A Magyar Államkincstár határozatával a felperes részére 70.356.261 Ft többlettámogatást állapított meg, a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló, 2006. évi CXXVII. törvény alapján igényelt normatív hozzájárulás címén.
A felperes keresetében, majd felülvizsgálati kérelmében is arra hivatkozott, hogy az alperes az eredetileg fennálló esedékességi időponthoz képest, később, csak bíróság ítélet hatására teljesített, ezért a késedelembe esés miatt a Ptk. 301. § / 1/, /2/ bekezdése, valamint a 232. § /2/ bekezdése alapján kamatot köteles fizetni.
A Kúria megállapította, hogy nem két fél, magánjogi megállapodáson alapuló szerződéséről volt szó konkrét ügyben, hanem közjogi aktusról, azaz a támogatás alakszerű közigazgatási határozattal került megállapításra. Amikor a jogalkotó közjogi jogviszonyban (például egy téves hatósági döntés miatt annak reparációjakor, illetőleg éppen ennek céljából) kamatfizetést kíván előírni, azt a tételes jogszabályban teszi meg, illetve kell megtennie.
Ilyen esetben a Ptk. alkalmazásának nincs helye, a jogalkotó kamatfizetési kötelezettséget csak arra az esetre írt elő, ha a támogatott szervezetnek van valamely okból visszafizetési kötelezettsége az állami költségvetés felé. Attól még, hogy e körben nincs további rendelkezés a speciális jogviszonyra vonatkozó jogszabályban, nem lehet áttérni a Ptk. alkalmazására, mert a felek között nem a Ptk-n alapuló szerződéses jogviszony jött létre, hanem közjogi.
Budapest, 2012. április 2.
A Kúria Sajtótitkársága