Az uniós jog helytelen alkalmazásával magánszemélynek okozott kárért a Magyar Állam csak kivételesen, meghatározott feltételek mellett tartozik helyt állni. A fizetett szabadság lehetőségétől való megfosztás sérti a magánélethez fűződő személyiségi jogot
A Kúria hatályában fenntartotta a felperes keresetét elutasító jogerős ítéletet.
A felperes keresetében 712.000 Ft vagyoni és nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérte kötelezni a Magyar Állam alperest. Keresete jogalapját abban jelölte meg, hogy az évi rendes fizetett szabadság minimális mértékéről is rendelkező 2003-as európai uniós irányelvet a Magyar Állam helytelenül ültette át, és ezért 2013-ban 4, 2017-ben pedig 27 nap fizetett szabadságtól esett el – ezáltal pedig sérült a magánélethez való joga.
A Kúria a jogerős ítélettel egyezően állapította meg, hogy a helytelen átültetéssel az alperes uniós jogot sértett, amelyért elvileg fennáll a Magyar Állam kártérítési felelőssége. (a jogsértő helyzetet 2015-ben jogalkotással megszüntették) A jogerős ítélettel szemben azt is megállapította, hogy a jogsértés hátrányos következménye (a szabadság elvesztése) sértette a felperes magánélethez való jogát (elveszett a regeneráció és családi élet lehetősége). A kereset mégsem volt teljesíthető, mert a kártérítésre az uniós jog szerint a nemzeti jog szabályait kell alkalmazni, márpedig a magyar polgári jog (régi és új Ptk. egyaránt) nem tartalmaz érdemi rendelkezést az állam közvetlen polgári jogi felelősségéről – és ezt a jogalkotási hiányt a bíróság jogalkalmazóként nem pótolhatja.
Budapest, 2018. március 9.
A Kúria Sajtótitkársága