4. A tárgyalás rendjére vonatkozó szabályok és a rendzavarás következményei

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A nyilvánosság követelménye az igazságszolgáltatás működésének ellenőrizhetőségét szolgálja, ugyanakkor nem járhat a tárgyalás rendjének megbontásával. A tárgyalások nyilvánosságának elvéből következően a tárgyalóteremben a rendfenntartás körében nemcsak az ügyben érdekelt felekkel, hanem a hallgatóság tagjaival szemben is foganatosíthatók az eljárási törvények által lehetővé tett intézkedések.

 

Büntetőügyekben

A nyilvános ülést a tanács elnöke vezeti, megállapítja az elvégzendő cselekmények sorrendjét, ügyel a törvény rendelkezéseinek megtartására, és gondoskodik arról, hogy a büntetőeljárásban részt vevő személyek a jogaikat gyakorolhassák.

A tanács elnöke gondoskodik a tárgyalás méltóságának megőrzéséről, ennek érdekében a tárgyalóteremből eltávolíttatja azokat, akik a tárgyalás méltóságát sértik, valamint rendre utasítja és rendbírsággal sújthatja azt, aki a tárgyaláson jelen lévő személy emberi méltóságát oly módon sérti, hogy ez a tárgyalás méltóságának a megsértését eredményezi.

A tanács elnökének egyes intézkedései:

A tanács elnöke rendre utasítja és rendbírsággal sújthatja azt, aki a nyilvános ülés rendjét vagy szabályszerű menetét zavarja.

Ismételt vagy súlyos rendzavarás esetén a nyilvános ülésről a rendzavarót kiutasíthatja, illetve kivezettetheti.

Ha a rendzavarás a hallgatóság körében merül fel, a hallgatóságot a nyilvános ülésről kizárhatja.

A tanács elnöke rendelkezhet úgy, hogy a nyilvános ülés rendjét vagy szabályszerű menetét megzavaró személy vagy hallgatóság azon a tárgyalási napon nem térhet vissza a tárgyalóterembe.

A nyilvános ülésen történt, büntető- vagy fegyelmi eljárás alapjául szolgáló rendzavarásról az a tanács elnöke az illetékes hatóságot vagy a fegyelmi jogkör gyakorlóját tájékoztatja. Büntetőeljárás alapjául szolgáló esetben a bíróság elrendelheti a rendzavaró őrizetét.

Terhelt rendzavarása

Ha a nyilvános ülés rendjét a terhelt ismételten vagy súlyosan zavarja, a tanács elnöke a nyilvános ülésről a terheltet kiutasítja vagy kivezetteti, és a nyilvános ülést a távollétében folytatja. Ha a terhelt nem hagy fel a rendzavaró magatartással és ezzel lehetetlenné teszi a nyilvános ülés jelenlétében való tartását, az a távollétében, védő jelenléte mellett befejezhető.

Ügyész rendzavarása

Az ügyész rendzavarása esetén rendreutasításnak van helye. Ha az ügyész rendzavarása miatt a nyilvános ülés nem folytatható, a tanács elnöke a nyilvános ülést megszakítja, és az ügyészség vezetőjéhez fordul más ügyész kijelölése érdekében. Ha más ügyész kijelölése nyomban nem lehetséges, a nyilvános ülést el kell napolni.

Védő rendzavarása

A védő rendzavarása esetén rendreutasításnak van helye, ismételt vagy súlyos rendzavarás esetén rendbírsággal sújtható, azonban a nyilvános ülésről nem utasítható ki és nem vezettethető ki. Ha a védő rendzavarása miatt a nyilvános ülés nem folytatható, a tanács elnöke a nyilvános ülést megszakítja. Ebben az esetben a vádlott más védőt hatalmazhat meg, vagy más védőt kell kirendelni. Ha ez nyomban nem lehetséges, a nyilvános ülést a rendzavaró védő költségére el kell napolni.

Rendbírság:

A rendbírság összege:
– nem természetes személlyel szemben kiszabott rendbírság esetén 20.000 forinttól 1.500.000 forintig,
– védővel, jogi képviselővel, tolmáccsal szemben kiszabott rendbírság esetén 20.000 forinttól 1.000.000 forintig,
– egyéb esetben 50.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedhet.

A rendbírság összegének megállapításakor a kiszabásra okot adó magatartás súlyát és következményeit, így különösen a büntetőeljárás elhúzódásában való közrehatását, valamint annak ismétlődő jellegét kell figyelembe venni. Ha a rendbírság kiszabására okot adó magatartás a büntetőeljárás egy hónapnál hosszabb ideig tartó elhúzódását okozta, a rendbírságot ki kell szabni.

A rendbírságot, annak meg nem fizetése esetén elzárásra kell átváltoztatni úgy, hogy 5.000 forint helyett egy napi elzárást kell számítani. Az elzárás tartama 100 napnál nem lehet hosszabb. A rendbírságot elzárásra átváltoztató határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.

Testi kényszer:

Testi kényszer a terhelttel, a sértettel, a tanúval, valamint az eljárási cselekményt akadályozó személlyel szemben alkalmazható, melyre a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, kivételesen az eljárási cselekményen jelen lévő büntetés-végrehajtás hivatásos állományú tagja vehető igénybe.


Polgári ügyekben (a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény alapján a 2018. január 1-jén és azt követően indult ügyekben)

A tárgyalás és a tárgyaláson kívüli perbeli cselekmények rendjének fenntartásáról, méltóságának megőrzéséről az elnök gondoskodik.

A tárgyalóterembe - a rendőrség és a büntetés-végrehajtási testület szolgálati feladatot ellátó tagjain kívül - fegyverrel vagy rendbontásra alkalmas eszközzel senki sem léphet be.

Az elnök rendreutasítja a hallgatóság azon tagjait, akik a tárgyalás rendjét megzavarják. Ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetén, úgyszintén, ha a hallgatóság tagjának az állapota vagy megjelenése sérti a tárgyalás méltóságát, őt az elnök a tárgyalásról kiutasítja, illetve kivezetteti.

A tárgyalás rendjének megzavarása (közbeszólás, bekiabálás, egyéb zajkeltő tevékenység, étkezés stb.) esetén az eljáró tanács elnöke a felekkel és képviselőikkel, más perbeli személyekkel, a tanúval, a szakértővel, a szemletárgy birtokosával szemben az alábbi szankciókat alkalmazhatja:

- Rendreutasítás: A felet, a képviselőt, más perbeli személyt, a tanút, a szakértőt és a szemletárgy birtokosát, ha a tárgyalás rendjét, az eljárás menetét megzavarja, vagy a bíróságot, más felet vagy képviselőt, egyéb perbeli személyt, tanút, szakértőt, szemletárgy birtokosát sértő magatartást tanúsít, az elnök rendreutasítja. A rendreutasítás a legenyhébb szankció, amely a kifogásolt magatartás abbahagyására vonatkozó, illetőleg a követendő helyes eljárásra kioktató figyelmeztetés. Alkalmazása kisebb súlyú rendbontás esetén indokolt. A rendreutasítást a tárgyalási jegyzőkönyvnek is tartalmaznia kell.

- Pénzbírság: Ismételt vagy súlyosabb cselekmény esetén, valamint ha az említett személyek állapota vagy megjelenése a tárgyalás vagy a bíróság méltóságát sérti, őket a bíróság pénzbírsággal sújtja.

Polgári ügyekben a kiszabható pénzbírság összege nem haladhatja meg a pertárgy értékét. Ha azonban a pertárgyérték az 50.000,- forintot nem haladja meg, a kiszabható pénzbírság legmagasabb összege 100.000,- Ft. Ha a pertárgyérték az 50.000,- forintot meghaladja, a kiszabható pénzbírság legmagasabb összege nagykorú személlyel szemben 1. 000.000,- Ft, a tizennegyedik életévét már betöltött kiskorúval szemben pedig 300.000,- Ft. A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorúval szemben pénzbírság kiszabásának nincs helye. A kiszabott pénzbírságot szabadságvesztésre átváltoztatni nem lehet.

- Kiutasítás / kivezettetés: Ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetében - akár a pénzbírság kiszabásával egyidejűleg, akár anélkül vagy azt követően - a bíróság a felet, a képviselőt, más perbeli személyt, a tanút, a szakértőt és a szemletárgy birtokosát a tárgyalásról kiutasíthatja, illetőleg kivezettetheti. Kiutasításnak, illetve kivezettetésnek van helye akkor is, ha az említett személyek állapota vagy a megjelenése a pénzbírság kiszabását követő folytatólagos tárgyalások bármelyikén sérti a tárgyalás méltóságát. A kiutasítás hatálya az elrendelésétől kezdve - a bíróság rendelkezésétől függően - az adott tárgyalási határnapra, annak egy részére, vagy az egész eljárásra terjed ki.

A fél, illetve jogi vagy nem jogi képviselőjének kiutasítása esetén a bíróság a tárgyalást elhalasztja, kivéve, ha a kiutasított fél vagy jogi képviselője a tárgyalás megtartását kéri. Ha a kiutasítás az egész eljárásra kiterjed, a bíróság a felet felhívja, hogy a tárgyalásra képviseletéről a kitűzött határidő alatt gondoskodjék. A felhívás eredménytelensége esetén a féllel szemben a mulasztás következményeit kell alkalmazni.

Ha tanú vagy szakértő rendzavarás miatti kiutasítására kerül sor, a bíróság a kiutasított tanút vagy szakértőt az okozott költségek megtérítésére kötelezi, illetve pénzbírsággal sújthatja.

Kiskorú fél, kiskorú érdekelt vagy kiskorú tanú esetén a rendfenntartás szabályait az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

- a rendreutasítás módjának igazodnia kell a kiskorú korához és érettségéhez,

- a tizennegyedik életévét betöltött kiskorúval szemben – ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetén – a pénzbírság kiszabását az elnök különösen indokolt esetben alkalmazza.

Büntető vagy fegyelmi eljárás alapjául szolgáló rendzavarásról a bíróság értesíti az illetékes hatóságot, ha pedig letartóztatásnak is helye van, intézkedik az elkövető őrizetbe vétele iránt és ezzel egyidejűleg feljelentést tesz.

 

Polgári és közigazgatási ügyekben (a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény alapján a 2017. december 31-ig indult ügyekben)

A tárgyalás rendjének fenntartásáról és a tárgyalás méltóságának megőrzéséről az elnök gondoskodik.

A tárgyalóterembe - a rendőrség és a büntetés-végrehajtási testület szolgálati feladatot ellátó tagjain kívül - fegyverrel vagy rendbontásra alkalmas eszközzel senki sem léphet be. A tárgyalásra idézett személy a fegyverét nem hozhatja be a tárgyalóterembe.

Az elnök a hallgatóság köréből eltávolíthatja azokat, akik állapotuk vagy megjelenésük folytán a tárgyalás méltóságát sértik.

A tárgyalás rendjének megzavarása (közbeszólás, bekiabálás, egyéb zajkeltő tevékenység, étkezés stb.) esetén az eljáró tanács elnöke az alábbi szankciókat alkalmazhatja:

- Rendreutasítás: A feleket és képviselőiket, más perbeli személyeket, valamint a tanúkat és a szakértőket, úgyszintén a hallgatóság tagjait, ha a tárgyalás rendjét megzavarják, az elnök rendreutasítja. A rendreutasítás a legenyhébb szankció, amely a kifogásolt magatartás abbahagyására vonatkozó, illetőleg a követendő helyes eljárásra kioktató figyelmeztetés. Alkalmazása kisebb súlyú rendbontás esetén indokolt. A rendreutasítást a tárgyalási jegyzőkönyvnek is tartalmaznia kell.

- Pénzbírság: Ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetében a bíróság pénzbírságot szab ki. Ha a félnek vagy képviselőjének, más perbeli személynek, illetve a tanúnak vagy szakértőnek az állapota vagy megjelenése a tárgyalás méltóságát sérti, őt a bíróság pénzbírsággal sújthatja. A fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjaival szemben pénzbírságot kiszabni nem lehet, hanem a fegyelmi eljárás lefolytatása végett az illetékes elöljáróhoz kell fordulni. Polgári és közigazgatási ügyekben a kiszabható pénzbírság nem haladhatja meg a pertárgy értékét, nagykorú személlyel szemben a maximális összege 500.000,- Ft, kiskorúval szemben pedig 300.000,- Ft. A kiszabott pénzbírságot szabadságvesztésre átváltoztatni nem lehet.

- Kiutasítás / kivezettetés: Ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetében - akár a pénzbírság kiszabására vonatkozó rendelkezéssel egyidejűleg, akár anélkül vagy azt követően - a bíróság a feleket és képviselőiket, más perbeli személyeket, a tanúkat és a szakértőket, valamint a hallgatókat a teremből kiutasíthatja, illetőleg kivezettetheti. Kiutasításnak, illetve kivezettetésnek van helye akkor is, ha a félnek vagy képviselőjének, más perbeli személynek, illetve a tanúnak vagy szakértőnek az állapota vagy a megjelenése a pénzbírság kiszabását követő folytatólagos tárgyalások bármelyikén sérti a tárgyalás méltóságát.

Ha a bíróság a peres felet utasítja ki, egyidejűleg felhívja, hogy képviseletéről a kitűzött határidő alatt gondoskodjék; ha pedig a fél képviselőjét utasította ki, felhívja a felet, hogy a tárgyaláson személyesen jelenjék meg, vagy új képviselőről gondoskodjék. A felhívás eredménytelensége esetében a féllel szemben a mulasztás következményeit kell alkalmazni.

Ha tanú vagy szakértő kiutasítására kerül sor, a bíróság a kiutasított tanút vagy szakértőt az okozott költségek megtérítésére kötelezi, s egyben pénzbírsággal sújtja.

Kiskorú fél, kiskorú érdekelt vagy kiskorú tanú esetén a rendfenntartás szabályait az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

- a rendreutasítás módjának igazodnia kell a kiskorú érettségéhez,

- a tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorúval szemben pénzbírság kiszabásának nincs helye,

- a tizennegyedik életévét betöltött kiskorúval szemben pedig – ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetében – a pénzbírság kiszabásának szükségességéről az eljáró bírói tanács elnöke mérlegeléssel dönt.

Büntető vagy fegyelmi eljárás alapjául szolgáló rendzavarásról a bíróság értesíti az illetékes hatóságot, ha pedig előzetes letartóztatásnak is helye van, intézkedik az elkövető őrizetbe vétele iránt és ezzel egyidejűleg feljelentést tesz.