A Civilisztikai Kollégiumvezetők 2018. november 19-21-ei Országos Tanácskozásán elfogadott állásfoglalások

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2018. november 27.

A. A személyi állapotot érintő perekkel kapcsolatos jogértelmezési kérdések

I. A szülői felügyelet, kiskorú gyermek tartása, házasság felbontása

 

1. kérdés

Van-e helye a perek egyesítésének, ha az egyik szülő pert indít a szülői felügyelet rendezése iránt, és az alperes azt követően, a keresetlevél közlését megelőzően külön pert indít e tárgyban? Egyesítés esetén az alperest fel kell-e hívni ellenkérelem, viszontkereset előterjesztésére? [Pp. 117.§ (2) bekezdés]

A Pp. 117. § (2) bekezdése szerint a bíróság együttes tárgyalás és eldöntés érdekében elrendelheti az előtte folyamatban lévő olyan perek egyesítését, amelyeknek tárgya egymással összefügg, és amelyekben a perfelvételt lezáró végzés meghozatalára még nem került sor. Abban az esetben, ha a szülői felügyeleti jog gyakorlásának megváltoztatása iránt mind a felperes, mind az alperes pert indított, a Pp. 117. §. (2) bekezdésében írt feltételek fennállnak, a perek egyesíthetőek. Ennek azonban előfeltétele, hogy mindkét keresetlevél perfelvételre alkalmas legyen, a kereset közlése mindkét ügyben megtörténjen, azaz mindkét ügyben a perindítás joghatásai beálltak. Ebből következően az egyesítésre a Pp. 179. § szerinti felhívás közlése után kerülhet sor. Ezért sem az első, sem a második perben a kereset tekintetében az ellenkérelemre való felhívás szükségessége nem merülhet fel kérdésként.

A Pp. 204. § (1) bekezdése határozza meg a viszontkereset fogalmát: Az alperes a felperes ellen – a keresettel érvényesíteni kívánt joggal azonos jogviszonyból eredő joga iránt –- írásban előterjesztett viszontkereset-levéllel viszontkeresetet indíthat. A viszontkereset-levelet a kereset közlésétől számított negyvenöt napon, vagy a bíróság által az ellenkérelem előterjesztésére meghosszabbított határidőn belül, de legkésőbb az írásbeli ellenkérelem, illetve beszámítást tartalmazó irat előterjesztésével egyidejűleg kell benyújtani. A fenti fogalom-meghatározásból is látszik, hogy egyesítés esetén sem válik viszontkeresetté az alperes – eredetileg külön perben érvényesített – keresete, nem alkalmazhatók rá a Pp. viszontkeresetre vonatkozó szabályai, hanem megőrzi kereseti jellegét az egyesítéssel keletkező fordított perfelállás ellenére.

Ellenkérelem hiányában mindkét fél által a keresetében előadottakkal érintett körben tett ellentétes nyilatkozat a másik keresetével szembeni ellenkérelemnek minősül, mivel a Pp. 203. § (1) bekezdés a) pontjának utolsó fordulata szerint „korábban ezzel ellentétes nyilatkozatot tett”. Amire viszont nem terjed ki a keresetlevélben foglalt előadása, arra a Pp. 203. § (2) bekezdése szerinti vélelem érvényesül.

2. Kérdés

A Pp. 204. § (3) bekezdéséből következik-e, hogy nem vagyonjogi perekben a viszontkereset érdemi tárgyalásának akadálya az illetékesség hiánya? [Pp. 204. § (3) bekezdés]

A nem vagyonjogi perben csak akkor terjeszthető elő viszontkereset, ha a bíróságnak a viszontkeresetre is van illetékessége. Ha a bíróságnak a kizárólagos illetékesség miatt nincs illetékessége, a viszontkeresetlevelet vissza kell utasítani. A szülői felügyelettel, a kapcsolattartással és a gyermektartással kapcsolatos perekben jogszabálymódosítás szükséges e szabály feloldására.

3. Kérdés

A szülői felügyelet rendezése iránti perhez a felperes által utóbb előterjesztett gyermektartásdíj iránti igény egyesíthető-e? [Pp. 117. § (2), (4) bekezdés, Pp. 476. §, Pp. 480. §, Pp. 483. §]

Ha a szülői felügyeleti joggal kapcsolatos pert a szülő indítja [Ptk. 4:171. § (1) és (2) bekezdés], a Pp. XXXV. Fejezetének külön szabályai közül egyedül a szülői felügyeleti jog visszaállítása iránti keresetindítás [Pp. 483. § (2) bekezdés] esetében kizárt a gyermektartásdíj iránti igény e perhez történő egyesítése. Egyéb, a szülői felügyelet iránti perekben (Pp. 476. §, Pp. 480. §, Pp. 483. §) a korábban indított, a szülői felügyeleti jog iránti kereset tárgyában folyó per, valamint az utóbb előterjesztett gyermektartásdíj iránti kereseti igény tárgyában a keresetek összekapcsolhatók, abban az esetben, ha a Pp. 117. § (2) vagy (4) bekezdésében meghatározott feltételek egyébként fennállnak. A perfelvétel lezárása után egyesítésnek egyik esetben sincs helye.

4. Kérdés

Szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránt indított perben meg kell-e követelni viszontkereset előterjesztését az alperestől, ha saját magát kéri feljogosítani a szülői felügyelet gyakorlására? [Pp. 472. §, Pp. 474. §]

Viszontkereset előterjesztése nem kötelező. Amennyiben az alperes a perfelvételi tárgyaláson kéri saját magát feljogosítani a szülői felügyeleti jog gyakorlására, sem az alakszerű írásbeli ellenkérelem, sem a viszontkereset előterjesztésének hiánya nem akadálya annak, hogy a bíróság ítéletével a szülői felügyelet gyakorlását az alperes kérelmének megfelelően rendezze. Az alperes ezt a nyilatkozatát csak a perfelvétel lezárásáig teheti meg. A bíróság erre a perfelvétel lezárásának jogkövetkezményei körében köteles a felek figyelmét felhívni.

5. Kérdés

A kiskorú gyermek tartása iránt indított perekben a Pp. 237. § (2) bekezdése során szükséges-e a felet tájékoztatni a bizonyíték rendelkezésre bocsátása, illetve a bizonyítás indítványozása elmulasztásának következményeiről? [Pp. 492. § (2) bekezdés, Pp. 237. § (2) bekezdés]

A kiskorú gyermek tartása iránt indított perekben a bizonyítási teher szabályai szerint a felet – ha szükséges – tájékoztatni kell a bizonyítás esetleges sikertelenségének következményeiről.

 

II. Házassági perek

6. Kérdés

A házasság közös kérelmen alapuló felbontása iránti perben a keresetlevélben fel kell-e tüntetni a felperes járulékos kérdésekkel kapcsolatos álláspontját, ha igen, a keresetlevél, illetve a keresetlevél nyomtatvány mely részében? Helye van-e hiánypótlási felhívásnak a felperes járulékos kérdésekkel kapcsolatos álláspontja vonatkozásában? Mi minősül az érvényesíteni kívánt jognak: csak a házasság felbontása, vagy az is, hogy a házasság felbontását közös megegyezés alapján, vagy tényállásos módon kéri a fél? [Pp. 246. §, Pp. 455-456.§§, Ptk. 4:21. § (3) bekezdés]

A CKOT által 2018. május 3-án elfogadott 5. számú állásfoglalás a következő kiegészítéssel irányadó.

A házasság közös kérelmen alapuló felbontása iránti perben a Ptk. 4:21. § (3) bekezdése szerinti járulékos kérdésekkel kapcsolatos felperesi álláspont nem tartozik a keresettel érvényesített joghoz, nem kötelező tartalmi eleme a keresetlevélnek, ezért erre irányuló hiánypótlási felhívásnak nincs helye.

A jogi képviselő nélkül eljáró felperes az ezzel kapcsolatos tényállításait a keresetlevél nyomtatvány 3.9.2. (egyéb nyilatkozatok, kérelmek) rovatában teheti meg

7. Kérdés

Amennyiben a felperes a házasság felbontását közös megegyezéssel kéri, és bizonyítási indítványokat nem tesz, de a tárgyaláson derül ki, hogy azzal a tartalommal, amellyel a felperes szeretné, az alperes nem hajlandó egyezséget kötni, mi a követendő eljárás? A felperesnek ki kell-e terjesztenie a keresetét a járulékos kérdésekre? [Pp. 179. §, Pp. 192. § (1) bekezdés a) pont, Pp. 199. §, Pp. 453. §]

Ha a felperes keresetlevelében a házasság felbontását közös megegyezéssel kérte, és a perfelvételi tárgyaláson derül ki, hogy a peres felek nem kötnek a Ptk. 4:21. § (3) bekezdése szerinti tartalommal egyezséget, a felperesnek meg kell változtatni a keresetét (a közös bontási kereset elsődleges keresetként fennmaradhat), de kérnie kell tényállásos alapon is a házasság felbontását és nyilatkoznia, hogy mely járulékos kérdésekben kíván keresetet előterjeszteni (a bíróságnak tájékoztatni kell, hogy melyekről dönt hivatalból is). A keresetváltoztatást a keresetlevélre vonatkozó szabályoknak megfelelő tartalommal kell előterjesztenie, azt a bíróságnak jegyzőkönyveznie kell.

Amiről a bíróságnak kereset hiányában hivatalból kell döntenie, azokra meg kell hallgatnia a feleket, rögzíteni kell nyilatkozataikat.

Az alperesnek a járulékos keresetek tekintetében elegendő ellenkérelem formájában nyilatkozni, ha csupán a keresettől eltérő módon kívánja a szülői felügyeleti jog, tartás, kapcsolattartás rendezését, közös lakás használatot, házastársi tartást rendezni.

A kereset megváltoztatása esetén nem alkalmazható - sem a jelenlévő, sem a távollévő alperes esetén – a Pp. 179. § szerinti írásbeli közlés és írásbeli ellenkérelem (45 napos határidővel) benyújtására való felhívás és Pp. 199. § szerinti írásbeli ellenkérelem benyújtásának kötelezettségére vonatkozó szabály: a keresetváltoztatás perfelvételi nyilatkozat (is), arra az alperes perfelvételi nyilatkozat formájában élhet ellenkérelem-változtatással tárgyaláson vagy a bíróság felhívására előkészítő iratban.

A távollévő alperes esetén a Pp. 192. § (1) bekezdés a) pontja alapján kötelező a tárgyalás elhalasztása az érvényesített jog megváltoztatása miatt; a jelenlévő felperes esetén a lehető legteljesebb körben fel kell venni a megváltoztatott keresetet(eket), nem lehet halasztani az esetleges keresetváltoztatási szándék írásbeli előterjesztésére hivatkozással

8. Kérdés

A jogi képviselővel eljáró felperesnek – felhívás nélkül – a perfelvételi tárgyalás kitűzését, idézése átvételét követően a bontóperben a peres felek által a járulékos kérdésekben kötött megállapodását tartalmazó beadványa minek minősül? [Pp. 455-456. §§]

A házasság felbontása iránti perben valamelyik fél által felhívás nélkül, a perfelvételi tárgyalás kitűzését követően csatolt, a járulékos kérdésekben kötött megállapodást tartalmazó irat okirati bizonyítéknak minősül.

9. Kérdés

Házassági bontóperben mikor, milyen feltételek fennállta esetén lehet a perfelvételi tárgyalást elhalasztani? [Pp. 192. §, Pp. 456. §]

A perfelvételi tárgyalás elhalasztására keresetváltoztatás esetén a házasság felbontása iránti perben is csak a Pp. 192. § (1) bekezdés a)-d) pontjai alapján van lehetőség. Az esetleges újabb keresetek szóbeli előterjesztése miatt a tárgyalás időtartamának bizonyos mértékű növekedése ellenére a lehető legteljesebb körben fel kell venni a megváltoztatott keresetet(eket), nem lehet halasztani az esetleges keresetváltoztatási szándék írásbeli előterjesztésére hivatkozással. Ilyen esetben akkor engedhető meg a halasztás, ha a felperes a tárgyalás időkerete miatt önhibáján kívül nem tudja teljes körűen előterjeszteni a keresetváltoztatást. Ha a felperes ragaszkodik a keresetváltoztatás szóbeli előadásához, a bíróságnak azt jegyzőkönyvbe kell vennie. Ilyen esetben azonban a félnek vállalnia kell azt a kockázatot, hogy amennyiben a szóban előadott keresetváltoztatás hiánypótlás nélküli visszautasítási okban szenved, a bíróság a tárgyaláson azt vissza fogja utasítani, kivéve, ha hiánypótlási felhívás kiadásának van helye és a hiány jellegére figyelemmel annak pótlására megfelelő határidőt kell adni.

10. Kérdés

Amennyiben házassági bontóperben a házasság felbontását a felek a Ptk. 4:21. § (2) és (3) bekezdése alapján egyező akaratnyilatkozattal kérték és a felek közötti jogszabályban meghatározott valamennyi kérdésben egyezség jött létre, lehetőség van-e arra, hogy az érdemi tárgyalást még ugyanazon a napon megtartsa a bíróság, figyelemmel a Pp. 456. § (4) és (6) bekezdésében foglaltakra? [Pp. 456. § (4)-(5) bekezdés]

Ha a Pp. 456. § (6) bekezdése szerinti feltételek nem állnak fenn, a bíróság legkorábban a tárgyalást követő napra tűzheti ki az érdemi tárgyalás határnapját. Az érdemi tárgyalás a perfelvételi tárgyalást követően nyomban nem kezdhető meg, ez ugyanis ténylegesen a perfelvétel lezárását követő „azonnali” tárgyalást jelent, ekként a jogszabályban írt tilalom [Pp. 456. § (5) bek.] megkerülésére vezet.

11. Kérdés

Házassági bontóperben elhalasztható-e a perfelvételi tárgyalás amiatt, hogy a felek nem tudják megtenni a járulékos kérdésekkel kapcsolatos nyilatkozatukat? [Pp. 192. §, Pp. 456. §]

A házassági bontóperben a járulékos kérdésekkel kapcsolatos nyilatkozat megtétele érdekében a perfelvételi tárgyalás csak akkor halasztható el, ha a felet nem terheli „önhiba”, tehát pl. nem ismerte az ellenfél álláspontját vagy az a perfelvételi tárgyaláson lényegesen módosult.

III. Gondnoksági perek

12. Kérdés

Gondnoksági perben a perfelvételi tárgyalás kitűzésével egyidejűleg (feltételezve, hogy az érdemi tárgyalásra is sor kerül ugyanazon a napon) idézhető-e tanú a tárgyalásra? [Pp. 196. §, Pp. 443.§]

A Pp. nem tartalmaz tételes tiltó rendelkezést sem a személyi állapotot érintő perekre, sem ezen belül a gondnoksági perekre. Az általános perrendi szabályok között sincs ilyen, ezért a perkoncentráció elvének maradéktalan érvényesítése érdekében a tanú idézhető a perfelvételi tárgyalás kitűzésekor az érdemi tárgyalásra.

A Pp. lehetővé teszi, hogy a perfelvételi tárgyalás lezárását követően a bíróság a 196. § alapján nyomban megtartsa az érdemi tárgyalást. Ha a perfelvételi tárgyaláson a gondnoksággal érintett személy megjelent és a bíróság meghallgatta, a perfelvétel lezárását követő érdemi tárgyaláson meghallgatható a megjelent tanú.

13. Kérdés

A gyámhatóság által indított gondnokság alá helyezési perekben az ideiglenes gondnokrendelő határozat felülvizsgálható-e, ha a gyámhatóság a keresetlevél benyújtásával egyidejűleg ideiglenes gondnokrendelő határozatot is benyújt, de a keresetlevél hiányos? [Pp. 441. §]

Az ideiglenes gondnokrendelés az alperes alapjogainak súlyos korlátozásával jár együtt. A gyámhivatal által hozott határozat ellen közigazgatási úton nincs helye fellebbezésnek, ezért az a jogalkalmazás támogatandó, hogy a bíróság a keresetlevél beérkezésétől számított harminc napon belül akkor is határoz az ideiglenes gondnok kirendelésének felülvizsgálatáról, ha a keresetlevél perfelvételre nem alkalmas (visszautasításnak vagy hiánypótlásnak van helye). A gyámhatóságnak azért kell nyolc napon belül a gondnoksági pert megindítania, hogy minél hamarabb sor kerüljön e határozat szükségességének a felülvizsgálatára (is). E felülvizsgálatnak nem „előfeltétele” a perfelvételre alkalmas keresetlevél, a bíróságnak a Ptk. 2:27. § (2) bekezdése alapján az ideiglenes gondnokrendelést hivatalból kell vizsgálnia. Ha a Pp. valamely intézkedés feltételeként perfelvételre alkalmas keresetlevelet kíván meg, erről rendelkezik is [pl. Pp. 104. § (1) bek.]

A gondnoksági perekbena Pp. 441. § (1) bekezdése lehetővé teszi az előzetes bizonyítást a Pp. 334. §-ban meghatározott előfeltételek hiányában is. A keresetlevél perfelvételre alkalmasságát a Pp. 334.§. határozza meg feltételként. Az ideiglenes gondnokrendelés kérdésében azonban az itt írt feltétel hiányában is előzetes bizonyítás folytatható le, ezért a keresetlevélnek nem kell perfelvételre alkalmasnak lennie ahhoz, hogy az ideiglenes gondnokrendelés vizsgálható legyen.

14. Kérdés

Ha a gyámhatóság a származási perben eseti gyámként ügyvédet vagy ügyvédi irodát rendel ki, az eljáró eseti gyámra a Pp.-nek a jogi képviselőkre vonatkozó rendelkezéseit kell-e alkalmazni vagy az eseti gyám státuszát a törvényes képviselői minősége határozza meg? [Pp. 464. §, Pp. 466. § (1) bekezdés]

A Ptk. 6:20. § (5) bekezdése alapján érdekellentét esetén a kiskorú személy képviseletére kirendelt eseti gyám a gyermek törvényes képviselője. Ha a kirendelő szerv e tisztségre ügyvédet vagy ügyvédi irodát rendel ki, az eseti gyámra a Pp. jogi képviselőnek minősülő rendelkezéseit [Pp. 75.§ (2)] is alkalmazni kell.

B. Az új Pp. második részét érintő jogértelmezési kérdések

15. Visszautasítható-e a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt 2018. január 1. napján vagy azt követően benyújtott keresetlevél amiatt, hogy a felperes – bár lehetséges lett volna – a közigazgatási bírói utat nem vette igénybe, ha a keresetlevélből kitűnően a károkozó magatartás 2014. március 15-e előtti időre esik? [Pp. 24. § (3) bekezdés]

Ha a közigazgatási jogkörben okozott kárt okozó magatartás 2014. március 15-e előtti időre esik, és a felperes e kár megtérítése iránt 2018. január 1. napján vagy ezt követően nyújtja be a keresetlevelet, a keresetlevél visszautasításának nincs helye a Pp. 24. § (3) bekezdése és a Pp. 176. § (1) bekezdés c) pontja alapján amiatt, hogy a fél a közigazgatási bírói utat nem vette igénybe. Ennek az az oka, hogy az 1959. évi Ptk. a kárigény érvényesíthetősége anyagi jogi előfeltételeként még nem határozta meg a sérelmezett közigazgatási tevékenységgel kapcsolatban a közigazgatási ügyben eljáró bírósághoz fordulás kötelezettségét.

16. Alkalmazható-e a vállalkozás által a fogyasztóval szemben indított perben a Pp. hatályba lépése előtt a vállalkozás és fogyasztó közötti szerződésben kikötött illetékesség a Pp. 26. § (1) bekezdése ellenében? [Pp. 26. § (1) bekezdés, Pp. 27. § (4) bekezdés]

A Pp. 26. § (1) bekezdését a Pp. hatályba lépését követően indult ügyekben mindig alkalmazni kell, függetlenül a felek között korábban létrejött illetékességi kikötésektől.

17. Társasházi közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítása iránti perben van-e helye illetékességi kikötésnek? Azonos-e a vagyonjogi ügy és a vagyonjogi per fogalma? [Pp. 7. § (1) bekezdés 18. pont, Pp. 27. § (1) bekezdés]

A Pp. alkalmazásában a vagyonjogi ügy és a vagyonjogi per fogalma nem azonos. A vagyonjogi jogviszonyból eredő jogvitából (vagyonjogi ügyből) indulhat meg a vagyonjogi per. A társasházi közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítása iránti per vagyonjogi per, mert az érvényesített igény a fél vagyoni jogain – és nem személyi állapotán vagy személyiségi jogán – alapul. Ez egyúttal vagyonjogi jogviszonyból eredő jogvita, így olyan vagyonjogi ügy, amellyel kapcsolatban lehetséges – például az alapító okiratban – illetékességi kikötéssel élni.

C. Az egyéb általános szabályok (képviselet, kézbesítés)

18. Mi a teendő, ha a járásbíróság hatáskörébe tartozó perben jogi képviselő nélkül eljáró felperes már a keresetlevélben bejelenti, hogy szabadságvesztés büntetését tölti, de az előállítás költségét nem tudja megelőlegezni? Ebben az esetben a perfelvételi tárgyalás elmulasztása miatt az eljárást meg lehet-e szüntetni? [Pp. 80. §, Pp. 95.§, Pp. 78.§, Pp. 111. §, Pp. 190. §]

A perfelvételi tárgyalásra történő idézés – a személyi állapotot érintő perek kivételével– nem minősül személyes megjelenés kötelezettségével történő idézésnek. Afelperestlegkésőbb az idézésben tájékoztatni kell: gondoskodnia kell arról, hogy a perfelvételi tárgyaláson személyesen vagy képviselője útján nyilatkozatot tudjon tenni. Ha a felperes a perfelvételi tárgyalást ennek ellenére elmulasztja, úgy alkalmazni kell a Pp. 190. §-ában írtakat. Mindezeket meghaladóan a felperes bejelentésének pontos tartalmától függően a bíróságnak a Pp. 111. §-a alapján tájékoztatási kötelezettsége áll fenn a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezésének a lehetőségéről. Ezt meghaladóan a Kmtv. 12. § (1) bekezdése alapján a bíróság köteles a jogi képviselő nélkül eljáró felet tájékoztatni a költségkedvezmény engedélyezésének a feltételeiről, a kérelem benyújtásának idejéről és módjáról, valamint arról, hogy a bíróság nem engedélyezhet olyan költségkedvezményt, amelyre a fél kérelme nem terjed ki.

19. Ha a jogi képviselővel eljáró végrehajtást kérő a végrehajtási eljárásban nem a Pp. 81.§ (5) bekezdése és a perköltség felszámítására szolgáló költségjegyzékről szóló 31/2017. (XII. 27.) IM rendelet 2. § (1) bekezdése szerinti nyomtatványon számítja fel költségét, akkor a végrehajtási lap benyújtásakor hiánypótlásnak vagy a végrehajtási lap kérelemtől eltérő kiállításának van helye, utóbbi esetben a végrehajtási költség megállapításának mellőzésével? [Pp. 81. §, 12/1994.(IX.8.) IM rendelet, 31/2017.(XII. 27.) IM rendelet 2. § (1) bekezdés]

A 31/2017. (XII. 27.) IM rendelet 1. §-ának második fordulata alapján végrehajtás elrendelése iránti kérelem esetén a jogi képviselővel vagy anélkül eljáró végrehajtást kérő a végrehajtási lap kiállítása iránti kérelem nyomtatvány vonatkozó részének kitöltése és előterjesztése útján számíthatja fel az őt megillető végrehajtási költségeket.

20. Kérdés

Ha az ügyvédi meghatalmazás nem tartalmazza az ügyvéd elfogadó nyilatkozatát, csak az aláírását, visszautasítható-e hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve a keresetlevél? Amennyiben nem, kell-e hiánypótlást elrendelnie a bíróságnak? [Pp. 67. § (2) bekezdés, Pp. 171. §, Pp.176. § (2) bekezdés j) pont, Üttv. 34. §]

A Pp. 176. § (1) bekezdés j) pontja a hiánypótlás nélküli visszautasítást a keresetlevél, és nem az ahhoz kötelezően csatolandó meghatalmazás alaki, tartalmi hiányossága esetén teszi lehetővé.

A meghatalmazást a Pp. 171. § (1) bekezdés a) pontja alapján kell csatolni a keresetlevélhez. A meghatalmazással összefüggésben a Pp. 176. § (1) bekezdés j) pontja alapján hiánypótlási felhívás nélkül csak akkor utasítható vissza a keresetlevél, ha a jogi képviselő nem csatolt meghatalmazást. Amennyiben meghatalmazást csatolt, de az azért nem szabályszerű, mert nem tartalmazza az ügyvéd elfogadó nyilatkozatát, hiánypótlási felhívást kell kiadni és csak ennek eredménytelensége esetén, a Pp. 176. § (2) bekezdés e) pontja alapján lehet a keresetlevelet visszautasítani.

21. Vizsgálhatja-e a perben a bíróság az ügyvéddel szembeni összeférhetetlenségi ok fennállását („ügyvállalási korlátba való ütközést”) a bíróság előtti képviselet körében? Érinti-e az ügyvállalási korlátba ütközés a meghatalmazás érvényességét, hatályosságát? [Pp. 65-66. §, Üttv. 20.§ ]

A bíróság az ügyvéd és meghatalmazója megbízási jogviszonyát csak a meghatalmazás körében vizsgálhatja. A meghatalmazott képviseleti jogosultságának ellenőrzése körében nem vizsgálhatja a meghatalmazott ügyvéd és az ügyfél között létrejött megbízási szerződés érvényességét.

22. Kérdés

Kézbesíthető-e a keresetlevél a magyar székhellyel rendelkező civil szervezet alperes külföldi lakcímmel rendelkező törvényes képviselője kézbesítési megbízottjának, ha a szervezet magyar székhelyére a kézbesítés sikertelen? [Pp. 136. § (3) bekezdés]

A magyar székhellyel rendelkező civil szervezet felperes/alperes külföldi lakcímmel rendelkező törvényes képviselője kézbesítési megbízottjának - amennyiben személye megállapítható - kell kézbesíteni a bírósági iratokat, mivel a postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás rendjéről szóló 335/2012.(XII. 4.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdése alapján ilyen esetben a külföldi törvényes képviselő belföldi „kézbesítési megbízottja” meghatalmazottnak minősül.

 

D. Perindítás, perfelvétel, érdemi tárgyalási szak

23. Kérdés

Mi a teendő, ha a keresetlevél mindenben megfelel a Pp. követelményeinek, de a felperes abban az 1952. évi Pp. alkalmazandóságára és rendelkezéseire hivatkozik? [Pp. 176. § (1) bekezdés j) pont; Pp. 630. § (1) bekezdés]

A bíróságnak a keresetlevél vizsgálata során kell állást foglalnia az adott ügyben alkalmazandó eljárási jogszabályról, és az ennek megfelelően szükséges intézkedést kell megtennie [Pp. 110. § (1) bekezdés]. Ha a bíróság álláspontja szerint az ügyre a Pp.-t kell alkalmazni, és a keresetlevél mindenben megfelel a Pp. követelményeinek, csak az abban feltüntetett jogszabályhelyek érdemben tévesek, úgy ez a körülmény nem alapozza meg hiánypótlási felhívás kiadását, a bíróságnak a Pp.-nek megfelelően kell intézkednie a keresetlevél áttétele (Pp. 174. §), visszautasítása (Pp. 176. §) vagy a kereset közlése (Pp. 179. §) iránt.

24. Kérdés

A jogi képviselő előterjesztheti-e a keresetlevelet, viszontkereset-levelet, a beszámítást tartalmazó iratát, írásbeli ellenkérelmét nyomtatvány felhasználásával? [Pp. 246. §]

A jogi képviselő a keresetlevelet, a perfelvételi iratait formanyomtatvány felhasználásával is előterjesztheti. Önmagában emiatt visszautasításnak nincs helye, ha az egyébként megfelel a jogi képviselő által előterjesztendő iratra vonatkozó tartalmi és alaki feltételeknek.

25. kérdés

Amennyiben a perindítást megelőző ideiglenes intézkedés iránti kérelem megfelel az alaki követelményeknek, de feltételei nem állnak fenn, a bíróság a nemperes eljárásban érdemi döntést hoz-e? [Pp. 108. §, Pp. 103. § (1) bekezdés]

Abban az esetben, ha a perindítást megelőző ideiglenes intézkedés (Pp. 108. §) iránti kérelem megfelel az alaki követelményeknek, a bíróságnak a nemperes eljárás keretében már csak a Pp. 108. § (1) bekezdése szerinti feltétel teljesülését kell vizsgálnia. A Pp. 108. § (1) bekezdése szerinti feltétel akkor teljesül, ha a Pp. 103. § (1) bekezdésében megállapított vagylagos feltételek közül legalább egy teljesül és a kérelmező valószínűsíti, hogy az ideiglenes intézkedés elrendelésével elérni kívánt célt a kérelem perindítást követő előterjesztése az időmúlásra tekintettel meghiúsítaná. A kérelem alaki szempontból történő vizsgálatát követően tehát csak egyszintű vizsgálat van. Következésképpen a bíróság ezen a szinten az adott eljárást érdemben lezáró (a kérelmet érdemben elutasító vagy a perindítást megelőző ideiglenes intézkedést elrendelő) végzést hoz.

26. kérdés

A keresetlevél kézbesítése esetén beálló kézbesítési fikció esetén az értesítéshez mellékelni kell-e az írásbeli ellenkérelem benyújtására történő felhívást és a bíróság egyéb végzéseit, vagy csak a keresetlevelet? [Pp. 137. § (3) bekezdés]

A Pp. 137. § (3) bekezdése szerint két esetben áll fenn a bíróság értesítési kötelezettsége a kézbesítési fikcióhoz kapcsolódóan: a keresetlevél és az eljárást befejező érdemi határozat kézbesítése esetén. E jogszabályhely megfogalmazásából következően a bíróságnak az értesítéshez nem kizárólag e két határozatot kell mellékelnie, hanem minden más olyan bírósági iratot is, ami az adott kézbesítés tekintetében a keresetlevél vagy az eljárást befejező érdemi határozat jogi sorsát osztja, így például az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére történő felhívást is.

27. kérdés

A keresetlevélhez csatolt ügyvédi meghatalmazás és az erre történő hivatkozás mellett vissza kell-e utasítani a keresetlevelet, ha a felperes a keresetlevél záró részében nem tünteti fel a jogi képviselet alapjául szolgáló tényeket és jogszabályhelyet? [Pp. 170. § (3) bek. d) pont és Pp. 176. § (1) bek. j) pont, Üttv. 1. §].

Ha a fél perbeli képviseletére hivatott ügyvéd a keresetlevélhez a meghatalmazását csatolja és ennek tényét a keresetlevélben feltünteti, úgy a perbeli képviseleti joga egyértelmű, ez a képviseleti jogot megalapozó jogszabályhelyek feltüntetését is magában foglalja [Pp. 170. §, Pp. 171. §; Üttv. 1. §. (1) bekezdés]. Abban az esetben, ha a kötelező jogi képviselet ellátása az eljárásra jogosultak egyéb, speciálisnak tekinthető esetei szerint történik – különös figyelemmel a Pp. 75. § (1) bekezdés e) pontjára, amely a törvényben meghatározott egyéb személyt a Pp. 72. § (1) bekezdése alkalmazásában jogi képviselőnek minősíti – a keresetlevelet vissza kell utasítani, ha a felperes elmulasztja a képviseleti jogot megalapozó tények és jogszabályhely megjelölését [Pp. 170. § (3) bek. d) pont és 176. § (1) bek. j) pont].

28. kérdés

A keresetlevél beadásához fűződő jogi hatályok fenntartása iránti kérelem elbírálásának ügyviteli és eljárási kérdéskörén, így a kérelem régi vagy új ügyszámon elintézésén és a kérelem elutasítása elleni jogorvoslat biztosításának gyakorlatán változtat-e a Pp. 178. §-a? [Pp. 178. § (1) bekezdés]

A Pp. 178. § (1) bekezdése szerint újra előterjesztett keresetlevelet új ügyszámra kell lajstromozni, és ha az továbbra is hiányos, vissza kell utasítani.

29. kérdés

Milyen formai követelmények szerint kell előterjeszteni a keresetváltoztatást tartalmazó beadványt, ha a felperesnek a gyermektartás megfizetése iránti perben előterjesztett keresetlevél benyújtása után jut tudomására, hogy az alperes az általa korábban ismerthez képest magasabb jövedelemmel rendelkezik, és ezért magasabb összegű tartásdíjat igényel az alperestől? [Pp. 185. § (2) bekezdés]

A Pp. 185. § rendelkezései a perfelvételi szakra irányadóak. Ha a bíróság a keresetlevelet még nem kézbesítette az alperesnek, még nem kezdődött meg a perfelvételi szak, a felperes keresetváltoztatása nem esik a Pp. 185. § hatálya alá. A beadványt a keresetlevél előterjesztésére vonatkozó tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell előterjeszteni. Elegendő, ha az így előterjesztett formanyomtatvány csak a kereset új elemeit tartalmazza. Ilyen esetben a bíróságnak – megfelelő tájékoztatás mellett – az eredetileg előterjesztett keresetlevelet és a módosítást tartalmazó beadványt is kézbesítenie kell az alperesnek.

30. kérdés

A bíróság által megállapított határidő meghosszabbítása iránti kérelem elkésettsége esetén elegendő-e a meghosszabbítás iránti kérelemmel érintett percselekmény elmulasztása miatti jogkövetkezményt alkalmazni, vagy szükséges a meghosszabbítás iránti kérelmet elutasító határozatot hozni? [Pp. 147. § (1) bekezdés]

A bíróságnak a határidő hosszabbítása iránti kérelem elutasításáról külön nem kell határoznia, a hatálytalanság tényéről kell a felet értesíteni. Az értesítésnek mindenképpen olyan formában kell megtörténnie, hogy az az iratból megállapítható legyen.

31. kérdés    

A fél kizárólag bírói felhívásra terjeszthet-e elő beadványt? [Pp. 4. § (1) bekezdés, Pp. 203. §]

Ha a polgári perrendtartásnak nincs olyan rendelkezése, amely szerint a fél kizárólag a bíróság felhívására vagy engedélyéhez kötötten terjeszthet elő beadványt – pl. a Pp. 217. §, Pp. 203. §, Pp. 302. §, Pp. 306. § (1) és (2) bekezdései –, a fél bírói felhívás nélkül terjeszthet elő kérelmet például a tárgyalás elhalasztása, költségkedvezmény engedélyezése, határozat vagy jegyzőkönyv kijavítása, kiegészítése, mulasztásának igazolása iránt.

32. kérdés

Kibocsátható-e a tárgyaláson a viszontkeresettel szembeni ellenkérelem, illetve beszámítást tartalmazó irat előterjesztésének elmulasztása esetén a viszontkereseti kérelemnek megfelelő tartalmú bírósági meghagyás? [Pp. 213. § (4) bekezdés]

Mind tárgyaláson kívül, mind tárgyaláson lehetséges a viszontkeresettel szembeni ellenkérelem, illetve beszámítást tartalmazó irat előterjesztésének elmulasztása esetén a viszontkereseti kérelemmel azonos tartalmú bírósági meghagyás kibocsátása. A viszontkereset-levél elintézése nem zárja ki a perfelvételi tárgyalás kitűzését, ezért a törvényi feltételek fennálltakor nincs akadálya annak, hogy a bíróság a perfelvételi tárgyaláson a tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalva bocsássa ki a bírósági meghagyást.

33. kérdés

Megalapozhatja-e a joghatóságot a perbebocsátkozás, ha az alperes csak beszámítást tartalmazó iratot terjeszt elő? [Pp. 240. § (1) bek. b), 2017. évi XXVIII. törvény (Nmjtv.) 91. §]

A Pp. 240. § (1) bekezdés b) pontja szerint a bíróság az eljárást – annak bármely szakaszában – hivatalból megszünteti, ha magyar bíróság joghatósága egyetlen joghatósági ok alapján sem állapítható meg, ugyanakkor a joghatóság az alperes perbe bocsátkozásával megalapozható, de ba) azalperes írásbeli ellenkérelmet nem terjesztett elő vagy bb) azalperes a bíróság joghatóságának hiányát kifogásolja.

Az Nmjtv. 91. §-a pedig akként rendelkezik, hogy a magyar bíróság joghatóságát - az e törvényben megállapított kivételekkel - megalapozza az is, ha az alperes anélkül, hogy kifogásolná a joghatóság hiányát, ellenkérelmet terjeszt elő (perbebocsátkozás).

Figyelemmel a jogintézmény céljára, azaz arra, hogy kifejezett joghatósági kifogás hiányában az alperesnek a per érdemére vonatkozó nyilatkozata lehetővé tegye a magyar bíróságok eljárását – az Alaptörvény 28. cikkében írtakra is figyelemmel – a beszámítást tartalmazó irat előterjesztése is perbebocsátkozás.

34. kérdés:

Hatályos-e a fél által a perfelvételi szakban, de nem perfelvételi iratban, önként benyújtott bizonyítási indítvány? [Pp. 191. § (3) bekezdés, Pp. 276. § (4) bekezdés a) pont]

Amennyiben a fél a perfelvételi szakban bizonyítási indítványát nem a Pp. 7. § (1) bekezdés 16. pontja szerinti hatályos perfelvételi iratban, illetve a perfelvételi tárgyaláson szóban terjeszti elő, úgy a bíróság a Pp. 276. § (4) bekezdés a) pontja alapján mellőzi a bizonyítás elrendelését és ennek tényéről tájékoztatja a felet, valamint a Pp. 191. § (3) bekezdése szerint lehetőséget biztosít a nyilatkozat szóbeli előadására.

35. kérdés

Mi a helyes intézkedés abban az esetben, ha a felperes a bíróság – a keresetlevél hiányai körében kiadott – hiánypótlási felhívását nem teljesíti, hanem beadványában eláll a keresetétől? [Pp. 241. § (1) bekezdés, Pp. 242. § (2) bekezdés]

Amennyiben a felperes a bíróság hiánypótlási felhívását nem teljesíti, hanem teljesen eláll a keresettől, a bíróság az eljárást megszünteti.

36. kérdés:

Ha a bíróság a fél meghallgatása érdekében keresi meg a fél lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti járásbíróságot, úgy a megkeresett bíróság megtagadhatja-e a megkeresés teljesítését arra hivatkozással, hogy az jogszabályba ütközik, mert nem bizonyításfelvételre irányul? [Pp. 230. § (1) bekezdés, Pp. 263. § (1) bekezdés, Pp. 266. § (1) bekezdés, Pp. 267. §, Pp. 268. § (2) bekezdés, Pp. 270. § (1) bekezdés, Pp. 279. § (1) bekezdés, Pp. 282. § (1) bekezdés]

Ha a bíróság a fél meghallgatása érdekében keresi meg a fél lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti járásbíróságot, úgy a megkeresett bíróság a megkeresés teljesítését nem tagadhatja meg arra hivatkozással, hogy az jogszabályba ütközik, mert nem bizonyításfelvételre irányul.

37. Kérdés

A bíróság a perfelvételi tárgyalás kitűzése mellett elrendelheti-e a további írásbeli perfelvételt? [Pp. 187. §, Pp. 202. §, Pp. 203. § (5) bekezdés]

A három perfelvételi mód nem vegyíthető, de a bíróság a perfelvételi tárgyalás kitűzése mellett – a tárgyalás további előkészítése érdekében – a Pp. 202. §-a szerinti előkészítő irat benyújtását is elrendelheti. Erre sor kerülhet a Pp. rendelkezéseivel összhangban álló minden olyan esetben, amikor a további írásbeli perfelvétel elrendelésére a bíróságnak a kitűzés előtt nem volt lehetősége [pl. a Pp. 187. § a) pontja szerinti perfelvételi utat törvény kizárja] vagy a bíróság azt indokoltnak tartja, avagy a legnagyobb körültekintés mellett sem volt megállapítható az elrendelés indokoltsága (pl. a fél indokai előadása mellett indítványozza előkészítő irat benyújtására való felhívását), és a bíróság biztosítja a feleknek a további írásbeli előkészítés tárgyalásig történő lezárhatóságához szükséges megfelelő határidőt.

38. kérdés:

Van-e lehetőség a már előterjesztett írásbeli ellenkérelem kézbesítésére a felperes(ek) részére a perfelvétel módjának meghatározása előtt, ha az írásbeli ellenkérelmet még nem mindegyik alperes terjesztette elő? A többi alperes (pertárs) hogyan értesül a már előterjesztett írásbeli ellenkérelmekről? [Pp. 189. § (3) bekezdés]

A perfelvétel módjának meghatározásáról a bíróság nem dönthet addig, míg az ellenkérelem benyújtásának határideje valamennyi alperessel szemben le nem telt. Ezt követően, amennyiben további írásbeli perfelvétel nem szükséges, a bíróság a perfelvételi tárgyalást kitűzi, és az arra szóló idézéssel együtt minden fél részére kézbesíti az írásbeli ellenkérelmeket.

39. kérdés:

Hogyan változtatható meg a kereset, illetve az ellenkérelem az érdemi tárgyalási szakban, ha a fél a változtatás szükségességéről a szakértői véleményből szerez tudomást? [Pp. 215. §]

Ha a szakértői vélemény alapján fennáll a kereset, illetve az ellenkérelem változtatásának a lehetősége, illetve szükségessége, akkor a fél a szakértői vélemény kézhezvételtől számított 15 napon belül kérheti a bíróságtól a kereset, illetve ellenkérelem változtatásának engedélyezését a Pp. 217. § (2)-(3) bekezdésének megfelelő tartalmú kérelemben. Engedélyezés esetén pedig a perfelvétel kiegészítés szabályai (Pp. 222. §) szerint kell eljárnia a bíróságnak.

40. kérdés:

Alkalmazhatók-e a mulasztás következményei, ha az alperes a keresetlevélre érdemi nyilatkozatát előterjesztette, amelyben a kereset elutasítását kérte, a perfelvételi tárgyaláson viszont nem jelenik meg, ellenben kéri a tárgyalás távollétében történő megtartását arra hivatkozással, hogy munkahelyi elfoglaltság (pl. külföldi munkavégzés) miatt nem tud megjelenni?

Lezárható-e a perfelvétel, ha a felperes a perfelvételi nyilatkozatait megteszi, és a bíróság őt személyesen meghallgatja? [Pp. 227. § (3) bekezdés]

Amennyiben az alperes a keresetlevélre érdemi nyilatkozatát előterjesztette, melyben a kereset elutasítását kérte, a perfelvételi tárgyaláson viszont nem jelenik meg, ellenben kéri a tárgyalás távollétében történő megtartását arra hivatkozással, hogy munkahelyi elfoglaltság miatt (külföldi munkavégzés) nem tud megjelenni, a tárgyalást elmulasztottnak kell tekinteni, az önhiba hiányának vizsgálata fel sem merülhet, mert a mulasztás bekövetkezése előtt igazolási kérelemnek nincs helye. A perfelvétel lezárható. A mulasztás következményeiről a Pp. 190. §-ában és a Pp. 192. §-ában foglaltak szerint kell határozni.

41. kérdés:

Mi a következménye annak, ha csak a per folyamán merül fel az az ok, ami újabb fél perbe állítását teszi szükségessé kényszerű pertársaság keletkezése miatt? A Pp. 240. § (1) bekezdés a) pontjának mi a helyes értelmezése, ha a kényszerű pertársaság oka a per folyamán merül fel? [Pp. 240. § (1) bekezdés a) pont]

A Pp. 240. § (1) bekezdés a) pontjának kiterjesztő értelmezése indokolt. A bíróság a később keletkezett kényszerű pertársasági helyzet esetén a megfelelő, ám eredménytelen felhívást követően a Pp. 240. § (1) bekezdés a) pontja alapján az eljárást hivatalból megszünteti annak ellenére, hogy a keresetlevelet korábban nem kellett volna visszautasítani.

 

E. A fizetési meghagyásos eljárással összefüggő perek

 

42. Kérdés

A kötelező fizetési meghagyásos út mellőzése esetén a Pp. 176. § (1) bekezdés mely pontja a visszautasítás jogszabályi alapja? [Pp. 176. § (1) bekezdés b) illetve c) pontok]

A kötelező fizetési meghagyásos út mellőzése esetén a visszautasítás jogszabályi alapja –figyelemmel a Pp. 254.§ (4) bekezdés utaló szabályára is – a Pp. 176. § (1) bekezdés b) pontja. A Pp. 176. § (1) bekezdés c) pontja akkor lenne alkalmazható, ha a pert törvényben meghatározott más eljárásnak mindenképpen meg kellene előznie. A polgári pert általában nem kell mindenképpen más hatósági eljárásnak megelőznie. A fizetési meghagyásos eljárás nem szükségképpeni megelőző hatósági eljárása a polgári pernek, de vannak olyan „igények”, amelyek nyilvánvaló egyéb törvényes feltételek fennállása esetén (pl.: nincs ismeretlen helyen a kötelezett) csak fizetési meghagyásos eljárásban érvényesíthetőek.

43. Kérdés

Mi a következménye, ha a keresetet tartalmazó iratban előterjesztett kereset a Pp. 7. § (1) bekezdés 12. pontjában írtak valamelyikében eltér a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemtől? [Pp. 255. §]

A CKOT 2018. június 21-ei 40. állásfoglalása szerint a felperes maga pótolhatja keresetlevele tartalmi hiányait a keresetlevél elintézésig. A bírósághoz fordulás jogából, a per koncentrált lefolytatásának és befejezésének kötelezettségéből, a szükségtelen újabb perek elkerüléséből következően az az értelmezés helyes, amely szerint a bíróság annak a keresetlevélnek a jogkövetkezményeiről dönt, amelyet a felperes a bíróság első intézkedéséig előterjesztett.

A Pp. nem szabályozza a perindítási szakban a keresetváltoztatást, ezért mindaddig, amíg a felperes teljes keresete vonatkozásában a bíróság a közlés iránt nem intézkedett (és az alperes az írásbeli ellenkérelmét vagy beszámítást tartalmazó iratát nem terjesztette elő) addig a keresetváltoztatás nem értelmezhető fogalom, a Pp. 7. § (1) bekezdés 12. pontjának alkalmazása nem jöhet szóba. A fizetési meghagyás kézbesítésének ugyanaz a hatálya, mint a kereset közlésének, de a fizetési meghagyásos eljárással indult perek esetében – az ellentmondás folytán - a keresetet tartalmazó irat foglalja magában a teljes keresetet. A keresetváltoztatás csak ehhez képest értelmezhető. Ebből – és a Pp. 262. § (1) bekezdése első mondata utolsó fordulatában foglalt azon tételes szabályból, hogy a keresetlevél alatt a felperes keresetet tartalmazó iratát kell érteni – következően a keresetváltoztatásra vonatkozó szabályok először csak azt követően alkalmazhatóak, ha a bíróság a Pp. 262. § (1) bekezdése szerint intézkedett.

44. Kérdés

Szükséges-e a bíróságnak az eljárás Pp. 259.§-a szerinti megszüntetése előtt felhívni az alperest, hogy költségjegyzéket csatoljon, ha az ellentmondásában perköltségre igényt tartott, és a perköltség megállapításához minden adat rendelkezésre áll? [Pp. 259. §]

Ez olyan speciális eset, amikor költségjegyzék nélkül is felszámítottnak tekinthető a perköltség, figyelemmel arra, hogy az alperes képviselőjének nincs törvényes lehetősége előterjeszteni a költségjegyzéket. Amennyiben azonban az ellentmondás perköltségigényt nem tartalmaz, az eljárás megszüntetése során nem kell rendelkezni az alperes perköltségéről.

 

E. Elektronikus kapcsolattartás

 

45. kérdés

A rendelkezési nyilvántartást (RNY-t) elegendő-e a keresetlevél beérkezésekor lekérdezni avagy azt minden kiadás előtt meg kell nézni? [Pp. 69. § (2) bekezdés, Pp. 605. § (2) bekezdés]

Az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 23. e) pontja alapján, a 2015. évi CCXXII törvény 1. § 17. pontjára tekintettel, minden hivatalos kézbesítés előtt le kell kérdezni a nyilvántartás (RNY)adatait.

Az RNY-ben lévő meghatalmazás esetén azonban a félnek (képviselőjének) kell hivatkoznia arra, hogy az RNY-ben van meghatalmazása, és ezért nem csatolja. A Pp. 69. § (2) bekezdése ugyanis egyértelműen kimondja, hogy a per folyamán adott vagy módosított, az RNY-ben szereplő meghatalmazás a bírósággal szemben csak annak bejelentésétől hatályos.

46. Kérdés

Törvényszéki hatáskörbe tartozó perben a keresetlevél kézbesítésével egyidejűleg kell-e minden esetben tájékoztatni az elektronikus kapcsolattartás körében az alperest, ha egyébként személyében elektronikus kapcsolattartásra nem köteles? [Pp. 613. § (4) bekezdés]

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 23. § (1) bekezdésére és 26. § (2) bekezdésére tekintettel a Pp. 613. § (4) bekezdése alapján az első kapcsolatfelvétel alkalmával az alperest tájékoztatni kell arról, hogy ellenkérelmét, viszontkeresetét vagy egyéb beadványát elektronikus úton is benyújthatja vagy – ha arra köteles – elektronikus úton köteles benyújtani, továbbá a kötelező jogi képviselet elmaradásának következményeiről is. E tájékoztatás hiánya az ügyféli jogokat csorbítja akkor is, ha a törvényszék előtt folyó ügyekben hatályosan jogi képviselő nélkül a fél közvetlenül nem tehet nyilatkozatot. A félnek joga van tudni az őt érintő minden eljárási jogot és kötelezettséget, ami a bírósági elektronikus eljáráshoz köthető, nem elegendő a meghatalmazandó képviselő majdani tájékoztatására hagyatkozni.

 

E. Egyéb jogértelmezési kérdések

 

47. Kérdés

A fellebbezési jogról lemondás során kötve van-e a fél a még hatályossá nem vált nyilatkozatához? [Pp. 358. § (4) bekezdés]

A törvény attól függetlenül rendel visszavonási tilalmat, hogy a lemondó nyilatkozat hatályos-e vagy sem, ezért a fellebbezési jogról lemondó, még hatályossá nem vált nyilatkozatot sem lehet visszavonni.

48. Kérdés

A sajtószerv perbeli jogképességének hiánya esetén a szerkesztői felelősséget viselő természetes vagy jogi személy perköltségben való marasztalásához szükséges-e ennek a személynek a perben állása? [Pp. 499. §]

A sajtó-helyreigazítási perben a sajtótermékért szerkesztői felelősséget viselő természetes vagy jogi személynek nem kell perben állnia alperesként; a perköltségben marasztalására – függetlenül attól, hogy perben áll-e – a Pp. 499. §-a (1) bekezdésének különleges jogszabályi rendelkezése alapján kerül sor.

49. Kérdés

A perindítást megelőzően előterjesztett ideiglenes intézkedés iránti kérelemre indult nemperes eljárásra kiterjed-e a tárgyi költségfeljegyzési jog? [Pp. 108-109. §§, Kmtv. 3. § (1) bekezdés]

A Pp. a 108. és 109. §-ában szabályozza a perindítást megelőző ideiglenes intézkedést, amelynek háttérszabályaként a perben ideiglenes intézkedésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A keresetlevél előterjesztése előtt benyújtott ideiglenes intézkedés iránti kérelmet a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál kell előterjeszteni. A bíróság a kérelmet nemperes eljárásban bírálja el.

A bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény (Kmtv.) 1. § (1) bekezdése alapján a bírósági polgári nemperes eljárásokban – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a Pp. a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell alkalmazni.

A Kmtv. 1. § (1) bekezdése kimondja, hogy e törvény hatálya a polgári peres és bírósági polgári nemperes, valamint a közigazgatási bírósági eljárásban érvényesülő költségmentességre és költségfeljegyzési jogra terjed ki.

A fentiekből az következik, hogy a perindítást megelőzően kezdeményezett ideiglenes intézkedés iránti kérelemre mint polgári nemperes eljárásra a Kmtv. 3. § (1) bekezdésében szabályozott tárgyi költségfeljegyzési jog kedvezménye kiterjed.

50. Kérdés

A keresetlevélhez mellékelt, költségkedvezmény iránti kérelmet elutasító végzés elleni fellebbezést meg kell-e küldeni a másik félnek (alperesnek) észrevételezésre? [Pp. 98. §, Pp. 177. § (1) bekezdés, Pp. 179-180. §§, Pp. 390. § (2) bekezdés]

A keresetlevélhez mellékelt, költségkedvezmény iránti kérelmet elutasító végzést és a végzés elleni fellebbezést a Pp. 390. § (2) alapján nem kell megküldeni a másik félnek (alperesnek) észrevételezésre.

A kereset közlése (Pp. 179. §), egyben a perindítás joghatásainak beállta (Pp. 180. §) előtt a másik felet (alperest) nem illeti meg a perben hozott végzéssel kapcsolatban sem a közvetlen megismerés sem a fellebbezés joga, így az ilyen végzés elleni fellebbezés észrevételezésére sem jogosult.

A felperes keresetlevéllel együtt előterjesztett költségkedvezmény iránti kérelmének elbírálása a keresetlevél alaki vizsgálatát megelőző lépés. Amennyiben ennek alapján a felperes mentesülne az eljárási illeték előzetes megfizetése alól, úgy a keresetlevelet a bíróság alaki hiba okán még visszautasíthatja. Ez utóbbi esetben a Pp. 177. § (1) bekezdése értelmében az alperest csak értesítené a bíróság a keresetlevél visszautasításáról és a keresetet még ekkor sem közölné az alperessel (ld.: Kúria új Pp. jogalkalmazási kérdéseivel foglalkozó konzultációs testületének 2018. február 16-án tartott ülésén elfogadott 25. állásfoglalás).

Az alperesnek tehát nincs olyan joga, amely alapján a bíróságnak a költségkedvezmény iránti kérelmet elutasító végzés elleni fellebbezést a Pp. 390. § (2) bekezdése szerint meg kellene számára küldeni észrevételezés céljából.

51. Kérdés

Mi a jogkövetkezménye, ha a felperes nem csatolja a közjegyző ellentmondásról szóló értesítő végzésének másolatát, azonban a bírósághoz a közjegyzői fizetési meghagyásos iratok megküldésre kerülnek? [Pp. 257. §, Pp. 259. §, Fmhtv. 37. § (3) bekezdés]

A Pp. 259. § (1) bekezdés b) pontja szerint a per megszüntetésének akkor van helye, ha a felperes – egyebek között – nem csatolja keresetet tartalmazó irat kötelező mellékleteit, kivéve, ha a hiányzó elem a közjegyzői iratanyagból megállapítható. Az ellentmondásról szóló értesítő végzés a közjegyző által megküldött iratanyagnak a részét képezi, ezért ennek a mellékletnek a hiánya nem eredményezheti a per megszüntetését.