A Kúria
v é g z é s e
Az ügy száma: Kvk.I.37.525/2018/3.
A tanács tagjai: dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, dr. Heinemann Csilla előadó bíró, Huszárné dr. Oláh Éva bíró
A kérelmezők: Együtt-a Korszakváltók Pártja I. rendű
Juhász Péter II. rendű
A kérelmezők képviselője: Szabó-Nagy Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Szabó-Nagy Péter ügyvéd)
Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmezők
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 921/2018. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 921/2018. számú határozatát az I. rendű kérelmező tekintetében helybenhagyja, míg a II. rendű kérelmező esetében a kifogást hivatalból elutasítja.
Kötelezi az I. rendű kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.
Kötelezi a II. rendű kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 1.000 (ezer) forint mérsékelt eljárási illetéket.
E végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A kérelmezők 2018. április 17-én 15 óra 40 perckor kifogást nyújtottak be a Budapest 13. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottságához (a továbbiakban: OEVB) Budapest 13. OEVK 22. számú szavazókörének szavazatszámláló bizottsága (a továbbiakban: SZSZB) tagjainak eljárásával kapcsolatban. Ez a szavazókör volt kijelölve az átjelentkezők, valamint a külképviseleten szavazók szavazatainak megszámolására. A szavazás eredményét rögzítő jegyzőkönyvet az SZSZB-nek 2018. április 14-én 19 óráig kellett volna megküldenie az OEVB-nek. Arra hivatkoztak, hogy ezzel szemben az eredmény a www.valasztas.hu oldalon a végeredmény hivatalos kihirdetése előtt megjelent, a jegyzőkönyv elkészülte előtt, 17.37-kor már elektronikusan elérhető volt, holott a szavazókör számlálás eredményének jegyzőkönyve ekkor még nem volt ismert. Ezt a tényt a választókerület egyéni képviselőjelöltje jelezte szöveges üzenetben az I. rendű OEVB megbízott tagja részére.
[2] Nézetük szerint az eljárással megsértették a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a), c) és f) pontját, valamint a Ve. 202-203. §-ában foglaltakat.
[3] A Nemzeti Választási Iroda, a www.valasztas.hu oldal üzemeltetője megsértette a Ve. hivatkozott rendelkezéseit, azzal, hogy az eredményt úgy tette közzé, hogy még nem állt rendelkezésre valamennyi SZSZB tag által aláírt jegyzőkönyv. Mindezek alapján kérte, hogy az OEVB a Ve. 218. §-a alapján állapítsa meg a jogszabálysértés tényét.
[4] Az OEVB a hatáskörének hiányára való hivatkozással a kifogást átette a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB), amely a kifogást a támadott határozatával elutasította.
[5] A Ve. 202.-203. §-aiban és a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról, valamint a választási eljárásban használandó nyomtatványokról, valamint egyes választási tárgyú rendeletek módosításáról szóló 1/2018. (I. 3.) IM rendelet 10. § (1) bekezdés g) pontjában foglaltakra hivatkozással kifejtette: azt követően, hogy a szavazóköri jegyzőkönyv adattartalma megszületik, azt az SZSZB mellett működő jegyzőkönyvvezető haladéktalanul továbbítja a helyi választási irodába, amely azt a szavazatösszesítő informatikai rendszerben rögzíti. Ennek a rögzítésnek köszönhetően a szavazóköri jegyzőkönyv adatai, mint előzetes nem hiteles tájékoztató adatok megjelennek a www.valasztas.hu oldalon. Arra vonatkozóan pedig, hogy a jegyzőkönyvi adatok az aláírásokat megelőzően megjelent volna a honlapon, bizonyítékot a kérelmezők nem szolgáltattak. A csatolt nyilatkozatból és üzenetváltásból pedig csak az állapítható meg, hogy a nem hiteles eredményt tartalmazó adatok jelentek meg a hivatalos honlapon még azt megelőzően, hogy az eredményt megállapították volna.
[6] Utalt az NVB arra, hogy a szavazások megszámolását követően, az erről készült jegyzőkönyvet rögzítik az informatikai rendszerben és a berögzített szavazóköri jegyzőkönyv alapján megjelennek az egyéni választókerületi választás nem hiteles eredményét tartalmazó adatok. Ez időben megelőzi az OEVB eredményt megállapító döntése alapjául szolgáló jegyzőkönyv tartalmának a választások hivatalos oldalán való közlését, a kettő közötti különbséget azonban a honlap tartalma minden esetben jelzi. Kifogásolta továbbá az ezzel kapcsolatban megvalósuló jogsérelem bemutatását.
Bírósági felülvizsgálat iránti kérelem
[7] A kérelmezők felülvizsgálati kérelmükben az NVB határozatának megváltoztatását a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján a jogsértés megállapítását kérték.
[8] Álláspontjuk szerint a Ve. 202-203. §-aiban foglaltakat figyelmen kívül hagyva járt el az SZSZB, amikor a szavazás eredményének hivatalos megállapítása előtt nyilvánosságra hozta az eredményt. Az NVI, mint a www.valasztas.hu honlap üzemeltetője is megsértette a fenti jogszabályhelyeket, amikor az eredményt tartalmazó jegyzőkönyvet anélkül tette közzé, hogy azt valamennyien aláírták volna. Megítélésük szerint, ha felmerül annak a lehetősége, hogy a választási eredmény nem feltétlenül tükrözi a valóságot, a választási eljárásban alkalmazandó alapelvek (Ve. 2. § (1) bekezdés a-b, d, és f. pontjai) sérülhetnek.
A Kúria döntése és jogi indokai
[9] Az I. rendű kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme alaptalan, míg II. rendűé érdemi vizsgálatra alkalmatlan.
[10] A kérelmezők Ve. 222.§ (1) bekezdés szerinti érintettségüket nem indokolták.
[11] A Ve. 222. § (1) bekezdése értelmében „a választási bizottság másodfokú határozata, továbbá a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. A Ve. 231. § (1) bekezdése a) pontja szerint a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem a 221. § (1) bekezdés, illetve a 222. § (1) bekezdés szerinti jogosult nyújtotta be.
[12] A Ve. egyfokú rendes és bírósági jogorvoslattal megerősített jogorvoslati rendszerében eltérően határozza meg az egyes jogorvoslati szinteken a jogosultak alanyi körét. A fellebbviteli fórum előtt a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, a jelölt, a jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes személy és jogi személy, valamint a jogi személyiség nélküli szervezet jogosult fellebbezést benyújtani (221. § (1) bekezdés).
[13] Ezzel szemben a bírósági felülvizsgálat előterjesztésére a fentiekben hivatkozott rendelkezés értelmében csak az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet jogosult (222. § (1) bekezdés). A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltétele tehát az egyéb formai feltételek mellett az is, hogy a kérelmező az ügyben érintett legyen.
[14] A Kúria ítélkezési gyakorlata (pl. a Kvk.I.37.597/2014/5., Kvk.I.37.493/2014/3. és Kvk.III.37.298/2014/2. számú döntések) értelmében a Ve. 222. §-ának (1) bekezdése szerinti érintettség akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat. Ilyenre a kérelmezők nem hivatkoztak, érintettségüket nem mutatták be. Érintettség igazolásának hiányában a Kúria a II. rendű kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét a Ve. 222. §-ának (1) bekezdése és 231. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
[15] Az I. rendű kérelmező sem nyilatkozott az érdekeltségéről, ennek ellenére a Kúria azt elfogadta tekintettel arra, hogy jelölőszervezetről van szó.
[16] A jogsértés bizonyítása körében kifejtett NVB állásponttal a Kúria egyetért és utal az e körben kidolgozott tételére: „Az eljárási határidők rövidsége miatt a választási ügyek többségében nehézséget okoz, hogy hitelt érdemlően bizonyítani tudja a kifogást tevő/kérelmező az állítását, hiszen a csatolt iratok, tárgyi bizonyítási eszközök hitelességének ellenőrzése a rövid határidőkre tekintettel nem mindig lehetséges, a bizonyítottság hiánya pedig a kifogást tevő/kérelmező terhére esik, ami a beadvány elutasítását eredményezi. Nincs egyértelműen megfogalmazható elvárás arra nézve, hogy a bizonyítottság milyen foka szükséges ahhoz, hogy a választási bizottságok, majd a bíróság megállapítsa a jogsértést, ebben a körben egyértelműen széles a mérlegelési lehetőség. A mérlegelés során az azonban elvárás, hogy a bizonyítási eszközök legyenek alkalmasak a hivatkozottak bizonyítására, illetve a választási bizottságnak, bíróságnak az esetleges ellentmondásokat fel kell oldani.” (Kvk.I.37.470/2018/2. [18])
[17] A fenti szempontok alapján vizsgálva az I. rendű kérelmező által benyújtott szöveges üzeneteket és nyilatkozatot tartalmazó iratot a Kúria álláspontja is az, hogy azok nem alkalmasak annak igazolására, hogy a Ve. hivatkozott jogszabályhelyeinek sérelmével került megjelentetésre a szavazás eredményét tartalmazó jegyzőkönyv. A www.valasztas.hu honlapról készített screenshot hiányában nem bizonyítható, hogy az I. rendű kérelmező által állított hiányosságokkal rendelkező hiteles eredményeket tartalmazó jegyzőkönyv került megjelentetésre és nem egy ideiglenes eredményt tartalmazó, melynek közzétételét a jogszabály nem tiltja. Azzal is egyetért a Kúria, hogy az I. rendű kérelmező nem mutatta be, hogy milyen jogsérelem érte az előzetes adatok bemutatásával.
[18] Mindezekre tekintettel a Kúria az NVB határozatát az I. rendű kérelmező vonatkozásában a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.
Záró rész
[19] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157.§ (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124.§ (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229.§ (2) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[20] Az I. rendű kérelmezőt az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5.§ (1) d) pontja alapján teljes személyes illetékmentesség illetné meg, azonban nem nyilatkozott és nem is igazolta az 5.§ (2) bekezdés szerinti illetékmentességi feltételeinek fennállását. Ezért a Kúria az I. rendű kérelmezőt a Ve. 228.§ (2) bekezdésének megfelelően a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 630.§ (5) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35.§ (1) bekezdésének megfelelően, a Pp. 101.§ (1) és 102.§ (1) bekezdései alapján kötelezte, hogy fizesse meg a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 45/A.§ (5) bekezdése szerinti összegű eljárási illetéket. A II. rendű kérelmező a felülvizsgálati kérelme hivatalbóli elutasítása következtében az Itv. 58.§ (1) bekezdés b) pontja szerinti mérsékelt összegben köteles az illetéket megfizetni.
[21] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2018. április 26.
dr. Hajnal Péter sk. a tanács elnöke, dr. Heinemann Csilla sk. előadó bíró, Huszárné dr. Oláh Éva sk. bíró