Ma az Országos Bírói Tanács ünnepi ülésén veszünk részt. Az esemény ünnepinek tekinthető, hiszen a magyar bírói kar találkozik az Igazságügyi Tanácsok Európai Hálózatának delegációjával. De azért is lehetne ünnep ez az esemény, mert jubileumi őszt élünk. Magyarországon az első Bírói Tanácsot éppen 25 évvel ezelőtt választották meg. Furcsának tűnhet, hogy a mai napon én vagyok az első, aki megemlíti ezt az évfordulót. Ahogyan azt Magyarországon nevezzük: az ezüst évfordulót. Ennek talán az az oka, hogy alkalmam volt részt venni a Tanács tevékenységében. Mind az öt különböző összetételében.
Ez alatt a 25 év alatt a Tanácsot kétszer is megreformálták. Egy kisebb és egy nagyobb reform következett be. Már tudjuk, hogy a Bírói Tanács – politikailag elkötelezett civil szervezetek és nemzetközi szervezetek támogatásával – egy újabb, harmadik reformot próbál végrehajtatni.
Természetesen minden intézményt meg lehet reformálni, miért éppen a Bírói Tanácsot ne lehetne? Egy reform előtt azonban tudnunk kell, hogy mi az indoka és a célja a reformnak, és hogy ténylegesen milyen standardoknak kellene megfelelnie.
Ez utóbbi kérdés könnyen megválaszolható: a Velencei Bizottság világosan megadja a paramétereket. Szíveskedjenek megtekinteni a Velencei Bizottság által a római La Sapienza Egyetemmel együttműködésben idén márciusban megrendezett konferencián megfogalmazott általános következtetéseket.
Ami az indokokat és a célokat illeti, a válasz kevésbé fényes. Hallgattam Elnök Asszony ünnepi beszédét, amely főként vádak sorolásából állt. Ezek közül csak néhányra tudok válaszolni.
Megválasztásom előtt két éve az egyetlen pozitív szavazatot a Kúria korábbi elnökétől kaptam. Az OBT egyetlen olyan tagjától, aki tényleges ismerettel rendelkezett a Kúria elnöki pozícióról, és a Kúria elnökével kapcsolatos követelményekről.
Ami a Kúria elnökének kinevezési gyakorlatát illeti: pontosan azt a gyakorlatot követtem, amely Magyarország minden bíróságán az egyetlen lehetséges eljárási mód, és amelyet az OBT 10 éven keresztül elfogadott. Honnan sejthettem volna, hogy ahhoz, hogy legyen elég indok a reformra, ebben az évben helytelennek fogják nyilvánítani ezt a gyakorlatot. Ezt nem sejthettem. De szembesülnöm kell a következményekkel, nevezetesen azzal, hogy a magyar bíróságok minden elnökével szemben – a jelenleg és a korábban hivatalban lévőkkel szemben egyaránt – az az állítás fogalmazódik meg, hogy szabálytalanságot követtek el. Minden, ilyen eljárásban kinevezett vagy áthelyezett bíróval szemben felmerül az a gyanú, hogy törvénysértő módon nyerték el tisztségüket. Százával vannak ilyen bírók, közülük több tíz a Kúrián. Néhányukat még személyükben is támadják. Néhányan közülük nyugdíj előtt állnak, és egész életüket bíróságon töltötték.
A kérdés csak az, hogy vajon miért támadta meg a Bírói Tanács az egész magyar bírói kart?
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Budapest, 2022. október 18.
A Kúria Kommunikációs Osztálya