Kpk.39.024/2022/3. számú határozat

Nyomtatóbarát változat
Dátum: 
2022. január 17.

A Kúria

végzése

Az ügy száma: Kpk.39.024/2022/3.

A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke; Dr. Balogh Zsolt előadó bíró; Dr. Sperka Kálmán bíró

Kérelmező: hivatalból

Alkotmánybírósági határozat száma: 33/2021. (XII. 22.) AB határozat (belső ügyszám: IV/3991/2021.)

Az ügy tárgya: a Kúria Knk.II.40.646/2021/9. számú végzése

Rendelkező rész

A Kúria az Alkotmánybíróság IV/3991/2021. számú határozata alapján a Kúriát – mint elsőfokon eljárt bíróságot – új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az ügy alapjául szolgáló tényállás

[1] Az Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) 2021. július 30-án kelt, 16/2021. számú határozatával a „Támogatja-e Ön, hogy a kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nemátalakító kezelések?” népszavazásra javasolt kérdést a népszavazási kezdeményezésről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 11. §-a alapján hitelesítette.

[2] A Kúria 2021. október 22. napján kelt Knk.II.40.646/2021/9. számú végzésével az NVB 16/2021. számú határozatát megváltoztatta és a népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését megtagadta, mivel álláspontja szerint a népszavazásra javasolt kérdésben megtartott érvényes és eredményes népszavazás olyan alapjogi kollíziót eredményezne, amelyet csak az Alaptörvény módosításával lehetne feloldani, ezért az adott kérdésben az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján a népszavazás kizárt.

[3] Magyarország Kormánya meghatalmazott jogi képviselője útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben kérte a Kúria Knk.II.40.646/2021/9. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.

[4] Az Alkotmánybíróság a 2021. december 14-én meghozott 33/2021. (XII. 22.) AB határozatában megállapította, hogy a Kúria Knk.II.40.646/2021/9. számú végzése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette.

[5] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy szemben a Kúria határozatában foglaltakkal, az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdéséből nem vezethető le alkotmányosan a Kúria határozatában követett azon értelmezés, amely szerint az állam a gyermekek számára nem tilthatja meg a nemátalakító kezeléseket. Éppen ellenkezőleg, az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésének az Alkotmánybíróság által feltárt alkotmányos tartalma alapján az állam az intézményvédelmi kötelezettségéből következően olyan jogszabályi környezetet és intézményrendszert alakíthat ki, amely meghatározott nemátalakító kezelésekkel szemben garantálja a gyermekek számára az alaptörvényi védelmet, tekintettel a gyermekek Alaptörvényben foglalt egészséges fejlődéshez való jogára is. Ez az értelmezés van összhangban az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésének alkotmányos tartalmával. Ebből következően az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a „nem” szavazatok többsége önmagában nem eredményezne alkotmányos kollíziót, nem ütközne az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésének alkotmányos tartalmába és nem indokolja az Alaptörvény módosítását, szemben a Kúria határozatában foglaltakkal.

[6] Az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy az „igen” szavaztok többségének vizsgálatakor a Kúria a kérdéshez a korlátlanul elérhetővé tétel kizárólagos figyelembevételével olyan többlettartalmat társított, amely a kérdésből automatikusan nem következik. Az Alkotmánybíróság a kúriai határozatban foglaltaktól eltérően megállapította, hogy amennyiben az érvényes és eredményes népszavazáson a vizsgált népszavazásra javasolt kérdésre az „igen” válaszok kerülnének többségbe, az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésével összhangban az Országgyűlés olyan korlátozott jogalkotásra lenne köteles, amely az esetleges nemátalakító kezelésekhez való hozzáférést és annak tényleges megkezdését, az állam objektív intézményvédelmi kötelezettségére tekintettel 18. életévüket be nem töltött személyek esetén egészen kivételes esetekben, szigorú garanciális rendelkezések mentén tenné lehetővé. Ez a jogalkotási megoldás szintén nem ütközne az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésének a) pontjában foglalt tilalomba.

A döntés indokolása

[7] A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 123. § (2) bekezdés értelmében, ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette, a Kúria az első vagy másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra utasítja vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Kúria az új eljárásra utasítást mellőzi, ha a jogsérelem utólagos orvoslására nincs lehetőség. A Kp. 123. § (1) bekezdés alapján az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárásra a polgári perrendtartás szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

[8] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 427. § (1) bekezdés b) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg. A Pp. 428. § (2) bekezdése szerint ebben az esetben az eljárás hivatalból indul, s a Pp. 428. § (1) bekezdése alapján a Kúria soron kívül jár el.

[9] A jelen ügyben az Alkotmánybíróság a Kúria népszavazási ügyben meghozott végzését megsemmisítette, így a kérelmezők kérelme elbírálatlan maradt. A fentiekre tekintettel a Kúriának a Kp. és a Pp. fenti rendelkezései alapján eljárt tanácsa a Kúriát – mint elsőfokon eljárt bíróságot – új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Az Abtv. 39. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság döntése mindenkire kötelező. A Kp. 123. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 428. § (1) bekezdése szerint pedig az eredményes alkotmányjogi panasz alapján indított eljárásokat soron kívül kell lefolytatni. Mindezekből következően az új eljárás során az eljáró tanácsnak a 33/2021. (XII. 22.) AB határozatában foglaltak betartásával kell eljárni.

Záró rész

[10] A döntés elleni jogorvoslatot a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja zárja ki.

Budapest, 2022. január 17.

Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke,
Dr. Balogh Zsolt s.k. előadó bíró,
Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró