Aktualitások
Vaskuti András: A fiatalkorú bűnelkövetőkkel szemben kiszabott büntetési tételek esetében a nevelési célon van a hangsúly
A Kúria Büntető Kollégiumának bírája interjút adott az Emberi Erőforrások Minisztériuma Budapesti Javítóintézet Növendékügyi Osztálya hivatalos lapjának.
...
A kártalanítás és a feltételes szabadságra bocsátás feltételeit is vizsgálja idén a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja
A kártalanítás és a feltételes szabadságra bocsátás feltételeit a büntetés-végrehajtási bírói gyakorlatban, az emberkereskedelem értelmezésével kapcsolatos bírói gyakorlatot és az építésügyi hatósági eljárásokat is megvizsgálják idén a Kúria joggyakorlat elemző csoportjai.
...
Kónya István: A büntetőeljárás szabályai az egyes emberek sorsáról döntést, elégtételadást, végső soron a nemzet nyugalmának biztosítását szolgálják
A tavaly előtt hatályba lépett új büntetőeljárási törvényről írt átfogó tanulmányt a Kúria elnökhelyettese. Dr. Kónya István „A Be. egy éve kúriai szemmel” című írása az Ügyvédek lapja című, a Magyar Ügyvédi Kamara folyóirata 2019. november-decemberi számában jelent meg.
...
Darák Péter: az igazságszolgáltatás előnyére szolgál, ha az eljáró bíró tisztában van a meghozandó döntése társadalmi hatásával
Megvizsgálta a szülői felügyelet és a feltételes szabadságra bocsátás jogintézményeivel kapcsolatos bírósági gyakorlatot a Kúria, az eredményekről a Kúria elnöke szóban tájékoztatta az igazságügyi minisztert, rövidesen írásban is megküldi válaszát – mondta dr. Darák Péter az InfoRádiónak adott interjújában. A legfőbb bírói fórum vezetője az Aréna című műsorban a vizsgálatról szólva kiemelte, konkrét eseteket elemezve nem állapítható meg, hogy a joggyakorlat helytelen irányba haladna, illetve az, hogy mindez közvetlenül a Kúria beavatkozását tenné szükségessé. Az ügyek kapcsán, a kormányzat és az igazságszolgáltatás között folyó szakmai párbeszédet a gördülékeny kommunikáció egy jó példájaként aposztrofálta a Kúria elnöke.
...
Jány Gusztávot olyan bűncselekményekért marasztalták el, amelyeket a tiszt nem követett el
Jány Gusztáv vezérezredes ügyében 1947-ben meghozott népbírósági ítéletről és a második magyar hadsereg parancsnokát felmentő, 1993-ban kihirdetett legfelsőbb bírósági ítéletről írt a Magyar Nemzet 2020. január 11-én.
...
Az egészségkárosodás minősítésénél rögzíteni kell a vizsgált személy egészségi állapotát, a rehabilitáció lehetőségeit és körültekintően kell meghatározni a rehabilitáció lehetséges irányát
A Kúria Kfv.X.37.763/2019/6. számon hozott ítéletet. A határozat rögzíti: A bíróságnak mindig egyedileg, a körülményeket és a szakvéleményt értékelve kell állást foglalnia a perben kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleményének aggálytalanságáról.
...
A bíróság a szakvélemények közötti ellentmondást a bíró értékelő tevékenysége keretében, mérlegeléssel nem szüntetheti meg
Tájékoztató a Kúria Kfv.X.37.417/2019/4. számon hozott határozatáról: A perben kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleményének aggálytalanságát általában nem lehet önmagában a Pp. 316. § (1) bekezdés a)-d) pontok valamelyikének konkrét megjelölésének hiánya miatt megállapítani, ha az alperes vitatja annak helyességét.
...
Tájékoztató a Kúria Pfv.IV.21.463/2018. számú, Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala szabadalmat megsemmisítő határozatának megváltoztatása iránt indult ügyben hozott döntéséről
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) határozatával a megsemmisítési kérelemnek helyt adva az ellenérdekű fél javára oltalom alatt álló szabadalmat teljes terjedelmében megsemmisítette.
...
Tanulmánykötetet írtak a Kúria Közigazgatási Szakágának bírái
Tanulmánykötet jelent meg a Kúria Közigazgatási Szakágában 2019-ben ítélkező bírák tollából. A könyv 21 tudományos értékű cikket, valamint előszót, utószót és egyéb a szakágról szóló információt tartalmaz.
...
Nem döntött még a Kúria kártérítésről a gyöngyöspatai önkormányzatot érintő, személyhez fűződő jog megsértése miatt indult perben
Előzményként a Kúria 2015. március 25-én hozott Pfv.20097/2015/3. számú ítéletével hatályában fenntartotta a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20305/2013/20. számú jogerős ítéletét, amelyben megállapításra került, hogy „sem az oktatási intézmény, sem annak fenntartója nem tett eleget az integrációs kötelezettségének, fenntartotta azt a helyzetet, amely a spontán szegregáció következtében az iskolában kialakult.”. Ebben az ügyben a Kúria nem állapított meg kártérítést
...
