Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Értekezletének Állásfoglalásai

CKOT2018.06.20:27. A keresetlevél tekintetében a hiánypótlás előterjeszthető-e a formanyomtatvány mellőzésével?
A járásbírósági perrendben jogi képviselő nélkül eljáró fél a Pp. 246. § (1) bekezdésében megjelölt iratait és az azokra vonatkozó hiánypótló iratait is csak a jogszabállyal rendszeresített formanyomtatványon – annak újbóli beadásával – terjesztheti elő. [Pp. 115. §, 246. § (1) bek.]

CKOT2018.06.20:26. Határozott-e az a megállapítás iránti kereseti kérelem, ami nem tartalmazza azokat a konkrét adatokat, amelyeknek egy megállapítást tartalmazó bírósági ítélet rendelkező részében benne kell lenniük, és ezek az adatok csak a tények között kerülnek feltüntetésre?
Nem határozott az a megállapítás iránti kereseti kérelem, ami nem tartalmazza azokat a konkrét adatokat, amelyeknek egy megállapítást tartalmazó bírósági ítélet rendelkező részében benne kell lenniük, és ezek az adatok csak a tények között kerülnek feltüntetésre. [Pp. 170. § (2) bekezdés]

CKOT2018.06.20:25. Csatolni kell-e költségjegyzéket abban az esetben, ha a jogi képviselővel eljáró fél a költséget az annak összegét szabályozó jogszabályi rendelkezésre utalással számítja fel?
Amennyiben a fél költséget kíván érvényesíteni, a költségjegyzéket csatolni kell abban az esetben is, ha a jogi képviselővel eljáró fél a költséget az annak összegét szabályozó jogszabályi rendelkezésre utalással számítja fel [Pp. 81. § (2) és (5) bek.].

CKOT2018.06.20:24. A keresetlevélhez csatolni kell-e a költségjegyzéket, ennek hiányában a keresetlevelet vissza kell-e utasítani?
A keresetlevél perfelvételre való alkalmasságát a perköltség körében tett nyilatkozat és az azzal kapcsolatos okirat tartalma, annak hiánya vagy hiányossága nem érinti. A keresetlevelet nem lehet visszautasítani azért, mert a felperes ahhoz nem csatolt költségjegyzéket.  [Pp. 176. §, 237. § (1) bek.]

CKOT2018.06.20:23. Határozott-e a kereseti kérelem, ha a jogi képviselő a perköltség körében a „csatolt megbízási szerződés szerint” kéri a perköltség megfizetésére való kötelezést, de annak összegét nem tünteti fel?
A Pp.-nek a perköltségre (80-82. §) és a keresetlevélre (170-171. §) vonatkozó rendelkezései alapján a perköltség nem része a kereseti kérelemnek, ezért a kereseti kérelem határozottságát nem érinti a perköltség felszámításával kapcsolatos nyilatkozat tartalma, annak esetleges határozatlansága. [Pp. 80. §, 170. § (1) bekezdés]

CKOT2018.06.20:22. Hiánypótlási felhívásnak van-e helye abban az esetben, ha a jogi képviselő a keresetlevélhez csatolja a meghatalmazását, de az valamilyen okból nem szabályszerű?
Ha a jogi képviselő a keresetlevélhez csatolt meghatalmazást, de az nem szabályszerű, akkor a Pp. 176. § (2) bekezdés e) pontja alapján hiánypótlásnak van helye.  [Pp. 176. §]

CKOT2018.06.20:21. Ha a keresetlevél tartalmazza a Pp. 170. §-ában írtakat, de nem abban a sorrendben és a keresetlevélnek nem abban a részében, amit a Pp. előír, hiánypótlást kell-e elrendelni?
Ha a keresetlevél egyértelműen és kétségkívül beazonosíthatóan tartalmazza a Pp. 170. §-ában, illetve törvényben írt egyéb kötelező tartalmi elemeket, alaki kellékeket, de nem az előírt módon vagy sorrendben, úgy hiánypótlás elrendelésének a 176. § (2) bekezdés e) pont alapján abban az esetben van helye, ha az eltérő szerkesztés folytán a kötelező tartalmi kellékek megfelelősége, teljes körűsége nem egyértelmű, beazonosítása bizonytalanságot idéz elő, ezáltal az a határozottságot, érthetőséget, végrehajthatóságot illetően a bíróban kételyeket ébreszt. [Pp.170. §, 176. §]

CKOT2018.06.20:20. A keresetet tartalmazó irat Pp. 258. § (4) bekezdése alapján történő visszautasításakor a végzést az alperesnek kell-e kézbesíteni, az alperest kell-e az intézkedésről értesíteni?
A Pp. 255. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó 177. § (1) bekezdésére figyelemmel az alperest a visszautasító végzés jogerőre emelkedését követően értesíteni kell a visszautasításról. [Pp. 176. §, 177. §, 255. § (3) bek.].

CKOT2018.06.20:19. Lehetséges-e, ha igen, milyen hiányok esetén az írásbeli ellenkérelmet tartalmazó beadvánnyal kapcsolatban hiánypótlási felhívás kibocsátása, és annak nemteljesítése esetén az írásbeli ellenkérmet tartalmazó beadvány visszautasítása?
Az írásbeli ellenkérelmet tartalmazó beadvány hiánypótlásra visszaadható akkor, ha nem felel meg a valamennyi beadványra irányadó alaki kellékeknek (Pp. 114. §) vagy nem tartalmazza – az érdemi részen [Pp. 199. § (2) bek.] kívül – az írásbeli ellenkérelemre kötelezően előírt speciális elemeket [Pp. 115. § (1) bekezdés, 199. § (1) és (3) bek.].
Az írásbeli ellenkérelmet tartalmazó beadvány akkor utasítható vissza, ha a hiánypótlás elmulasztása a beadvány elintézését gátolja [Pp. 115. § (6) bek., 199. §, 114. §].

CKOT2018.06.20:18. Kibocsátható-e a bírósági meghagyás, ha az alperes csak alaki védekezést terjeszt elő és az nyomban elutasítható?
A bírósági meghagyás nem bocsátható ki, ha az alperes csak alaki védekezést terjeszt elő és az nyomban elutasítható. Ezután a bíróság akkor jár el helyesen, ha az ügy mielőbbi befejezése érdekében a Pp. 187. § c) pontját alkalmazza, a perfelvételt a 198. §-a szerint perfelvételi tárgyalás nélkül lezárja és az érdemi tárgyalást kitűzi. [Pp.181. § (3) bek, 187. §]

CKOT2018.06.20:17. Amennyiben a bíróság az írásbeli ellenkérelmet tartalmazó beadványt visszautasítja, de az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidő még nem telt el és a bírósági meghagyás kibocsátására sem került sor, előterjeszthető-e ismételten az írásbeli ellenkérelem?
Amennyiben a bíróság az írásbeli ellenkérelmet tartalmazó beadványt visszautasította, de az annak előterjesztésére nyitva álló határidő [Pp. 179. § (1) bek.] még nem telt el és a bírósági meghagyás kibocsátására sem került sor, az ismét előterjesztett írásbeli ellenkérelem hatályos perbeli cselekménynek minősül [Pp.179. § (1) bek., 181. § (1) bek.].

CKOT2018.06.20:16. Szükséges-e a bírósági meghagyásra érkezett ellentmondás új számra lajstromozása, ha az ügy az alperes írásbeli ellenkérelem nélkül előterjesztett viszontkereset-levele miatt maradt folyamatban?
Ha az ügy az alperes írásbeli ellenkérelem nélkül előterjesztett viszontkereset-levele miatt maradt folyamatban, a bírósági meghagyásra érkezett ellentmondás nem lajstromoztatható új számra. [Pp. 181. § (1) bek.]

CKOT2018.06.20:15. Kibocsátható-e a bírósági meghagyás, ha az alperes az írásbeli ellenkérelem benyújtására nyitva álló határidőben a keresetet elismeri?
A bírósági meghagyás nem bocsátható ki abban az esetben, ha az alperes az írásbeli ellenkérelem benyújtására nyitva álló határidőben a keresetet elismeri, figyelemmel arra, hogy a 199. § (6) bekezdése alapján az elismerés az írásbeli ellenkérelem része, ami a 181. § (1) bekezdése alapján kizárja a bírósági meghagyás kibocsátását. A jogvita keretei az elismerés ismeretében kellően meghatározottak, a bíróság helyesen jár el, ha az ügy mielőbbi befejezése érdekében a Pp. 187. § c) pontját alkalmazza, a perfelvételt a 198. §-a szerint perfelvételi tárgyalás nélkül lezárja és az érdemi tárgyalást kitűzi. [Pp. 181. § (1) bekezdés]

CKOT2018.06.20:14. Az írásbeli ellenkérelem előterjesztését megelőzően, illetve azt követően lehetséges-e viszontkereset-levél vagy beszámítást tartalmazó irat előterjesztése?
A viszontkereset-levél vagy beszámítást tartalmazó irat az írásbeli ellenkérelem benyújtása előtt is előterjeszthető [Pp. 204. § (1) bek. és 209. § (1) bek.], azt követően azonban nem. Az írásbeli ellenkérelem előterjesztését követően benyújtott viszont-keresetlevelet (beszámítást tartalmazó iratot) a bíróság visszautasítja [Pp. 206. § (1) bekezdés a) pont, 211. §]. Az elkésetten előterjesztett és visszautasított viszont-keresetlevél (beszámítást tartalmazó irat) szabályszerű újra előterjesztése [Pp. 206. § (3) bekezdés] nem lehetséges, hiszen az elkésettséget az újra benyújtással nem lehet szabályszerűvé tenni, az ismételten benyújtott viszont-keresetlevelet (beszámítást tartalmazó iratot) a bíróság visszautasítja [Pp. 206. § (4) bekezdés].

CKOT2018.06.20:13. Mit kell tartalmaznia a bírósági meghagyás indokolásának, ha a bíróság azért bocsátotta ki a bírósági meghagyást, mert az írásbeli ellenkérelem csak a keresetet általánosságban vitató nyilatkozatot tartalmazott?
Ha a bíróság azért bocsátotta ki a bírósági meghagyást, mert az alperes írásbeli ellenkérelmében csak a keresetet általánosságban vitató nyilatkozatot tett, az indokolásban elegendő ennek tényére utalni. [Pp. 181. § (2) bek.]

CKOT2018.06.20:12. Van-e helye a bírósági meghagyás kibocsátásának abban az esetben, ha az alperes elkésetten terjeszti elő az írásbeli ellenkérelmet?
Az elkésetten előterjesztett – és igazolási kérelmet nem tartalmazó – írásbeli ellenkérelem esetén a bírósági meghagyás kibocsátásával egyidejűleg a bíróság az alperest értesíti az ellenkérelem hatálytalanságának tényéről.
Amennyiben az alperes az írásbeli ellenkérelemmel együtt igazolási kérelmet is előterjeszt [Pp. 151. §], akkor annak elbírálásától függ a bírósági meghagyás kibocsátása.
Ha a bíróság az igazolási kérelemnek helyt ad, akkor úgy kell tekinteni, mintha az alperes az írásbeli ellenkérelmet határidőn belül előterjesztette volna [Pp. 153. § (4) bekezdés], és nincs helye bírósági meghagyás kibocsátásának.
Ha a bíróság az igazolási kérelmet visszautasítja vagy elutasítja, e végzés ellen külön fellebbezésnek van helye [Pp. 154. § (1) bekezdés], és a bírósági meghagyás a végzés jogerőre emelkedését követően bocsátható ki. [Pp. 151. § (3) bekezdés, 153. §, 181. § (1) bek.]

CKOT2018.06.20:11. A bíróság által a keresetlevélben észlelt, az érvényesíteni kívánt jogra vonatkozó értelmezési probléma esetén lehet-e gyakorolni az anyagi pervezetést? Milyen esetekben rendelhető el hiánypótlás? [Pp. 6.§]
A bíróság által a keresetlevélben észlelt értelmezési probléma esetén a Pp. 237. §-a szerinti anyagi pervezetés nem gyakorolható. A bíróság azonban közrehatási kötelezettsége körében (Pp. 6. §) a Pp. 115. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben hiánypótlást rendel el, és a nemteljesítés jogkövetkezményét a Pp. 176. § (2) bekezdés e) pontja alapján vonja le. [Pp. 6. §, 115. § (1) bekezdés, 176. §, 237. §].

CKOT2018.06.20:10. Ha a fizetési meghagyásos eljárásban a kötelezett ellentmondását jogi képviselő útján terjesztette elő, úgy a perré alakulást követően az alperes oldalán kinek kell kézbesíteni? (Pp. 260. §, 262. §)
A Pp. 260. §-a és a 262. § (1) bekezdés második mondata a felek részére történő kézbesítésre speciális rendelkezést tartalmaz, amely alapján a perben a Pp. 258-259. §-a szerinti iratokat a fizetési meghagyásos eljárásban eljárt jogi képviselő (az alperesi képviselő) részére kell kézbesíteni. A bíróságnak a Pp. 260. § -a alapján nem kell külön felhívást intéznie az alperesi képviselőhöz, mivel az alperes és képviselője közötti jogviszonynak megfelelően ezt követően az alperes – járásbíróság előtt – vagy személyesen vagy képviselője útján fog eljárni, utóbbi esetben viszont a Pp. 67. § (1) bekezdése alapján első beadványához mellékelnie kell a per vitelére szóló meghatalmazását.  [Pp. 67. § (1) bekezdés, 260. §, 262. §]

CKOT2018.06.20:9. Jogi képviselőnek kell-e tekinteni a Pp. 75. § (1)-(2) bekezdésében megjelölt személyeket, ha a perben nem kötelező a jogi képviselet? 
A Pp. 244. § (1) bekezdése alkalmazása szempontjából jogi képviselőnek kell tekinteni a 75. § (1)-(2) bekezdésében megjelölteket. [Pp. 75. § (1)-(2) bek., 244. § (1) bek.]

CKOT2018.06.20:8. Ha a közigazgatási szerv a keresetlevelet kamarai jogtanácsosa által nyújtja be, majd a perre a kamarai jogtanácsos meghatalmazásának formális visszavonása nélkül ügyintézőnek is ad meghatalmazást és ténylegesen az ügyintéző jár el a perben (tárgyaláson részt vesz, saját nevében beadványokat ad be), azt úgy kell-e tekinteni, hogy áttért a jogi képviselő nélküli eljárásra? (Pp. 244. §)
A járásbíróság előtti eljárásban a jogi képviselőnek szóló meghatalmazás megszűnésének bejelentése esetén – ha azzal egyidejűleg az áttérés bejelentése nem történt meg – a bíróságnak fel kell hívnia a felet, hogy a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról gondoskodjék, vagy nyilatkozzon, át kíván-e térni a jogi képviselő nélküli eljárásra. Ha a fél a megszabott határidő alatt a megszűnt jogi képviselet pótlásáról nem gondoskodik, vagy az áttérést nem jelenti be, a bíróság a Pp. 74. §-ban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza (CKOT 2017. november 20-21.).
A jogi képviseletről való áttérés a bejelentéssel hatályosul, hallgatólagosan nem lehet áttérni. Amennyiben a jogi képviselő a perfelvételi tárgyaláson nem jelenik meg, azt a fél (a gyámhivatal) részéről elmulasztottnak kell tekinteni még akkor is, ha egyéb képviselője (pl. a gyámhivatal ügyintézője) jelen van. Arra azonban lehetőség van, hogy a tárgyaláson megjelent meghatalmazott (ügyintéző) a tárgyaláson nyilatkozzon a jogi képviselő nélküli eljárásra történő áttérésről.  [Pp. 74. §, 244. §]

CKOT2018.06.20:7. Kézbesíthető-e bírósági irat (a keresetlevél) a magyar székhellyel rendelkező cég külföldi lakcímmel rendelkező törvényes képviselője cégnyilvántartásba bejegyzett kézbesítési megbízottjának, ha a cég cégkapujára (magyar székhelyére) a kézbesítés sikertelen? [Pp. 136. § (3) bek., 142. § (2) bek., 143. § (1) bek., Ctv. 31. §]
A Pp. 136. § (3) bekezdése alapján a külföldi fél törvényes képviselőjének a cégjegyzékbe bejegyzett kézbesítési megbízottja részére is kézbesíthető a bírósági irat, ha a Pp. 143. §-a szerinti feltételek fennállnak. A Pp. 142-143. §-ában írt „külföldi fél” alatt a törvényes képviselőt is érteni kell. [Pp. 136. § (3) bekezdés, 142. § (2) bekezdés, 143. § (1) bekezdés]

CKOT2018.06.20:6. Alkalmazni kell-e a Pp. hatályba lépése előtt kirendelt ügygondnok ügygondnoki díjának a megállapítására a 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet (R)?
Az R. hatálya – a felhatalmazó rendelkezés miatt csak a Pp. és a Kp. hatálya alá tartozó peres és nemperes eljárásokra (ügyekre) terjed ki, ezért nem az ügygondnok kirendelésének az időpontja, hanem az ügy indulásának az időpontja dönti el, hogy alkalmazható-e az R. 
A pártfogó ügyvéd, az ügygondnok és a kirendelt védő részére megállapítható díjról szóló 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet (R.) megalkotására az 1-2. §, az 5-6. § és a 10. § tekintetében a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 628. § (2) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás, míg a közös rendelkezéseket és a pártfogó ügyvéd díját szabályozó 1-4.
§ - megalkotására az Üttv. 206. § b) pontja alapján került sor. 
Az R. átmeneti rendelkezéseket nem tartalmaz, ezért a Pp. és a Kp. alapján indult perekben (nemperes eljárásokban) kell az ügygondnok díját az R. 5-6. §-a alapján megállapítani. (Pp. 77. §)

CKOT2018.06.20:5. Adhat-e a jogi személy képviselője meghatalmazást a jogi személy kamarai jogtanácsosának a perbeli képviseletre, ha a jogi személy törvényes képviselője és kamarai jogtanácsos ugyanaz a személy, illetve szükséges-e ilyen esetben is a meghatalmazás? [Pp. 75. §] 
A kamarai jogtanácsos az Üttv. 68. § (2) bekezdése alapján általános vagy külön meghatalmazás alapján jogosult a jogi képviselet ellátására. A meghatalmazásnak nem akadálya, ha a meghatalmazó jogi személy törvényes képviselője azonos a meghatalmazott kamarai jogtanácsossal, mivel ezt sem a Pp. 63. § (1) bekezdése, sem az Üttv. 23. § - 26. §-a sem zárja ki. [Pp. 63. § (1) bek., 75. §, 244. §, Üttv. 68. § (2) bek.]

CKOT2018.06.20:4. Megbízhat-e a kirendelt ügygondnok a helyettesítéssel más ügyvédet? [Pp. 68. §, Pp. 77. §]
Az ügygondnokként kirendelt egyéni ügyvédet a Pp. 77. § (3) bekezdése alapján a per vitelére meghatalmazott jogállása illeti meg, aki a Pp. 68. § (4) bekezdése alapján jogosult más jogi képviselő részére megbízást adni a „helyettesítésére”, figyelemmel az Üttv. 17. § (6) bekezdésére is.  [Pp. 68. §, Pp. 77. §]

CKOT2018.06.20:3. Mi a jogkövetkezménye, ha a tárgyaláson megjelent – a fél képviselőjeként korábban el nem járó – jogi képviselő elektronikus úton nem csatolta a meghatalmazását? [Pp. 67. § (1) bek., 605. § (1) bek., 618. § (1) bek.]
A Pp. 611. § (1) bekezdése szerint a képviselő elektronikus kapcsolattartás esetén az első, a bírósághoz benyújtott beadvány mellékleteként köteles csatolni az elektronikus okiratként rendelkezésre álló vagy az általa digitalizált meghatalmazást. Ezért a tárgyaláson – ha korábban nem járt el – a fél képviseletében megjelent jogi képviselő nem csatolhatja papír alapon a meghatalmazását. A bíróságnak ilyenkor a Pp. 227. § (3)-(5) bekezdései szerint kell eljárnia, és fel kell hívnia a jogi képviselőt a képviseleti jog rövid határidővel történő igazolására.  
A perfelvételi és az érdemi tárgyalási szakban is alkalmazandó Pp. 227. § (3) bekezdése szerint, ha a jogi képviselőként megjelent személy a képviseleti jogát nem igazolja, vagy képviselőként nem járhat el, a fél részéről a tárgyalást elmulasztottnak kell tekinteni akkor is, ha személyesen vagy más képviselője megjelent. Ha a képviseleti jog igazolása nem szabályszerű, a bíróság rövid határidővel felhívja a megjelent személyt a képviseleti jog szabályszerű igazolására. A Pp. 227. § (3) bekezdése alapján tehát eltérő a jogkövetkezménye a képviseleti jog nem megfelelő módon való igazolásának és annak, ha a képviselőként megjelent személy nem járhat el képviselőként a Pp. 65. §-a alapján. Ha a jogi képviselő a tárgyaláson igazolja, hogy a Pp. 75. §-a szerint jogi képviselőnek kell tekinteni, azonban a meghatalmazását papír alapon mutatja fel (kívánja csatolni) az ugyan nem megfelelő, de mivel a képviseleti jogának az igazolása nem szabályszerű, ennek igazolására kell a bíróságnak felhívnia. A Pp. 227. § (5) bekezdése alapján pedig csak ennek elmulasztása esetén lesz valamennyi perbeli cselekménye hatálytalan. [Pp. 67.§ (1) bek., 227. § (5) bek., 605. § (1) bekezdés, Pp. 611. § (1) bekezdés, Pp. 618. § (1) bekezdés]

CKOT2018.06.20:2. Ha a félnek több képviselője van, a közreműködő tárgyaláson történő meghallgatása során csak egy meghatalmazott indítványozhatja kérdés feltevését, illetve tehet fel kérdés(eke)t, vagy ez a jogosultság valamennyi meghatalmazottat megilleti? [Pp. 64. § (2) bek.]
A perbeli cselekmény olyan cselekmény, amely önálló eljárásjogi joghatás kiváltására alkalmas. Következésképpen a tárgyaláson egy közreműködő meghallgatása nem feltétlenül egy perbeli cselekmény, hanem – például több kérdés feltevése esetén – azok sorozata is lehet. Ez utóbbi esetben a tárgyaláson a fél képviseletében jelen levő több meghatalmazott is tehet fel kérdéseket a közreműködőnek a Pp. 278. § (2)-(3) bekezdésének keretén belül. Ha azonban a közreműködő meghallgatása egy perbeli cselekménynek minősül – mert egy kérdésre irányul – akkor csak egy meghatalmazott indítványozhatja kérdés feltevését.  [Pp. 40. §, 64. § (2) bek.]

CKOT2018.06.20:1. A keresethez csatlakozó alperes pertársként eljárhat-e a felperes(ek), vagy az alperes(ek) meghatalmazottjaként?  (Pp. 40. §, 65. §)
A keresethez csatlakozó alperes nem válik felperessé, nem minősül a felperes pertársának, ezért nem lehet a felperes(ek) meghatalmazottja. Mivel a többi alperessel érdekellentétbe kerül, őket sem képviselheti pertársként. Erre azért sincs lehetőség, mert a Pp. 40. § (4) bekezdése alapján az egyes perbeli cselekményei nem hatnak ki a többi alperesre. Csak az az alperes adhat a keresethez csatlakozó alperes, mint pertársnak meghatalmazást, aki maga is csatlakozott a felpereshez (Pp. 40. §, 65. §).

CKOT2018.05.03:16. Visszautasítható-e a keresetlevél a Pp. 170. § (3) bekezdése b) pontjára hivatkozással, ha a felperes a keresetlevelében pontosan megjelölt Magyarországon bejegyzett ingatlannal kapcsolatos olyan igényt érvényesít (pl. ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlése), amire az Nmjtv. 88. §-a alapján kizárólagos joghatósága a magyar bíróságnak van, ha olyan magyar nevű alperest jelöl meg, akinek lakóhelye (tartózkodási helye) külföldön van, és bár a keresetlevél záró része a bíróság hatáskörére, illetékességére vonatkozó adatokat tartalmazza, a joghatóságot megalapozó tényeket és jogszabályhelyet nem jelöli meg?
Ha a felperes által megjelölt pertárgy alapján megállapítható, hogy a per elbírálására az Nmjtv. 88. §-a alapján magyar bíróságnak van kizárólagos joghatósága, nincs helye a keresetlevél visszautasításának arra hivatkozással, hogy a felperes elmulasztotta a Pp. 170. § (3) bekezdése szerinti kötelezettségét (pl. amiatt, hogy az alperes lakóhelye külföldön van az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlése iránti perben). [Pp. 170. § (3) bekezdés]

CKOT2018.05.03:15. A keresetlevelet visszautasító végzésben fel kell-e sorolni a keresetlevél valamennyi hiányát abban az esetben, ha a keresetlevél több olyan hibában szenved, amelyek bármelyike önmagában is megalapozza a visszautasítást?
Visszautasítható-e a Pp. 178. § alapján előterjesztett keresetlevél olyan hiányosság miatt, amelyben a megelőzően visszautasított keresetlevél is szenvedett, de arra a keresetlevelet visszautasító végzés nem tért ki?
A Pp. keresetlevél visszautasítására vonatkozó rendelkezése nem támaszt speciális tartalmi követelményt a visszautasító végzéssel szemben. A Pp. 177. § (1) bekezdése szerint a végzés ellen a felperes külön fellebbezéssel élhet. A Pp. 349. § (3) bekezdése alapján erre tekintettel a végzés a 346. § (4)-(5) bekezdéseinek megfelelő indokolást tartalmaz. Az indokolás kötelező tartalmi eleme a felperes kérelmének ismertetése, a jogi indokolás pedig tartalmazza a végzés alapjául szolgáló jogszabályokat és szükség esetén azok értelmezését.
A perkoncentráció elvének az felel meg, ha a visszautasító végzés indokolása teljes, a keresetlevél összes hiányára kitér. Ha az a visszautasítás oka, hogy a felperes a kötelező jogi képviselet ellenére jogi képviselő közreműködése nélkül terjesztette elő a keresetlevelet, a visszautasító végzés indokolásának kizárólag a Pp. 176. § (1) bekezdés l) pontjára kell utalnia, mivel a jogi képviselőtől elvárható a szabályszerű keresetlevél előterjesztése anélkül is, hogy a személyesen eljáró fél keresetlevelének hiányait a bíróság felsorolná.
Ha a keresetlevél visszautasítását követően a visszautasító végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 nap alatt a felperes a keresetlevelet újra előterjeszti, a visszautasító végzésben megjelölt hiányosságot pótolva, de a keresetlevél továbbra is hiányos, a keresetlevelet vissza kell utasítani, mivel a Pp. 176. § (1) bekezdésének j) pontja egyéb eljárást nem tesz lehetővé. Nem fűz jogkövetkezményt ahhoz, hogy a korábbi visszautasító végzés indokolása nem sorolta fel teljes körűen a keresetlevél hiányosságait. A követendő eljárás attól függ, hogy a keresetlevél abszolút (hiánypótlási felhívást nem engedő) vagy relatív hiányosságáról van szó. Előbbi esetben hiánypótlási felhívás mellőzésével; utóbbi esetén hiánypótlási felhívást követően, a hiánypótlás elmulasztása esetén van helye visszautasításnak. [Pp. 176. §, 177. § (1) bekezdés].

CKOT2018.05.03:14. Mi a teendő, ha a felperes csatolja a keresetlevélhez a jogi képviselő meghatalmazását, de elmulasztja a képviseleti jogot megalapozó tények és jogszabályhely megjelölését?
A keresetlevelet vissza kell utasítani, ha a felperes csatolja a keresetlevélhez a jogi képviselő meghatalmazását, de elmulasztja a képviseleti jogot megalapozó tények és jogszabályhely megjelölését [Pp. 170. § (3) bek., 176. § (1) bek].