Új Ptk. Tanácsadó Testület véleményei

Az „új Polgári Törvénykönyv” elnöki tanácsadó testületet a Kúria elnöke az új törvény hatálybalépését követően hívta életre abból a célból, hogy a jogtudomány és a joggyakorlat résztvevői együttesen kísérhessék figyelemmel a családjogot és társasági jogot is magában foglaló kódex gyakorlati érvényesülését. A testületet dr. Menyhárd Attila, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára vezeti, és havi rendszerességgel ülésezik. Tagjai: dr. Leszkoven László, dr. Faludi Gábor, dr. Lábady Tamás, dr. Fézer Tamás, dr. Nochta Tibor, dr. Szeibert Orsolya, dr. Kemenes István, dr. Goldea Zsuzsanna, dr. Wellmann György, dr. Anka Tibor, dr. Kovács Kázmér, dr. Kőrös András, dr. Döme Attila, dr. Dzsula Marianna, dr. Csűri Éva.

A testület eddigi működése elmélyült szakmai beszélgetéseket hozott, amelyek vélemények megfogalmazását is lehetővé tették. Miután a testület nem a bírósági szervezetrendszer része, véleményei semmilyen kötőerővel nem bírnak. A testület életre hívójaként azonban meggyőződésem, hogy az itt megfogalmazódó gondolatok segítséget nyújthatnak a jogkereső közönségnek e történelmi jelentőségű, új magánjogi kódex alkalmazásának kezdeti lépéseiben.

A joganyagok között szavakra is kereshet, ha azok egy részletét beírja az alábbi mezőbe. Egyszerre több szóra is kereshet [SPACE]-szel elválasztva, ilyenkor a rendszer csak azokat a joganyagokat jeleníti meg, amelyekben pontosan a beírt szövegminta szerepel.

A jogi személy határozatainak bírósági felülvizsgálata iránt indult perekben hatályon kívül helyezhető-e a határozat a Ptk. 3:37.§ (1) bekezdése alapján, ha a határozat megfelel ugyan a létesítő okiratban foglaltaknak, de a létesítő okirat tartalma a Ptk. 3:4.§ (3) bekezdésébe ütközik?

A Tanácsadó Testület egységes álláspontja szerint a jogi személy létesítő okiratának a Ptk. eltérést nem engedő normáiba ütköző rendelkezése érvénytelen marad akkor is, ha a jogi személyt a nyilvántartó bíróság az érvénytelenség észlelése nélkül nyilvántartásba veszi. A jogi személy határozatát a Ptk. 3:37.§ (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján a bíróság akkor helyezi hatályon kívül, ha a határozat jogszabályt sért vagy a létesítő okiratba ütközik. A létesítő okirat érvénytelen rendelkezésébe ütköző határozat – az érvénytelenség miatt – nem tekinthető a létesítő okiratba ütköző határozatnak, ugyanakkor a határozat mégsem lehet jogszerű, ha a létesítő okirat jogszabályba ütköző tartalmának felel meg.  

A jogi személy határozatainak felülvizsgálata körében a jogszabályba ütközés vizsgálata alatt a létesítő okirat egyes rendelkezései jogszabályba ütközésének vizsgálatát is érteni kell. Ebből következően a határozat felülvizsgálata iránti perben eljáró bíróság vizsgálhatja azt is, hogy a létesítő okirat rendelkezése jogszabályba ütközik-e vagy sem. Ebbe beletartozik annak vizsgálata is, hogy a létesítő okirat rendelkezése a Ptk. 3:4.§ (3) bekezdésében tiltott eltérést tartalmaz-e. Ha a jogi személy határozatának a felülvizsgálata iránti perben a bíróság arra a megállapításra jut, hogy a határozat a létesítő okirat érvénytelen rendelkezésének megfelel ugyan, de a Ptk.-nak az eltérés érvénytelensége folytán alkalmazandó rendelkezéseivel nincs összhangban, a határozatot jogszabálysértőnek kell tekintenie. A határozat a Ptk. 3:37.§ (1) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint hatályon kívül helyezhető, ha a határozat megfelel ugyan a létesítő okiratban foglaltaknak, de a létesítő okirat tartalma a Ptk. 3:4.§ (3) bekezdésébe ütközik.

A Ptk. 3:24.§ (1) bekezdésében foglalt felelősségi szabály alkalmazása abban az esetben, ha a vezető tisztségviselő jogviszonya a Ptké. 9.§ (2) bekezdésében foglaltak szerint meghozott döntés vagy a Ptké. 9.§ (3) bekezdésében meghatározott időpont előtt keletkezett

A Ptk. 3:24.§ (1) bekezdése alapján a jogi személy vezető tisztségviselőjének a jogi személlyel szembeni felelősségére a szerződésszegésért való felelősség szabályait kell alkalmazni. A Ptk. a szerződésszegésért való felelősségre, különösen a felelősség alóli mentesülés és a felelősség korlátozása tekintetében az 1959-es Ptk-hoz képest jelentősen eltérő szabályokat állapít meg. A vezető tisztségviselő és a jogi személy között fennálló jogviszony olyan kötelmi jogi jogviszony, amelyre a Ptké. 50.§. (1) bekezdése alapján a kötelem keletkezésekor irányadó Ptk-t kell alkalmazni. Ebből az következhetne, hogy ha a jogi személy vezető tisztségviselőjének megbízatása a Ptk. hatályba lépése előtt keletkezett, e jogviszonyra, így a vezető tisztségviselőnek a jogi személlyel szembeni felelősségére is az 1959-es Ptk. szabályait kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy a jogi személyre a Ptké. 9.§ (2) és (3) bekezdése alapján a Ptk. vagy az 1959-es Ptk. szabályai alkalmazandók-e.

A Tanácsadó Testület véleménye szerint ugyanakkor inkonzisztenciát eredményez, ha a jogi személy működésére a Ptk. szabályait, míg a jogi személy és vezető tisztségviselője közötti jogviszonyra az 1959-es Ptk. szabályait kellene alkalmazandónak tekinteni. Ezért a Tanácsadó Testület egységes álláspontja szerint a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködésnek az adott jogi személyre a Ptké. alapján irányadó időpontjától a jogi személy és a vezető tisztségviselő közötti jogviszonyra is a Ptk. szabályait kell alkalmazni. Ettől az időponttól kezdve a vezető tisztségviselő a jogi személlyel szemben a szerződésszegésért való felelősségnek a Ptk. 3:24.§ (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a Ptk. X. címében foglalt szabályai szerint felel.

Ha a bíróság a közös tulajdont úgy szünteti meg, hogy a volt tulajdonostárs javára használati jogot alapít, keletkezik-e használati díj fizetési kötelezettsége a használat jogára feljogosított volt tulajdonostársnak a tulajdonossal szemben? [Ptk. 5:84.§ (4)]

A Ptk. 5:84. §-ának (4) bekezdése a bíróság számára a bennlakónak a tulajdoni hányadával arányos használati jog biztosítását teszi lehetővé, amelynek értékcsökkentő hatását a megváltás folytán fizetendő ellenérték, illetve az árverési vételár felosztási arányának meghatározásánál neki kell viselnie. A használat joga dologi jogosultság, e jogánál fogva a jogosult a dolgot a saját, valamint vele együtt élő családtagjai szükségletét meg nem haladó mértékben használhatja és hasznait szedheti (Ptk. 5:159. § (1) bek.), terhelik viszont az e joghoz fűződő - a Ptk. 5:159. § (2) bekezdésének utaló szabályára tekintettel az 5:149.-150. §§-aiban meghatározott – kötelezettségek. A használat jogának jogosultja, mint dologi jogosult a használatért rendszeres ellenértéket nem köteles fizetni.
A Tanácsadó Testület álláspontja szerint a Ptk. rendelkezései nem zárják ki azt, hogy azokban a helyzetekben, amelyekben a megszűnt tulajdoni hányadhoz igazodó terjedelmű használati jog alapítása nem alkalmas a felek közötti jogvita ésszerű lezárására, a felek közötti jogvita végleges lezárása érdekében a bíróság az ingatlanban benn maradó (volt) tulajdonostárs javára az eredeti tulajdoni hányadát meghaladó részére vagy az ingatlan egészére kiterjedő használati jogot alapítson. Ebben az esetben a használati jognak a megszűnt tulajdoni hányadot meghaladó része után a tulajdonost megillető ellenszolgáltatás mértékét és teljesítésének a módját (a felek közötti elszámolását) a bíróság a közös tulajdon megszüntetése során az ítéletében határozza meg.

A közös tulajdon megszüntetése során az ingatlanban maradó volt tulajdonostárs javára alapítható használati jog [Ptk. 5:84.§ (4)] tartalma

A Ptk 5:84. § (4) bekezdésében foglalt szabályok lehetővé teszik, hogy a bíróság a közös tulajdont úgy szüntesse meg, hogy az ingatlan használatára a bennlakó tulajdonostársat, az ő méltányos érdekeinek védelmében, az ingatlan használatára jogosítsa fel. A Ptk. 5:84.§ (4) bekezdése használati jog alapítását teszi lehetővé. A használati jog alapításának következtében az ingatlanban beálló értékcsökkenést a használati jog jogosultjának, így a bentlakó tulajdonostársnak kell viselnie. A Tanácsadó testület álláspontja szerint a Ptk. 5:84. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezés a Ptk. 5:159.§-ában meghatározott használati joggal azonos tartalmú jog alapítását teszi lehetővé, amely nem terjed ki haszonélvezeti jog alapításának lehetőségére. A Ptk. 5:84.§ (4) bekezdésében foglalt rendelkezés éppígy nem teszi lehetővé, hogy a bíróság bérleti vagy quasi bérleti jogviszonyt hozzon létre a közös tulajdon megszüntetése során.

A Ptk. szabályai lehetőséget adnak-e arra, hogy a bíróság egy ítéletben, alternatív módon a közös tulajdon megszüntetésének több módját rendelje el? [Ptk. 5:84.§]

A Tanácsadó Testület álláspontja szerint a Ptk. anyagi jogi szabályai nem zárják ki azt, hogy a közös tulajdon megszüntetésének módja tekintetében a bíróság ítélete vagylagos (alternatív) rendelkezést tartalmazzon, így például az egyik tulajdonostársat arra kötelezze, hogy a többi tulajdonostárs tulajdoni hányadát ellenérték fejében, meghatározott időn belül váltsa magához, majd a teljesítési határidő eredménytelen elteltének esetére az árverési értékesítést rendelje el. Az ítélet meghozatalát követően a körülmények változása azonban ilyen alternatív ítéleti rendelkezés esetén sem vezethet az ítéletben megállapított alternatív marasztalás korrekciójára. A közös tulajdon megszüntetési módjainak a Ptk.-ban meghatározott sorrendjétől (5:84.§) a bíróság ebben az esetben sem térhet el. A Ptk. szabályai nem zárják ki, hogy egyes megszüntetési módokat a bíróság elsődleges és másodlagos alternatívaként határozzon meg. A Ptk. rendelkezéseiben meghatározott sorrendiség nem zárja ki az együttes alkalmazás lehetőségét.  Nem kizárt az sem, hogy a bíróság egyidejűleg, egymás mellett több megszüntetési módot alkalmazzon. A Ptk. rendelkezései nem zárják ki például azt, hogy az ingatlan természetbeni megosztása mellett, annak egy elkülönített részén a bíróság társasházat hozzon létre.

Oldalak