Új Ptk. Tanácsadó Testület véleményei

Az „új Polgári Törvénykönyv” elnöki tanácsadó testületet a Kúria elnöke az új törvény hatálybalépését követően hívta életre abból a célból, hogy a jogtudomány és a joggyakorlat résztvevői együttesen kísérhessék figyelemmel a családjogot és társasági jogot is magában foglaló kódex gyakorlati érvényesülését. A testületet dr. Menyhárd Attila, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára vezeti, és havi rendszerességgel ülésezik. Tagjai: dr. Leszkoven László, dr. Faludi Gábor, dr. Lábady Tamás, dr. Fézer Tamás, dr. Nochta Tibor, dr. Szeibert Orsolya, dr. Kemenes István, dr. Goldea Zsuzsanna, dr. Wellmann György, dr. Anka Tibor, dr. Kovács Kázmér, dr. Kőrös András, dr. Döme Attila, dr. Dzsula Marianna, dr. Csűri Éva.

A testület eddigi működése elmélyült szakmai beszélgetéseket hozott, amelyek vélemények megfogalmazását is lehetővé tették. Miután a testület nem a bírósági szervezetrendszer része, véleményei semmilyen kötőerővel nem bírnak. A testület életre hívójaként azonban meggyőződésem, hogy az itt megfogalmazódó gondolatok segítséget nyújthatnak a jogkereső közönségnek e történelmi jelentőségű, új magánjogi kódex alkalmazásának kezdeti lépéseiben.

A joganyagok között szavakra is kereshet, ha azok egy részletét beírja az alábbi mezőbe. Egyszerre több szóra is kereshet [SPACE]-szel elválasztva, ilyenkor a rendszer csak azokat a joganyagokat jeleníti meg, amelyekben pontosan a beírt szövegminta szerepel.

Ha a felperes a cselekvőképesség részleges korlátozása iránt terjeszt elő keresetet, a keresetlevélben meg kell-e jelölnie azokat az ügycsoportokat, amelyekre a korlátozást kéri? Mennyiben alkalmazhatók a régi Ptk.-ban felsorolt ügycsoportok? [Ptk. 2:19. §, 2:28. §]

A Tanácsadó Testület tagjainak egységes álláspontja az, hogy az ügycsoportok megjelölése, legalább körülírással a kereseti kérelem elvárt tartalma, mert ennek hiányában az alperes nem tudja, hogy mivel szemben kell védekeznie. Az ügycsoportok keresetlevélben való megjelölésének elmaradása esetén hiánypótlási felhívás, majd ennek eredménytelensége esetén a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása kell, hogy következzen. Ha a felperes általánosan, valamennyi ügycsoportra kéri a korlátozást, a kereseti kérelme nem tekinthető határozottnak.
A bíróság a felperes által előterjesztett kereseti kérelemhez kötve van, kivéve ahol jogszabály külön kimondja, hogy az adott kérdésről a bíróság köteles határozni (pl. választójogból kizárás kérdése). Ugyanakkor nem minősül a kereseti kérelemhez kötöttségtől való eltérésnek, ha a bíró a keresetben megjelölt ügycsoportokhoz képest a korlátozás megjelölését pontosítja.

A Ptk. tudatos megfontolás eredményeként nem rögzít ügycsoportokat; az ügycsoportok meghatározása a bíróság feladata és ebben a jogalkotó a bíróságot nem korlátozza. Az 1959-es Ptk.-ban szerepelő korábbi ügycsoportok alkalmazása nem ellentétes a Ptk. rendelkezéseivel. Az, hogy a Ptk. normaszövegébe nem kerültek be az ügycsoportok, azt mutatja, hogy a jogalkotó célja a bírói kreativitásra való építkezés volt, annak érdekében, hogy a bíróságok új élethelyzetekre is megtalálják a megoldást. Az eddigi bírói gyakorlatban is felmerültek olyan esetek, amikor más ügycsoportot kellett alkotni (például „notórius pereskedők” miatt), és a bírói gyakorlat, igazodva az adott élethelyzethez, bővítette az ügycsoportok körét. A Tanácsadó Testület álláspontja szerint a korábbi ügycsoportok így továbbra is alkalmazhatóak, de szűkíthetők és bővíthetők is. Nincs akadálya például annak, hogy a bíróság a korábban alkalmazott vagyoni nyilatkozatok általános kategóriája helyett úgy szűkítsen, hogy „ingatlanvagyonnal kapcsolatos nyilatkozat” fordulatot alkalmaz. A Ptk. szemléletének ugyanakkor nem felelne meg az a gyakorlat, amely a korábbi ügycsoportokat mérlegelés és egyediesítés nélkül automatikusan alkalmazza továbbra is. A Ptk. szabályai arra adnak lehetőséget, hogy a bíróság egyéniesítve mérlegelje azt, hogy az érintettek (elsősorban mentális zavarral élők) érdekeinek a védelme mennyiben teszi szükségessé az önrendelkezés korlátozását.

A törvényes képviselő mely jognyilatkozata minősül a Ptk. 2:15. §-ának (3) bekezdése szerint „a közjegyzői eljárásban elbírált jognyilatkozatnak” az érvényesség szempontjából? Például a kiskorú törvényes képviselőjének az örökség visszautasítására vonatkozó jognyilatkozatához a hagyatéki eljárásban szükséges-e a gyámhatóság hozzájárulása? [Ptk. 2:15. §]

A Ptk. 2:15. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a törvényes képviselő jognyilatkozatainak érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat a kiskorút örökösödési jogviszony alapján megillető jogokra vagy kötelezettségekre, illetőleg külön is visszautasítható vagyontárgyak öröklésének visszautasítására vonatkozik. A Gyer. 156-157. §-ainak rendelkezéseiből egyértelműen kitűnik az, hogy az örökség visszautasítása, örökléssel kapcsolatos egyéb jognyilatkozatok joghatályos megtételéhez a gyámhivatal hozzájárulására van szükség. A Ptk. 2:15. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés a bírósági vagy közjegyzői határozattal elbírált jognyilatkozat érvényességéhez a gyámhatóság hozzájárulását nem követeli meg. Ez a szabály minden olyan esetre vonatkozik, amikor vagyoni ügyben a közjegyző érdemi határozatot hoz. A hatályos jogban a hagyatéki eljárás tartozik ebbe a körbe. A folyamatban lévő hagyatéki eljárásban a törvényes képviselőnek a kiskorú által tett, őt öröklési jogviszony alapján megillető jogokat vagy kötelezettségeket érintő jognyilatkozathoz, annak elbírálása előtt, nem lehet mellőzni a gyámhatósági hozzájárulás beszerzését. A gyámhatóságnak kell, a kiskorú legfőbb érdekét szem előtt tartva érdemben mérlegelnie a körülményeket annak eldöntése során, hogy ad jóváhagyást vagy sem. A közjegyzőnek a hagyatéki eljárásban nincs módja ezeknek a körülményeknek a feltárására. Ezért indokolt ennek a döntésnek gyámhatósági hatáskörben maradása. Ha viszont a jognyilatkozat közjegyzői határozattal már elbírálásra került, a hagyatéki eljárás lezárulta után, utólag, nem lehet arra hivatkozni, hogy a jognyilatkozat a gyámhatóság hozzájárulásának hiányában érvénytelen.

Oldalak