Köf.5.036/2017/4. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A KÚRIA
Önkormányzati Tanácsának
h a t á r o z a t a

Az ügy száma: Köf.5036/2017/4.

A tanács tagja: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola előadó bíró,  Dr. Horváth Tamás bíró

Az indítványozó: Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
              (9021 Győr, Árpád út 2.)

Az érintett önkormányzat: Edve Község Önkormányzata
                (9343 Edve, Petőfi u. 60.)

Az ügy tárgya: kommunális adó

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa

Edve Község Önkormányzata Képviselő-testületének a magánszemélyek kommunális adójáról szóló 11/2016. (XI. 11.) számú rendeletének 1. §-a és 3. § (1) bekezdése jogszabály-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló kezdeményezést elutasítja.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1] A Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 17.K.27.267/2017/8. számú végzése alapján megállapított tényállás szerint a Beledi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője (a továbbiakban: elsőfokú adóhatóság) a 03-206-5/2017. iktatószámú határozatával Edve Község Önkormányzata Képviselő-testületének a magánszemélyek kommunális adójáról szóló 11/2016. (XI. 11.) számú rendeletének (a továbbiakban: Ör.) 1. § és 3. § (1) bekezdésére hivatkozással a felperes terhére a 2017. adóévre 28.500 Ft kommunális adót állapított meg.

[2] A felperes fellebbezése nyomán eljáró alperes a GYB–05/1212-2/2017. iktatószámú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Álláspontja szerint az Ör. 1. §-a és 3. § (1) bekezdése nem sérti a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 6. § c) és d) pontját.

[3] A felperes keresetében alperes határozatának az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte. Kezdeményezte továbbá az Ör. 1. §-a és 3. § (1) bekezdése felülvizsgálatát és a Kúria önkormányzati rendelet felülvizsgálata iránti eljárásban a fenti rendelkezések megsemmisítését. Álláspontja szerint az Ör. hivatkozott rendelkezései sértik a rendeletalkotás idején hatályos Htv. 6.§ c) és d) pontjait.

[4] Az alperes ellenkérelmében ‒ határozatbeli indokait fenntartva ‒ a kereset elutasítását kérte.

Az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása

[5] Az ügyben eljárt Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 17.K.27.267/2017/8. számú végzésében a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 48. § (3) bekezdése, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 155/C. § (1) bekezdése alapján indítványozta a Kúria Önkormányzati Tanácsánál az Ör. törvényességi vizsgálatára irányuló nemperes eljárást, egyben az előtte folyó per tárgyalását a nemperes eljárás befejezéséig felfüggesztette.

[6] A bíróság álláspontja szerint az Ör. 1. §-a és 3. § (1) bekezdése törvénysértő, a Htv. 6. § c) pontjába ütközik, mivel nem igazodik az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez. A kommunális adó célja a települési önkormányzat által biztosított kommunális szolgáltatáshoz való ‒ az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez, az adózó teljesítőképességéhez, valamint a helyi sajátosságokhoz igazodó ‒ közteherkénti hozzájárulás; az adókötelezettség alapja a helyi közszolgáltatás igénybe vétele.

[7] Az Ör. 1.§-a és a 3.§ (1) bekezdése által biztosított adókedvezmény azonban elválik a fenti céltól, annak elérésére nem alkalmas, hiszen éppen azokat a magánszemélyeket terheli elsődlegesen a kommunális adóval, akik a helyi közszolgáltatást ‒ életvitelszerű tartózkodás hiányában ‒ kisebb mértékben veszik igénybe. Ez a rendelkezés nem illeszkedik az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez, ésszerűtlen, mivel a teljes adófizetési kötelezettség az életvitelszerűen helyben nem lakó kisebbséget érinti. Az adott típusú adónak az ahhoz szorosan kötődő célhoz kell igazodnia, tehát meghatározott helyi közszolgáltatás finanszírozására alkalmasnak kell lennie. Az indítvány szerint "Ez következik a Htv. 6. § c) pontjából, amely szerint a helyi jogalkotó a helyi adó és annak mértéke meghatározása során köteles a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességeihez igazodnia."

[8] A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Bszi. 52. §-a alapján felhívta az érintett önkormányzatot álláspontjának megismerése végett. Az önkormányzat állásfoglalásában kifejtette, hogy az adókedvezmény megállapítására azért került sor, mert az életvitelszerűen nem helyben lakó adóalanyok nem járulnak hozzá kellő mértékben a kötelezettségek jogszerű teljesítéséhez, nevezetesen az ingatlanaik előtti közterületet nem teszik rendbe, nem kaszálják, illetőleg téli időszakban sem a síktalanításról, sem a hóeltakarításról nem gondoskodnak. Ezen munkafeladatok elvégzése tehát teljes egészében az önkormányzatra hárul, amely jelentős anyagi többletterhet jelent számára. Ezeket a körülményeket a képviselő-testület nem hagyhatta figyelmen kívül a rendelet megalkotásánál. Mindezekre figyelemmel az Önkormányzat kéri a Kúria Önkormányzati Tanácsát, hogy a magánszemélyek kommunális adójáról szóló 11/2016. (XI.11.) önkormányzati rendeletet továbbra is hatályában tartsa fenn. 

A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokolása

[9] Az indítvány az alábbiak szerint nem megalapozott.

[10] A Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt lévő 17.K.27.267/2017 számú ügy alapja a felperes 2017. évre fizetendő kommunális adó-kötelezettsége. A bíróság az egyedi ügyben alkalmazandó Ör. 2017. évben hatályos 1. §-ában és 3. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés törvényességi vizsgálatát kérte. A bírói kezdeményezés szerint az Ör. e rendelkezései a Htv. 6. § c) pontjába ütköznek.

[11] Az Ör. megsemmisíteni kért rendelkezései az alábbiak:
"1. § Az adó mértéke
Az adó évi mértéke adótárgyanként, illetőleg lakásbérleti jogonként: 28.500 Ft.
[...]
3. § Adókedvezmény
(1) 24.500 Ft/év adókedvezményben részesül az a magánszemély, aki a tárgyév teljes időszakában folyamatosan, megszakítás nélkül életvitelszerűen Edve község illetékességi területén lakik."

[12] Az Ör. 2017. január 1-jén lépett hatályba és december 31-ig volt hatályos, ezért az indítvány tárgyát képező rendelkezéseinek törvényességét az ebben az időszakban hatályban lévő jogszabályok alapján kell felülvizsgálni. Megállapítható, hogy az indítványozó bíró a Htv. 6. § c) pontja 2016. december 31-ig hatályos szövege szerinti hármas feltétel ‒ a helyi adó és annak mértéke meghatározása során a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességeihez való igazodás ‒ sérelmét állítja, ezek közül is különösen az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez való igazodás hiányát hangsúlyozza.

[13] A Htv. 6. § c) pontjának 2017. január 1-től hatályos szövege azonban e hármas feltételrendszert már nem tartalmazza. A 2016. évi LXVI. törvény által megállapított, 2017. január 1-től (és jelenleg is) hatályos szöveg ezzel szemben a következő: "az adó mértékét ‒ az e törvényben meghatározott felső határokra, illetőleg a 16. § a) pontjában, a 22. § a) pontjában, a 26. §-ában, a 33. §-ának a) pontjában meghatározott felső határoknak 2005. évre a KSH által 2003. évre vonatkozóan közzétett fogyasztói árszínvonal-változással, 2006. évtől pedig a 2003. évre és az adóévet megelőző második évig eltelt évek fogyasztói árszínvonal változásai szorzatával növelt összegére (a felső határ és a felső határ növelt összege együtt: adómaximum) figyelemmel ‒ megállapítsa."

[14] A Htv. 6. § c) pontja tehát 2017. január 1-től nem tartalmazza azokat a feltételeket, amelyek sérelmét az indítványozó bíróság állítja. Erre tekintettel a Kúria az indítvány elutasításáról döntött.

[15] A Htv. 6. § c) pontjában felsorolt három feltételhez hasonló szöveget tartalmaz a Htv. 7. § g) pontja, a korábbitól eltérő törvényi szövegkörnyezetben. A Htv. 7. § g) pontjával való ellentétre a bírói kezdeményezés nem utal, így azt a Kúria nem vizsgálhatta.

Záró rész

[16] A határozat elleni jogorvoslatot a Bszi. 49. §-a zárja ki.

Budapest, 2018. február 20.

Dr. Balogh Zsolt s. k. a tanács elnöke,
Dr. Dobó Viola s. k. előadó bíró,
Dr. Horváth Tamás s. k. bíró