Köf.5.029/2018/5. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A KÚRIA
Önkormányzati Tanácsának
h a t á r o z a t a

Az ügy száma: Köf.5029/2018/5.

A tanács tagja: Dr. Patyi András a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola előadó bíró,
                         Dr. Horváth Tamás bíró

Az indítványozó: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

Az érintett önkormányzat: Budapest XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat
                                           (1153 Budapest, Bocskai u. 1-3.)

Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa

–      Budapest XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzatának a helyi adókról és az ahhoz kapcsolódó adózás rendjéről szóló  – a 25/2016. (XI. 30.) számú önkormányzati rendelettel módosított – 40/2015. (XI. 30.) számú rendeletének (a továbbiakban: Ör.) 2017. január. 1. napjától hatályos 10. § a) pontja jogszabály-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói indítványt elutasítja;

–     elrendeli, hogy határozatának közzétételére – a kézbesítést követő nyolc napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1]    Az indítványozó bíróság előtt folyamatban lévő 16.K.31.889/2017/10. számú per tárgya a felperes 2017. évi telekadó fizetési-kötelezettsége. Budapest Főváros XV. kerület Önkormányzatának Jegyzője, mint elsőfokú hatóság a felperes telekadó kötelezettségét a 69251/1/2017. iktatószámú határozatával 2017. január 1. napjától 21.492 m2 telekrész, mint adóalap után 7.199.820 forintban állapította meg. Az elsőfokú határozat indokolásában a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 6. § c) pontjára, 22.§ a) pontjára és az Ör. 10. §-ára hivatkozott.

[2]    A fellebbezés folytán eljárt alperes a BP/1008/03286/2/2017. számú határozatával az elsőfokú határozatot helyben hagyta. Megállapította, hogy Budapest XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzatának a helyi adókról és az ahhoz kapcsolódó adózás rendjéről szóló – a 25/2016. (XI. 30.) számú önkormányzati rendelettel módosított – 40/2015. (XI. 30.) számú rendeletének (a továbbiakban: Ör.) 10. § a) pontjában meghatározott adómérték, belterületi adóköteles telek esetében 2017-ben 335Ft/m2/év nem haladja meg a megállapítható adómaximumot.

[3]    A felperes keresetében az alperesi határozat bírósági felülvizsgálatát kérte. Álláspontja szerint az Ör. magasabb szintű jogszabályba, a Htv. 6. § c) pontjába ütközik. Véleménye szerint az adómérték megállapítása során az önkormányzat nem volt figyelemmel a helyi sajátosságokra és az adóalanyok teherviselő képességére. Keresetében kifejtette, hogy a telekadó mértéke 2009-től 2015-ig több mint húszszorosára nőtt, ezzel szemben felperes értékesítésének nettó árbevétele ugyanezen időszakban jelentős csökkenést mutatott. Sérelmezte, hogy a módosított önkormányzati rendeletben a telekadó mértéke – belterületi telkek vonatkozásban – lényegében megegyezik a törvény szerinti adómaximum mértékével, ennek ellenére az Ör. az adózók között nem tesz érdemi különbséget.

Az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása

[4]     A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (a továbbiakban: bíróság) 2018. június 5. napján kelt, 16.K.31.889/2017/10. számú végzésében a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 155/C. § (1) bekezdése alapján indítványozta a Kúria Önkormányzati Tanácsánál az Ör. 10. § a) pontjának törvényességi vizsgálatára irányuló nemperes eljárást. Egyidejűleg az előtte folyó per tárgyalását a nemperes eljárás befejezéséig felfüggesztette.

[5]    A bíróság elfogadva a felperesi érvelést arra a következtetésre jutott, hogy az Ör. 10. § a) pontja a Htv. 6. § c) pontjába ütközik, mivel figyelmen kívül hagyta a perbeli ingatlan sajátosságait (elhelyezkedés, rendeltetés, hasznosíthatóság), valamint a felperes szakvéleménnyel alátámasztott teherviselő képességét. A bíróság utalt rá, hogy a felperes által csatolt, az Ör. módosítására vonatkozó hatástanulmányok nem feleltek meg a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 17. § (2) bekezdésében előírtaknak, a hatások tényleges vizsgálata szűk körű, a megállapítások pedig érdemi indokolás nélküliek.

[6]    A Kúria Önkormányzati Tanácsa a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 140. § (1) bekezdése alapján a 42.§ (1) bekezdése értelmében hívta fel az érintett önkormányzatot az indítványra vonatkozó nyilatkozata előterjesztésére.

[7]     Az önkormányzat védiratában kifejtette, hogy az önkormányzat a jelen ügy alapját képező helyi adókról szóló önkormányzati rendelet 2015. évi megalkotásakor kiemelt figyelmet fordított a Kúria eseti döntéseiben megjelenő mérlegelési szempontokra, így a Htv. 6. § c) pontjához kapcsolódó felsőbírói gyakorlatra is. Az önkormányzat a helyi sajátosságokat és adóalanyok teherviselő képességét szem előtt tartva a Htv.-ben biztosított kedvezményeken túl, további kedvezményeket és mentességeket biztosít az Ör. 8. §-ában.

[8]    A védiratban előadta, hogy a perbeli adótárgy a XV. kerület belterületén, építési övezetben, annak kertvárosias beépítésű ingatlanokkal határolt részén van. Az ingatlan tömegközlekedéssel és vasúti közlekedéssel könnyen megközelíthető, ipari vágánnyal is rendelkezik, mely infrastrukturális ellátottságát tovább növeli és a hasonló nagyságú, funkciójú ingatlanok közül kiemeli. Az ingatlan nagyságából adódóan a felperes a kerületben az egyik legnagyobb adófizető.

[9]    Az önkormányzat utalt arra is, hogy a telekadó összege – az éves árbevétel nélkül – az adótárgy értékének, éves szinten 2%-át sem éri el. Ebből következően nem eredményez a felperes adóztatott vagyonához képest aránytalanságot, az adó nem emészti fel belátható időn belül az adótárgyat.

[10]    Az önkormányzat megjegyezte, hogy a felperes a 2.K.33.462/2016. számú korábbi perben már kérte az Ör. felülvizsgálatát, annak 2016. január 1. napjától hatályos 6. és 10. §-ára vonatkozóan. A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Köf. 5011/2017/4. számú határozatával a bíróság indítványát elutasította. A perbeli felülvizsgálat tárgyát képező 2017. január 1-től hatályos rendelet módosítás a telekadó mértéke tekintetében 1 Ft/m2/év csökkenést tartalmaz.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokolása

[11]     Az indítvány nem megalapozott.

[12]     A bíróság az egyedi ügyben alkalmazandó Ör. vizsgált adóévben hatályos 10. § a) pontjában foglalt rendelkezés törvényességi vizsgálatát kérte. A bírói indítvány szerint az Ör. a Htv. 6. § c) pontjába ütközően figyelmen kívül hagyja a perbeli ingatlan sajátosságát (elhelyezkedés, rendeltetés, hasznosíthatóság) és a felperes szakvéleménnyel alátámasztott teherbíró képességét.

[13]    Az indítványozó bíróság előtt folyó per tárgya a felperes 2017. évi adókötelezettsége. Az indítványozó bíróság az Ör. 2017. január 1-jén hatályba lépett 10. § a) bekezdésnek törvényességi vizsgálatát kérte. Ebből következően mind a közigazgatási per, mind a törvényességi felülvizsgálat során a hivatkozott jogszabályok 2017. január 1-től hatályban volt normaszövege alkalmazandó.

[14] Az Ör. vitatott, 2017. január 1-től módosított 10. § a) pontja értelmében:

10. § Az adó mértéke:
belterületen fekvő telek esetén: 335,- Ft/m2/év
(A 2016. december 31-ig hatályban volt normaszöveg szerint 336.- Ft/m2/év.)

[15] A Htv. 6. § c) pontjának 2017. január 1-től hatályos normaszövege értelmében:

[16] Az önkormányzat adómegállapítási joga arra terjed ki, hogy:
c) az adó mértékét – az e törvényben meghatározott felső határokra, illetőleg a 16. § a) pontjában, a 22. § a) pontjában, a 26. §-ában, a 33. §-ának a) pontjában meghatározott felső határoknak 2005. évre a KSH által 2003. évre vonatkozóan közzétett fogyasztói árszínvonal-változással, 2006. évtől pedig a 2003. évre és az adóévet megelőző második évig eltelt évek fogyasztói árszínvonal változásai szorzatával növelt összegére (a felső határ és a felső határ növelt összege együtt: adómaximum) figyelemmel – megállapítsa.

[17] Az indítványozó bíróság az Ör. törvényességi vizsgálatának indítványozásakor a Htv. 6. § c) pontjára hivatkozott ugyan, de érvelése körében nem az adómaximum figyelmen kívül hagyása, hanem – a Htv. 2016. december 31-ig hatályos 6. § c) pontjában megfogalmazottakra, így a perbeli ingatlan sajátosságainak, illetve a felperes teherbíró képességének figyelmen kívül hagyására utalt.

[18] A Kúria Önkormányzati Tanácsa az Ör. hatályos Htv. 6. § c) pontjába való ütközését, azaz a telekadó adómaximumba való ütközését vizsgálta. A Htv. 16. § a) pontja a telekadó maximumot a 6. § c) pontja szerinti valorizált érték alapján határozza meg. A Nemzetgazdasági Minisztérium Jövedelemadók és Járulékok Főosztályának tájékoztatója szerint 2017. január 1-jétől a telekadó maximum 335,7 Ft/m2.Az Ör. 10. §-ában a belterületi telkekre meghatározott 335 Ft/m2/év adómérték tehát törvényes.

[19] A Kúria Önkormányzati Tanácsa az adó mértékének megállapítását az indítvány szerinti helyi sajátosságok és az adóalanyok teljesítő képessége vonatkozásában nem vizsgálta, mivel 2017. január 1-jétől az önkormányzat helyi adó megállapítási jogát korlátozó rendelkezést a Htv. 7. § g) pontja tartalmazza az alábbiakban:

„7. § Az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza az, hogy
g) az adóalap fajtáját, az adó mértékét, a rendeleti adómentességet és adókedvezményt úgy állapíthatja meg, hogy azok összességükben egyaránt megfeleljenek a helyi sajátosságoknak, az önkormányzat gazdálkodási követelményeinek és az adóalanyok széles körét érintően az adóalanyok teherviselő képességének,”
[20] Az indítványozó bíróság a Htv. 7. § g) pontját nem jelölte meg, így a Kúria Önkormányzati Tanácsa az adó mértékét ezen jellemzőkkel összefüggésben nem vizsgálta, nem vizsgálhatta.

[21] Mindazonáltal a Kúria Önkormányzati Tanácsa kiemeli, hogy a védiratban jelzett korábbi, Köf. 5011/2017/4. számú határozata szerint az Ör. vitatott 10. § a) pontja nem ellentétes a Htv. 2016. december 31. napjáig hatályos 6. § c) pontjával. E Kúriai döntéshez képest a módosított Ör.-ben meghatározott adómérték 1 Ft/m2/év csökkenést mutatott.

[22]  A Kúria Önkormányzati Tanácsa a felperes által 2018. szeptember 17-én előterjesztett előkészítő iratával kapcsolatban rögzíti, hogy a Kúria a telekadó tárgykörben hozott korábbi döntéseinek „magyarázatára”, későbbi indokolására egy újabb felülvizsgálat során nem köteles, erre irányuló kezdeményezés a Kúriától jogszerűen nem kérhető.

[23] Mindezekre tekintettel a Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy az indítvánnyal érintett Ör. 10. § a) pontja nem ellentétes a 2017. január 1-től hatályos Htv. 6. § c) pontjával, ezért az indítványt a Kp. 142. § (2) bekezdése alapján elutasította.

Záró rész

[24] A Kúria az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el.

[25] Jelen eljárásban a Kp. 141. § (4) bekezdése alapján az önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálatára irányuló eljárásban a feleket teljes költségmentesség illeti meg és saját költségeiket maguk viselik.

[26] A határozat helyben történő közzététele a Kp. 142. § (3) bekezdésén alapul.

[27] A határozat elleni jogorvoslatot a Kp. 116. § d) pontja és a 146. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2018. november 13.

Dr. Patyi András s. k. a tanács elnöke,
Dr. Dobó Viola s. k. előadó bíró,
Dr. Horváth Tamás s. k. bíró