Köf.5.031/2014/3. számú határozat

A KÚRIA
Önkormányzati Tanácsának
határozata

Az ügy száma: Köf.5.031/2014/3.
A tanács tagja: dr. Kozma György a tanács elnöke; dr. Balogh Zsolt előadó bíró, dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó bíró
Az indítványozó: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal (Miskolc, Városház tér 1.)
Az indítványozó képviselője: dr. Jerebák József jogtanácsos
Az érintett önkormányzat: Gagyapáti Község Önkormányzata (Gagyapáti, Kossuth Lajos u. 15.)
Az ügy tárgya: jogszabály-szerkesztési előírások betartása

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapítja, hogy Gagyapáti Község Önkormányzat Képviselő-testületének a települési folyékony hulladékkezelési közszolgáltatásról szóló 4/2014. (III.01.) önkormányzati rendelete törvénysértő, ezért azt megsemmisíti.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa

-  elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét.;
- elrendeli, hogy határozatát – a Magyar Közlönyben való közzétételt követő nyolc napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon hirdessék ki.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

1 A Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízottja (a továbbiakban: indítványozó) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 132. § (1) bekezdése alapján törvényességi felhívással élt Gagyapáti Község Önkormányzat Képviselő-testületének (a továbbiakban: érintett önkormányzat) a települési folyékony hulladékkezelési közszolgáltatásról szóló 4/2014. (III.01.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) tekintetében, amelyben indítványozta az Ör. hatályon kívül helyezését és az adott tárgyban a hatályos jogszabályoknak megfelelő új önkormányzati rendelet megalkotását.

2 Az érintett önkormányzat a törvényességi felhívásban foglalt határidő lejártát követően határidő hosszabbítás iránti kérelmet terjesztett elő, de annak indokát nem jelölte meg, a jogszabálysértés megszüntetése érdekében megtett intézkedésről nem tett említést. A kormányhivatal a törvényességi felhívásban foglalt határidőt a határidő lejárata utáni kérelem tekintetében nem hosszabbította meg.

Az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása

3 Az indítvány szerint a települési önkormányzatoknak a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtése tárgyában a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgt.) 45. § (6) bekezdése ad felhatalmazást. Az Ör. bevezető része az Alaptörvény 32. cikkére és nem a Vgt.-re, hanem a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényre (a továbbiakban: Hgt.)  utal.  A jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII.14.) IRM rendelet (a továbbiakban: Jszr.) 53. § (2) bekezdése értelmében az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésére, mint az önkormányzat jogalkotó hatáskörét megállapító rendelkezésre akkor lehet hivatkozni, ha a képviselő-testület az önkormányzati rendeletet eredeti jogalkotói hatáskörében alkotja meg. A Jszr. 54. § (1) bekezdése pontosan meghatározza, hogy a nem eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotandó rendelet bevezető részének mit kell tartalmaznia. Ennek nem felel meg az Ör., mivel olyan törvényre utal, amely a tárgy szerint felhatalmazást nem ad. Az indítványozó hivatkozott a Kúria Önkormányzati Tanácsának a Köf.5.021/2013/4. számú határozatában kifejtett azon álláspontjára, amely szerint a végrehajtási jelleggel megalkotott önkormányzati rendelet esetében a felhatalmazó jogszabály megjelölése érvényességi kellék. Az indítványozó utalt arra, hogy a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 8. § (2) bekezdése szerint nem lehet módosítani a rendelet bevezető részét, így az önkormányzat a törvénysértést csak a rendelet hatályon kívül helyezésével és új rendelet megalkotásával tudja megszüntetni.

4 Az indítványozó szerint az Ör. a jogszabály-szerkesztési előírásoknak más szempontból sem felel meg. A Jszr. 4. § (2) bekezdése értelmében egy jogszabályban és a végrehajtására kiadott jogszabályokban azonos szabályozási tárgyra vonatkozó különböző megfogalmazások csak akkor alkalmazhatóak, ha azok eltérő tartalmat fejeznek ki. A Vgt. szerint a közszolgáltatás tárgya a „nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz” begyűjtése, az Ör. azonban a „folyékony hulladékkezelési közszolgáltatás” fogalmat használja, amely tartalma szerint nem azonos a Vgt. által szabályozott közszolgáltatással. Az eltérő fogalomhasználat értelmezési nehézséget okoz, megtévesztő, ezáltal sérti a jogbiztonságot. Az indítványozó kifejtette továbbá, hogy az Ör. formai tagoltsága és szerkezeti egységei sem felelnek meg a Jszr.-ben meghatározott jogszabály-szerkesztési előírásoknak.

5 Végezetül az indítványozó utalt arra is, hogy a Vgt. 45. § (6) bekezdés alapján a felhatalmazás kereteit a Vgt. 44/C. § (2) bekezdés a)-g) pontjai határozzák meg. Az ebben kapott felhatalmazásnak az Ör. több szempontból nem tesz eleget.

6 Az indítványozó szerint az Ör. – a fentiek alapján – a Vgt. és a Jszr. rendelkezéseivel ellentétes, ezért kérte az Ör. egészének megsemmisítését.

7 A Kúria Önkormányzatai Tanácsa a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 52. §-a alapján felhívta az érintett önkormányzatot, hogy az indítványra állásfoglalást terjeszthet elő. A megadott határidőn belül az érintett önkormányzat az állásfoglalás benyújtásával kapcsolatos lehetőségével nem élt, a rendelettel kapcsolatban nem adott tájékoztatást.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokolása

8 Az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdése értelmében „Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.” Az Alaptörvény e szabálya az eredeti és a származékos önkormányzati jogalkotói jogkörről szól. Ehhez igazodik a Jszr. 53. § (2) bekezdése, amely az Alaptörvény e szabályára utalást akkor teszi kötelezővé, ha az önkormányzat eredeti jogalkotói jogkörében jár el. A Jszr. 54. § (1) bekezdése szerint a nem eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotni tervezett rendelet bevezető részében egyértelműen meg kell jelölni a jogszabály egyes rendelkezéseinek a megalkotásához szükséges valamennyi olyan felhatalmazó rendelkezést megállapító jogszabályi rendelkezést, amely alapján a rendeletet kiadják.

9 A Kúria megítélése szerint a felhatalmazó rendelkezések önkormányzati rendelet bevezetőjében való pontos megjelölése az önkormányzati rendeletalkotás fontos garanciája, mert ahogy a Kúria korábbi döntésében megállapította, ez alapján lehet eldönteni, hogy az önkormányzati rendelet igazodik-e a felhatalmazó jogszabály által elérendő célhoz, tárgyhoz és keretekhez. A Köf.5.021/2013/4. számú határozat szerint „a végrehajtási jelleggel megalkotott önkormányzati rendelet esetében azonban a felhatalmazó jogszabály megjelölése érvényességi kellék, mert az önkormányzat csak annak közbejöttével válik normaalkotóvá. Önálló cél hiányában igazodik a felhatalmazó jogszabály által elérendő célhoz, tárgyhoz és keretekhez.”

10 Jelen ügyben megállapítható, hogy az Ör. nem a tárgy szerint vonatkozó törvényt, azaz nem a Vgt.-t jelöli meg bevezető részében, hanem a Hgt.-t, de a Hgt.-nek sem utal konkrét felhatalmazó rendelkezésére. Megjegyzést érdemel, hogy a Hgt. 35. §-a is ad felhatalmazást önkormányzati rendeleti szabályozásra.  A Hgt. 1. §-a a törvény hatályát érintően állapít meg szabályokat. Az Ör.-ben szabályozott, a szennyvízkezeléssel kapcsolatos közszolgáltatás önkormányzati szabályozására nem a Hgt. rendelkezései az irányadóak, e tárgyban nem a Hgt. ad felhatalmazást, hanem a Vgt. 45. § (6) bekezdése.
Mivel az Ör. bevezető része olyan törvényre utal, amely az adott tárgyban felhatalmazást nem ad önkormányzati rendeleti szabályozásra, ezért az Ör. a Jszr. 54. § (1) bekezdésével ellentétes.

11 Az Ör. bevezetője megjelöli az Alaptörvény 32. §-át is. Az Alaptörvény 32. § hat bekezdésből áll, a helyi önkormányzat hatáskörcsoportjainak a felsorolásától kezdve az önkormányzati rendelet jogforrástani besorolásig számos rendelkezést tartalmaz. A Kúria megállapítja, hogy az Alaptörvény e rendelkezésére való általános utalás – ahogy a rossz törvényi hivatkozás is – jogbizonytalanságot eredményez.

12 A Jat. 8. § (2) bekezdése értelmében „[n]em lehet módosítani a jogszabály megjelölését, a rendelet bevezető részét ...” Ez alapján megalapozott az indítványozó azon állítása, hogy az Ör. bevezetőjében jelölt jogszabálysértést nem módosítással, hanem új önkormányzati rendelet megalkotásával lehet orvosolni. E körbe csatlakozik be, hogy a rendelet „A települési folyékony hulladékkezelési közszolgáltatás” címet viseli, azonban a Vgt. IX/A. Fejezete szerinti tárgy: „A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatás”. Így mind az Ör. címe, mind pedig bevezetője módosítással nem korrigálható.

13 A Kúria Önkormányzati Tanácsa megvizsgálta az indítványozó egyes tartalmi kifogásait is. A Vgt. 45. § (6) bekezdése értelmében „Felhatalmazást kap a települési önkormányzat képviselő-testülete, hogy a törvény 44/C. § (2) bekezdésében meghatározottakat rendeletben szabályozza.” A Vgt. 44/C. § (2) bekezdése a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatás körében több tárgykört is megjelöl az önkormányzati szabályozást illetően. A Vgt. e rendelkezése szerint: A települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg:
a) a közszolgáltatás tartalmát, a közszolgáltatással ellátott terület határait;
b) a közszolgáltató megnevezését, valamint annak a működési területnek a határait, amelyen belül a közszolgáltató a közszolgáltatást rendszeresen ellátni köteles és az ártalmatlanítás céljából történő átadási helyet;
c) a közszolgáltatás ellátásának rendjét, módját és időtartamát, a közszolgáltató és az ingatlantulajdonos ezzel összefüggő jogait és kötelezettségeit, valamint a közszolgáltatásra vonatkozó szerződés egyes tartalmi elemeit;
d) a közszolgáltatás igénybevételére vonatkozó kötelezettséget, a közszolgáltatás igénybevételének módját és feltételeit;
e) az ingatlantulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettséget, az alkalmazható díj legmagasabb mértékét, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények és a szolgáltatás ingyenességének eseteit;
f) az üdülőingatlanokra, az időlegesen használt és a nem használt ingatlanokra vonatkozó sajátos szabályokat;
g) a közszolgáltatással összefüggő személyes adatok (a természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím) kezelésére vonatkozó rendelkezéseket.

14 A jelen eljárásban vizsgált Ör. mindösszesen hat szakaszból áll. Nem tartalmazza – többek között – a Vgt. szerinti közszolgáltató megnevezését, az ártalmatlanítás céljából történő átadási helyet, a közszolgáltatásra vonatkozó szerződés egyes tartalmi elemeit, az alkalmazható díj legmagasabb mértékét stb. Megállapítható ezáltal, hogy az Ör. tartalmában sem felel meg a szabályozás alá vont tárgynak.

15 Mindezek alapján a Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy az Ör. ellentétben áll a Jszr. 54. § (1) bekezdésével és a Hgt. 1. § (2) bekezdés a) pontjával, valamint a Vgt. 45. § (6) bekezdésével és 44/C. §-ával. A formai és tartalmi törvényellenességre tekintettel a Kúria Önkormányzati Tanácsa a Bszi. 55. § (2) bekezdés a) pontja alapján az Ör. egészét megsemmisítette.
 
A döntés elvi tartalma

16 Az önkormányzati rendelet bevezetőjében pontosan meg kell jelölni, hogy az önkormányzat milyen törvényi felhatalmazás alapján alkotta meg rendeletét. Eredeti jogalkotói jogkör esetén az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésére kell utalni.

Alkalmazott jogszabályok

17 1995. évi LVII. törvény 44/C. §, 45. § (6) bekezdés; 2010. évi CXXX. törvény 8. § (2) bekezdés; 2012. évi CLXXXV törvény 1. § (2) bekezdés a) pont; 61/2009. (XII.14.) IRM rendelet 53. § (2) bekezdés, 54. § (1) bekezdés

Záró rész

18 A határozat Magyar Közlönyben való közzététele a Bszi. 55. § (2) bekezdés b) pontján, az önkormányzati rendelettel azonos közzététel a Bszi. 55. § (2) bekezdés c) pontján alapul.

19 A döntés elleni jogorvoslatot a Bszi. 49. §-a zárja ki.

Budapest, 2014. november 4.

Dr. Kozma György sk. a tanács elnöke,
Dr. Balogh Zsolt sk.előadó bíró,
Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó sk. bíró