Kpkf.IV.38.263/2019/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változat
Dátum: 
2019. december 9.

A Kúria
v é g z é s e

Az ügy száma: Kpkf.IV.38.263/2019/2.

A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor tanácselnök, Dr. Balogh Zsolt előadó bíró, Dr. Sperka Kálmán bíró
                           
A kérelmező: hivatalból
                                     
Alkotmánybírósági határozat száma: 3278/2019. (XI. 5.) AB határozat

Az ügy tárgya: a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.Kpk.50.080/2016/4. számú végzésének megsemmisítését követő eljárás meghatározása

Rendelkező rész

A Kúria az Alkotmánybíróság 3278/2019. (XI. 5.) számú határozata alapján a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az ügy alapjául szolgáló tényállás

[1] Balatonalmádi Város Önkormányzatának jegyzője 4/54/1/2014. számú határozatával építési engedélyt adott ki a kérelmezők gyermekeinek osztatlan közös tulajdonában álló, a kérelmezők élethosszig tartó haszonélvezeti jogával terhelt ingatlan szomszédságában lévő hétvégi ház és gazdasági épület átépítése, bővítése tárgyában, amely építésügyi eljárásban a kérelmezők, értesítés hiányában, ügyfélként nem vettek részt. Az építési engedély fellebbezés hiányában 2014. február 21-én jogerőre emelkedett, végrehajthatóvá vált. A kérelmezők az építési engedély felülvizsgálata tárgyában kérelmet terjesztettek elő, amelyre a Veszprém Megyei Kormányhivatal Építésügyi Osztálya (a továbbiakban: kérelmezett hatóság) 2015. augusztus 13. napján kelt VED/001/555-8/2015. számú tájékoztatóval válaszolt, amely szerint a kérelmezők az engedélyezési eljárásban ügyfélként nem vettek részt, ügyfélként való bevonásukra, továbbá felügyeleti eljárás kezdeményezésére pedig már nincs törvényes lehetőség.

[2] A kérelmezők 2016. február 27-én kelt beadványukban az építési engedélynek, valamint a kérelmezett hatóság tájékoztató levelének bírósági felülvizsgálatát kérték. A Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.K.27.157/2016/2. számú végzésével a kérelmet keresetlevélnek tekintve, azt idézés kibocsátása nélkül elutasította azzal, hogy a döntés fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett, valamint a tájékoztató nem minősül az ügy érdemében hozott döntésnek, így azzal szemben közigazgatási per nem kezdeményezhető. A kérelmezők fellebbezése nyomán eljárt Veszprémi Törvényszék 3.Kpkf.20.950/2016/4. számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a kérelem nemperes eljárásban való elbírálására utasította. Az új eljárásra vonatkozó iránymutatásul előírta, hogy az elsőfokú bíróság mindenek előtt azt vizsgálja meg, hogy a kérelmezett hatóság részéről van-e olyan, akár nem alakszerű formában hozott döntés, amely a kérelmezők ügyféli jogállására vonatkozik, és a kérelmezők beadványa utal-e ezzel összefüggő jogorvoslati kérelemre.

[3] A megismételt eljárásban született, az alkotmányjogi panaszeljárás alapjául szolgáló 3.Kpk.50.080/2016/4. számú végzésében a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a kérelmezőknek a kérelmezett hatóság VED/001/555-8/2015. számú tájékoztatása ellen irányuló felülvizsgálati kérelmét elutasította. Megállapította, hogy a kérelmezett hatóság a kérelmezők ügyféli státuszának elismerésére vonatkozó kérelmét érdemben helytállóan bírálta el még akkor is, ha azt nem alakszerű határozatban tette. A bíróság e végzésében a kérelmezett hatósággal egyezően csak azt állapította meg, hogy a kérelmezők utólagos ügyfélkénti bevonására már nincs törvényes lehetőség. Amennyiben a kérelmezőknek a kiadott építési engedéllyel, vagy a megvalósuló építkezéssel összefüggésben egyéb panaszuk vagy sérelmük van, azt más eljárás keretében tudják csak orvosolni.

[4] A megismételt elsőfokú bírósági eljárásban született döntéssel szemben benyújtott alkotmányjogi panasz alapján eljárt Alkotmánybíróság a 3278/2019. (XI. 5.) számú határozatában (belső ügyszám: IV/2106-15/2016.) megállapította, hogy a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.Kpk.50.080/2016/4. számú végzése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) áttekintése és annak a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) előírásaival való összevetését követően megállapította, hogy a végzés meghozatalakor hatályos szabályozásból nem vezethető le az elsőfokú bíróság ügyféli jogállás megítélésére vonatkozó következtetése. Az R. komplex értelmezése nem vezethet oda, hogy az építési engedélyezi eljárás megindulásakor ne lenne értesítendő a kérelmezetti ingatlannal közvetlenül szomszédos telek tekintetében az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jog jogosultja. Ez az értelmezés a Ket. általános ügyfél fogalmának szűkítését eredményezi és egyben felveti az Alaptörvény tisztességes eljáráshoz való jogra vonatkozóan rögzített elvárásokkal való összeegyeztethetőség kérdését. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme csak jogerős határozat esetén vizsgálandó körülmény, jogsértő határozatra nem alapítható. Amennyiben a hatóság eljárása, illetve határozata a Ket. szerinti olyan hibában szenved, amely következtében nem válhatott jogerőssé, jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelmét nem eredeztetheti. Hivatkozva a 9/2017. (IV. 18.) AB határozatban foglaltakra is, az Alkotmánybíróság jelen ügyben úgy ítélte meg, hogy az ügyféli jogállást érintően a hatóság által kiadott állásfoglalás, amely szabályszerű értesítés vizsgálata nélkül, az eltelt időtartamra hivatkozással utasította el a kérelmezők ügyféli jogállásra irányuló kérelmének vizsgálatát, nem biztosított lehetőséget a kérelmezők számára a törvényben garanciális előírásként rögzített önálló jogorvoslati út igénybevételére, ezáltal elzárva kérelmezőket a tényleges és hatékony jogorvoslat lehetőségétől, amely alapjogsérelem érdemben befolyásolta a bíróság döntését.

A döntés indokolása

[5] A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 123. § (2) bekezdés értelmében, ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette, a Kúria az első vagy másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra utasítja vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Kúria az új eljárásra utasítást mellőzi, ha a jogsérelem utólagos orvoslására nincs lehetőség. A Kp. 123. § (1) bekezdés alapján az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárásra a polgári perrendtartás szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

[6] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 427. § (1) bekezdés b) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg. A Pp. 428. § (2) bekezdése szerint ebben az esetben az eljárás hivatalból indul, s a Pp. 428. § (1) bekezdése alapján a Kúria soron kívül jár el.

[7] A fentiek alapján – és arra tekintettel, hogy az alkotmánybírósági megsemmisítés következtében a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt elbírálatlan felülvizsgálati kérelem van folyamatban – a Kúria a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Az új eljárásra a Kúria azt az iránymutatást adja, hogy az elsőfokú bíróság a döntése meghozatalakor vegye figyelembe az Alkotmánybíróságnak az R. és a Ket. együttes értelmezéséből levezetett – a tisztességes eljáráshoz való joggal összhangban álló – ügyféli jogállásra vonatkozó megállapításait.

Záró rész

[8] A döntés elleni jogorvoslatot a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja zárja ki.

Budapest, 2019. december 9.

Dr. Kalas Tibor s.k. tanácselnök,
Dr. Balogh Zsolt s.k. előadó bíró,
Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró