14/2014. számú polgári elvi döntés

Nyomtatóbarát változat

I. A közbeszerzési eljárás eredményeként létrejött építési szerződés késedelmes teljesítése esetén figyelemmel kell lenni arra, hogy a pályázaton más vállalkozók esetleg éppen a fenyegető magas késedelmi kötbérteher miatt tettek eltérő feltételekkel – később vesztesnek bizonyult – ajánlatot, vagy emiatt nem vettek részt azon. A többi pályázóval szemben méltánytalan előnyhöz jutna az a vállalkozás, amelyik az általa vállalt rövid határidő műszaki betarthatatlanságára hivatkozással a késedelem jogkövetkezményei alól mentesülhetne.
II. A késedelem felróhatósága alóli kimentést az eredményez, ha a tervdokumentáció fel nem ismerhető fogyatékosságai vagy más, előre nem látható műszaki rendellenességek miatt nagyobb volumenű tervmódosításokra (áttervezésekre) kerül sor, amely miatt jelentős pótmunkák válnak szükségessé, és ezek megfelelő munkaszervezéssel sem végezhetők el határidőre.
III. A vállalkozó a késedelmének kimentése céljából nem hivatkozhat sikerrel olyan akadályokra, amelyek a szerződés módosítása előtt merültek fel, és amelyek ismeretében módosítási javaslatában konkrét időpontot jelölt meg a szerződés befejezési határidejeként.
IV. A késedelem alóli kimentéses bizonyítás során nem annak van jelentősége, hogy az egyes akadályozó körülmények egyenként, külön-külön hány napi akadályoztatást valósítottak meg. Az egyes akadályozó okok miatt számításba vett kimentés időtartama nem számítható össze, mivel a különböző akadályozó körülmények egymást időben lefedhetik, másrészt az akadályoztatás időtartama utóbb a kivitelezés folyamatában megfelelő munkaszervezéssel csökkenthető.
[1959. évi IV. tv. (Ptk.) 405. § (3) bekezdés, 246. § (1) bekezdés]

[1] Nyílt közbeszerzési eljárás eredményeként a felperesi önkormányzat az alperesek által létrehozott konzorciummal vállalkozási szerződést kötött 2009. december 4. napján a Sz.-en futó 2-es számú villamospálya és felsővezeték, valamint a kapcsolódó építmények Európai Uniós támogatás mellett megvalósuló kivitelezésére. A szerződés műszaki tartalmát a kivitelezési tervdokumentáció, az ajánlatkérési dokumentáció és a mellékletben felsorolt dokumentumok határozták meg. Az alperesek kiegészítő tervezésként gyártmánytervek, részlettervek készítését is vállalták.

[2] A vállalkozói díjat bruttó 2 606 959 658 forintban határozták meg azzal, hogy ebből nettó 99 312 749 forint feltételes díj, tartalékösszeg volt, amely a kivitelezés során felmerülő, előre nem látható, műszaki szükségességből felmerülő munka ellenértéke, amelyre a vállalkozó tételes elszámolás alapján jogosult.

[3] A teljesítési határidő 2010. július 2. napja volt. Úgy rendelkeztek, a vállalkozó akkor teljesíti a szerződést, ha a sikeres üzempróbákat követően a műszaki átadás-átvétel az előírt határidőn belül vagy határnapon megkezdődött. „A műszaki átadás-átvételi eljárás magában foglalja a megtekintést, a szemlét és a bejárást. Az eljárás során a Vállalkozónak igazolnia kell, hogy az Átvételt megelőző üzempróbák sikeresen befejeződtek” (13.4/c. pont).

[4] Az alperesek késedelmes teljesítés esetére napi 10 000 000 forint kötbér fizetését vállalták, a kötbér maximuma a nettó vállalkozói díj 20 %-a.

[5] A pályázati kiíráshoz mellékelt tervdokumentáció alapján az alperesek 2010. május 12-én rendelték meg a részlettervek elkészítését. Az alaptervi szintű tervezési tevékenység végül mintegy 7 hónapot vett igénybe.

[6] A konzorcium 2010. február 16-án benyújtott kérelme alapján, a véleményeltérés miatt március 25-én tartott egyeztetés eredményeként a felek június 1. napján a teljesítési határidőt 2010. augusztus 18. napjára módosították. Ennek az volt az indoka, hogy a szerződéskötés tervezett időpontja, a munkaterület átadása módosult.

[7] A 2010. július 26. napján előterjesztett újabb kérelemben felsorolt objektív akadályozó körülményekre figyelemmel a felek a teljesítési határidőt 2010. szeptember 18. napjára módosították. A módosítást nagyobb részben (25 nap) a csapadékos időjárással indokolták, míg a terveken nem szereplő NA 300 víznyomócső megrongálása miatti hátrányokat 5 napos akadályként értékelték.

[8] A 2. számú szerződésmódosítás 3.1. pontja tartalmazta: „Vállalkozó a teljes létesítmény kivitelezését és minden szerződéses kötelezettségét – a módosított műszaki ütemterv szerint – 2010. szeptember 18-ra köteles teljesíteni (kötbérterhes véghatáridő)”. A módosítás 4. pontja szerint a kivitelező elkészítette a módosított ütemtervet (4.1. pont), a módosított véghatáridőre minden szerződéses kötelezettségének teljesítését vállalja elvégezni, a szerződés egyéb pontjainak változtatása nélkül (4.2. pont). Az alperesek képviselője a 2. számú szerződésmódosításról készült okiratot 2010. szeptember 1-jén írta alá.

[9] A felek és az üzemeltető képviselői 2011. augusztus 23-án a 2-es villamosvonalon gyalogos bejárást tartottak. Megállapították, hogy az próbamenetre alkalmas, majd az üzemeltető valamennyi villamosjármű típusával beutazták. A felperes műszaki ellenőre az üzempróbát sikertelennek minősítette arra hivatkozással, hogy a konzorcium a mérési jegyzőkönyveket nem adta át.

[10] A felperes keresetében 417 113 545 forint késedelmi kötbér megfizetésére kérte kötelezni az alpereseket. A teljes nettó vállalkozói díj 20 %-ának megfelelő összeg megfizetésére tartott igényt. A kimentési okokkal összefüggésben kifejtette, tervhiányra, hibás tervadatokra a vállalkozó nem hivatkozhat, mivel a tervet a pályázat során megkapták, tanulmányozhatták. A szerződésben felvállalták a részlettervek készítését is. A munkaterület átadását követően 2010. áprilisáig érdemi munkavégzés nem folyt, még az alvállalkozói szerződések is elmaradtak. A későbbi munkavégzés során észlelt műszaki problémák gondos tevékenység mellett elkerülhetők lettek volna. Álláspontja szerint a perben annak van jelentősége, hogy az adott helyzetben mennyi volt a felvállalt munka reális időszükséglete.

[11] Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Arra hivatkoztak, hogy a megrendelő a közcélú hálózat építésére a vezetékjogi és bontási engedélyt, valamint az építési engedélyt jelentős késedelemmel adta át, ezek hiányában munkát nem végezhettek. Kimentési okként jelölték meg az 1-6. pontban felsorolt műszaki akadályokat. Állították, hogy a rendkívüli téli időjárás miatt 2010. december 21-től 2011. március 9. napjáig munkát nem végezhettek. Vitatták a kötbér alapjaként megjelölt összeget is.

[12] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította.

[13] Álláspontja szerint a felek 2011. augusztus 23-án megtartották a műszaki átadás-átvételi eljárást, gyalogosan bejárták a villamos-szakaszt, megállapították annak próbamenetre alkalmasságát, majd az üzemeltető valamennyi járműtípusával beutazták. A szerződés 13.4. pontja, illetve annak c) pontja alapján megállapítható, hogy megtörtént az átadás-átvétel. A megrendelő jogos ok nélkül tagadta meg a szolgáltatás átvételét, egyetlen olyan műszaki hiányosságot, hibát sem jelölt meg, amely akadályozta volna a rendeltetésszerű használatot. A bírói gyakorlat szerint formális átadás-átvétel hiányában is beállnak a teljesítés joghatásai, ha a megrendelő a művet birtokba vette.

[14] A vállalkozó objektív késedelme így 2010. szeptember 19-től 2011. augusztus 23. napjáig tartott. Az alperesek a felróható késedelem alól kimentették magukat. N. J. szakértői véleménye alapján megállapítható, hogy a részlettervek készítését ugyan elvállalták, azonban a tervezési munka a szerződési kereteket műszaki tartalmában, színvonalában és időigényességében lényegesen meghaladta. A tervhiányok objektíve akadályozták a kivitelezést 2010. júliusáig.

[15] A további kimentési okok az elsőfokú ítélet szerint:
1. A hírközlési hálózati tervek nem lettek egyeztetve az útépítési tervekkel, így az útpálya szélesítésekor épülő burkolati szegély egy bevásárlóközpont parkolója előtti nyomvonalon egybeesett a már átépült hírközlési nyomvonallal. A tervezés, engedélyezés, átépítés 2010. július 12-től szeptember 17. napjáig tartott, időszükséglete 67 nap.
2. Az egyik kereszteződésben a tervegyeztetés hiánya miatt az útpálya kiszélesítésekor a burkolat túlért a hírközlési kábel védőcsövein. A védőcsővel ellátott hálózat a villamospálya szerkezeteinek kiépítését nem tette lehetővé, ezért azt le kellett süllyeszteni. A megrendelő hiányos tervszolgáltatása miatt a munkát 2010. július 23. és november 17. napja között végezték.
3. A kereszteződésben egy nyilvántartásokban nem szereplő ártézi kutat tártak fel. Megszüntetése engedélyköteles volt, amihez tervet kellett készíteni. A kút megszüntetése 2010. december 7. és 2011. április 1. napja között történt meg.
Valójában a téli időjárás miatt 2010. december 7-től 2011. március 15-ig munkavégzés nem folyt, de a kút is hátráltatta a munkavégzést.
4. A villamospálya tervezése során a vízhálózat nyomvonalának módosítását a tervek nem tartalmazták. A nyomóvezeték a sínpálya fekvésváltása alatt helyezkedett el, de nem abban a mélységben, ahogy az eredeti tervekben szerepelt. Le kellett süllyeszteni és bevédeni, mely munkák 2010. november 8-tól december  13-ig folytak, 35 napon át.
5. A járdaépítés szükségességét a kiviteli tendertervek nem tartalmazták. Az útburkolat szélesítése miatt elbontották egy járdát, emiatt újat kellett építeni. A tervezés, engedélyezés, majd a munkavégzés 2010. december 8. és 2011. szeptember 8. napja között tartott, ez 274 napot jelentett.
6. Az egyik utcai jelzősköri csatlakozás kiépítése során megállapították, hogy az 1-es és a 2-es villamosvonalnál 15 cm-es szintkülönbség van. Ez a tenderkiírásban nem szerepelt. A jelzőskör átépítése a nem megfelelő tervszolgáltatás miatt történt 2011. február 22-től június 1. napjáig, ez 99 napot jelent.

[16] A fenti okok 2010. július 12-től 2011. szeptember 8. napjáig gátolták a kivitelezőket a szerződésszerű teljesítésben.

[17] Utalt arra is, hogy a kötbéralap összege csak a nettó vállalkozói díj, vagyis 1 986 254 977 forint, mivel a feltételes tartalék tételes elszámolás alá esett.

[18] A felperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását és az alperesek kereset szerinti marasztalását kérte.

[19] Az alperesek fellebbezési ellenkérelmeikben az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérték.

[20] A felperes fellebbezése annyiban megalapozott, hogy az ügyben a rendelkezésre álló adatok alapján érdemi döntés nem hozható, ehhez nagyobb terjedelmű szakértői bizonyítást kell lefolytatni, ennek érdekében az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése indokolt.

[21] Azzal, hogy az alperesek a szerződést a szerződésmódosításban meghatározott 2010. szeptember 18-i időpontig nem teljesítették, objektív késedelembe estek. Az objektív késedelem a műszaki átadás-átvételi eljárás megkezdésének időpontjáig tartott [Ptk. 405. § (3) bekezdés]. A kötbérfizetés ugyanakkor a vállalkozót csak felróható szerződésszegés esetén terheli [Ptk. 246. § (1) bekezdés]. A felelősségi szankció a ki nem mentett (felróható) késedelem időtartamára jár, a felperes a napi 10 000 000 forint kötbérre a ki nem mentett késedelmes napokra számítva tarthatott igényt.

[22] Az alperesi érveléssel szemben a kötbérfelelősség nem szűkíthető le a keresetlevél beadásáig eltelt időszakra, hanem az kiterjed az objektív késedelem teljes időszakára. A kötbér a maximum elérésével ugyan esedékessé válik, ha azonban a kötelezett az érintett időszakra eredményesen hivatkozik kimentésre, akkor az objektív késedelem további időtartamára válik esedékessé – akár a peres eljárás során – a kötbérfizetési kötelezettség. Ezért a keresetlevél benyújtása utáni késedelemre eső kötbér nem újabb, külön per tárgya, hanem az szorosan a perbe vitt követelés jogszerűségének megítéléséhez tartozik.

[23] A késedelmi kötbér megfizetése iránti perben elsőként meg kell határozni az objektív késedelem időtartamát. Erre az időtartamra terheli a vállalkozót a kimentéses bizonyítási kötelezettség. Kimentheti magát a késedelem felróhatósága alól annak bizonyításával, hogy a késedelem időtartama – vagy annak egy része – az érdekkörén kívüli okokra vezethető vissza, úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.

[24] Az elsőfokú ítélet indokolása a teljesítéssel összefüggésben ugyan helyes jogelvekre hivatkozik, a peradatok  alapján azonban, a perbeli esetben megalapozatlanul következtetett arra, hogy a szerződés teljesítése az alperesek részéről 2011. augusztus 23-án megtörtént, vagyis az objektív késedelem eddig az időpontig tartott.

[25] A teljesítés időpontját illetően az elsőfokú bíróság bizonyítást nem folytatott, a hiányos adatokból vont megállapítás helyességét a felperes fellebbezésében kifejtettek nyomatékosan kétségessé teszik. Helytállóan utalt a felperes fellebbezésében arra, önmagában a 2011. augusztus 23-i jegyzőkönyv adataiból arra következtetni, hogy a vállalkozó a szerződésben vállalt teljes oszthatatlan műszaki szolgáltatást teljesítette, nem lehet. Az általa csatolt okiratok a teljesítés időpontjának megállapítása körében további szakértői bizonyítást indokolnak. A perbeli adatok arra utalnak, hogy 2011. december 20-án történt meg a teljesítés, ekkor kezdődött a később eredményes műszaki átadás-átvétel, míg az alperesek ennél korábbi időpontot jelöltek meg.

[26] A teljesítés időpontja tekintetében tett vállalkozói hivatkozások tisztázása, ezáltal az objektív késedelem időtartamának megállapítása a megismételt eljárás egyik alapvető feladata.

[27] A kötbér maximális összege – a szerződés szerint – a nettó vállalkozói díj 20 %-a, melyet a felperes keresetében – a 99 312 749 forint tartalékösszeg figyelembevételével – 2 085 567 726 forintban határozott meg.

[28] Az elsőfokú ítéletben kifejtettektől eltérően a tartalékalap a nettó vállalkozói díj részének minősül, ha a pótmunkák, amelyeket az alperesek nem vitásan végeztek, a tartalékalapot kimerítették. Amennyiben tehát a felperes a kötbéralapot a tartalékalappal növelt összegben jelöli meg, ez egyben azt is jelenti, elismeri, hogy a vállalkozót az átalánydíjon felül a pótmunkavégzésre figyelemmel a tartalékösszeg is megilleti. Ebben az esetben a kötbéralap valóban a teljes nettó vállalkozói díj 20 %-a, 417 113 545 forint (ennek hiányában viszont 397 250 995 forint).

[29] A perbeli szakértői vélemény szerint a pótmunkák ellenértéke kimerítette a tartalékkeretet (49. számú jegyzőkönyv 9. oldal). A felperes keresetéből is az következik, a kötbér a maximumot 42 nap felróható késedelem alatt érte el, ezért az alpereseknek olyan mértékben kell kimenteniük a késedelmet, hogy az objektív késedelem időtartamán belül 42 napnál rövidebb legyen a felróható késedelem ahhoz, hogy a megrendelő keresete – részben vagy egészben – sikertelen legyen.

[30] A késedelem felróhatósága alóli mentesülés szempontjából jelentőséggel bír, hogy a perbeli esetben közbeszerzési (pályázati, versenyeztetési) eljárás eredményeként történt meg a szerződéskötés, melynek lényege, hogy a pályázati dokumentáció ismeretében a munka elnyerése érdekében az ajánlattevők egymáshoz képest kedvezőbb ajánlatot nyújtanak be. Az ajánlat nem csak a vállalkozói díj összege, hanem a vállalt befejezési határidő tekintetében is előnyösebb lehet, és lényegesen befolyásolhatja a nyertes pályázó kiválasztását. Amennyiben a vállalkozó a versenyben a munka megszerzése érdekében irreálisan rövid befejezési határidőt vállal, jogi szempontból ez nem jelenthet kimentő okot, ha a szerződésben vállalt – irreálisan rövid – határidő már előre láthatóan nem volt betartható. Ebben az esetben ugyanis a vállalkozó a szerződés megkötése során járt el felróhatóan (culpa in contrahendo), aminek kockázatát, szerződésszegési következményeit viselnie kell.

[31] A közbeszerzési eljárás eredményeként létrejött szerződés esetén figyelemmel kell lenni arra is, ha a pályázaton más vállalkozók esetleg éppen a fenyegető magas kötbérteher miatt tettek eltérő feltételekkel – később vesztesnek bizonyult – ajánlatot, vagy emiatt nem vettek részt azon. A verseny tisztaságát, a versenyegyenlőség elvét sértené, ha a többi pályázóval szemben méltánytalan előnyhöz jutna a vállalkozó, az általa vállalt rövid határidő műszaki betarthatatlanságára hivatkozással a késedelem jogkövetkezményei alól mentesülhetne (BDT 2010/2/29.).

[32] A szerződéskötéskori gondossággal kapcsolatos az is, hogy az ajánlati dokumentáció, az átadott tervanyag felismerhető fogyatékosságaiból, hibáiból eredő többletfeladatok rendszerint nem eredményezhetnek kimentést a késedelem alól. A vállalkozónak ugyanis a tervdokumentációt előzetesen, már az ajánlat tételekor, a szerződéskötés előtt – a többi pályázóhoz hasonlóan – részleteiben meg kell vizsgálnia, ajánlatát ehhez képest teszi meg, vagy úgy dönt, hogy nem vesz részt a pályázaton. Ha a vállalkozó a megvizsgálási kötelezettségének felróhatóan, kellő gondossággal nem tesz eleget, annak következményeit viselni tartozik (191/2009. (X.5.) Korm.rendelet 3. § (1) bekezdés).

[33] A késedelem felróhatósága alóli kimentést az eredményez, ha a tervdokumentáció fel nem ismerhető fogyatékosságai vagy más, előre nem látható műszaki rendellenességek miatt nagyobb volumenű tervmódosításokra (áttervezésekre) kerül sor, amely miatt jelentősebb pótmunkák válnak szükségessé, és ezek megfelelő munkaszervezéssel sem voltak határidőre elvégezhetők.

[34] A perben kiemelt jelentőséggel bír, hogy a pályázati tervdokumentációnak voltak-e lényeges, fel nem ismerhető hiányai, hibái, mennyi volt – e hiányokra, hibákra is figyelemmel – a részlettervek készítésének reális időszükséglete. Milyen objektív ok indokolta, hogy alaptervi szintű áttervezés történt. Megalapozottan kifogásolta ezért a felperes a perbeli szakértői véleményt abból a szempontból, hogy az átadott tervdokumentáció fogyatékosságait, ezek felismerhetőségét, az emiatt az alperesekre háruló kiegészítő tervezés vagy áttervezés nagyságrendjét, az emiatti akadályoztatás mértékét, időbeli kihatásait egy, az alperesekkel éppen erre a munkára szerződéses viszonyban álló tervező véleményezte. Az érintett tervező a saját tevékenységének megítélése során nem tekinthető elfogulatlannak.

[35] A szakértő több hiányosság, hiba esetében úgy nyilatkozott, azok a vállalkozó számára „előre láthatóak”, vagyis felismerhetők voltak (37. számú szakvélemény 3.2.1.5.-1.6. pontok, 22-23. oldal), ennek következményeit azonban nem az alperesek terhére értékelte. A szakértői vélemény ezzel összefüggésben olyan fogyatékosságokban szenved, amelyek megszüntetése csak új szakértő kirendelésével lehetséges.

[36] Szakértőnek kell feltárnia, milyen tervezési munkákkal kellett számolniuk az ajánlattevőknek a részlettervek készítésének vállalása során, voltak-e fel nem ismerhető tervhibák, tervhiányok. Tisztáznia kell, milyen műszaki okok indokolták, hogy a tervek koncepcionális szintű átdolgozása történt meg. Amennyiben az történt, hogy a tervező más, de a tervezettel azonos értékű műszaki megoldást alkalmazott, tisztázni kell ennek indokait és azt, hogy ez kinek az érdekeit szolgálta. A felperes által csatolt magánszakértői vélemény ezzel összefüggésben arra utalt, hogy a hét hónapos utótervezési idő „ekkora volumenű munkánál túlzott”.

[37] A kivitelezés folyamatában a felek a felmerülő akadályokat értékelve két alkalommal módosították a befejezési határidőt. A joggyakorlat szerint a vállalkozó a késedelmének kimentése céljából nem hivatkozhat sikerrel olyan akadályokra, amelyek a szerződés módosítása előtt merültek fel, és amelyekre tekintettel a szerződésmódosítás kapcsán a teljesítési határidő meghosszabbítását nem kezdeményezte, illetve azokra a körülményekre, amelyek ismeretében módosítási javaslatában konkrét időpontot jelölt meg a szerződés befejezési határidejeként (BH 2006/2/50. és BDT 2007/7-8/116., eBDT 2007.1627. számú jogeset).

[38] A szerződés módosítása ugyanis a teljesítési határidő tekintetében egy újabb szerződéskötéssel esik azonos megítélés alá: a szerződésmódosításban résztvevő fél az előzmények tudatában, azokat mérlegelve vállalja az újabb teljesítési határidőt. Szerződéses vállalása köti. A szerződésmódosítás előtti akadályoztatásra – így például a munkaterület átadásával, geodéziai alappontok kitűzésével, vagy az előleg fizetésével összefüggésben, illetve a közművek már ismert akadályozó hatására – ezért nem hivatkozhat. Hivatkozhat viszont azokra az akadályozó körülményekre, amelyek a szerződésmódosítás, illetve a befejezési határidő után merültek fel, mivel e körülmények akkor is akadályoztatást és kimentést jelentettek volna, ha a határidőn belül jelentkeznek (szerződés 8/1., 8/2. pontok, elsőfokú ítélet 1-6. pontok).

[39] A kimentéses bizonyítás során ugyanakkor nem annak van jogi jelentősége, hogy az egyes akadályozó körülmények egyenként külön-külön hány napi akadályoztatást valósítottak meg, hanem annak, hogy az objektív késedelem időtartamából, a kivitelező érdekkörén kívül felmerülő okok, körülmények összességükben hány napi késedelmet indokolnak (mentenek), azaz az objektív késedelem időtartamából hány napi késedelem hozható ténylegesen okozati összefüggésbe a különböző kimentő körülményekkel. Az egyes akadályozó okok miatt külön-külön számításba vett kimentés időtartama nem számítható össze, nem kumulálható, egyrészt azért, mert a különböző akadályozó körülmények egymást időben lefedhetik, másrészt azért, mert – a vállalási határidő terjedelmére is tekintettel – az akadályoztatás időtartama utóbb a kivitelezés folyamatában megfelelő munkaszervezéssel ledolgozható, csökkenthető (BDT 2009/10/173., részletesen: Az építési vállalkozási szerződések. Complex Kiadó 2008. 25-29. oldal).

[40] Az akadályozó körülmények általában csak egy adott helyszínen gátolják a munkavégzést, az akadályok felmerülése és elhárítása miatti időtartamok részben egybeesnek, lefedik egymást. Az akadályoztatás alatt a vállalkozó megfelelő munkaszervezéssel a szerződésben vállalt más műszaki feladatait végezheti átcsoportosítással, nagyobb kapacitással. Megerősítette ezt a perbeli szakértő is, aki a kivitelezést „építési napló szinten” ugyan nem ellenőrizte, azt azonban megállapította, hogy az akadállyal nem érintett szakaszokon a kivitelezés folytatható volt. A felperes által a másodfokú eljárásban csatolt magánszakértői vélemény is azt állapította meg, hogy az akadályok különböző helyszínen jelentkeztek, más helyeken ettől még folyhatott a munkavégzés.

[41] A további szakértői bizonyítás során jelentősége lehet a kimentés körében annak is, hogy az adott akadályozó körülmény miért csak a kivitelezés későbbi szakaszában vált ismertté. Vizsgálni kell ezért, hogy a vállalkozó a teljesítésre való felkészülés, a munkavégzés során az adott helyzetben elvárható módon járt-e el az akadály felmerülése előtt. Meg kell állapítania a szakértőnek azt is, hogy az akadály elhárítása műszakilag indokolhatóan mennyi idő alatt volt lehetséges, ehhez képest a vállalkozó erre mennyi időt fordított. Részletesen vizsgálja meg, hogy az akadályoztatás alatt más helyszínen végezhették-e a munkákat, és az akadály megszűnte után megfelelő munkaszervezéssel az elmaradás mennyiben volt csökkenthető, ennek érdekében a vállalkozó milyen intézkedéseket tett.

[42] A megismételt eljárásban a bíróságnak új szakértőt kell kirendelni.

[43] A teljesítés időpontjának megítélése során abból kell kiindulni, hogy a kivitelezés folyamatában előállott építmény teljesítése műszaki átadás-átvételi eljárás keretében történik. A kivitelezési munkák befejezését a vállalkozó készrejelenti, és értesíti a megrendelőt, hogy mely időpontban kívánja a teljes munkaeredményt átadni.             A műszaki átadás-átvételi eljárás kitűzése, lefolytatása, erről jegyzőkönyv felvétele a megrendelő feladata. Amennyiben a megrendelő megtagadja az átvételt, ennek megalapozottságát neki kell igazolnia.

[44] Annak tényét tehát, hogy mely időpontban valósította meg a szerződésben felvállalt oszthatatlan műszaki szolgáltatást, a perben a vállalkozónak kell hitelt érdemlő módon bizonyítani. Az építési naplóbejegyzések igazolhatják, mikor volt a szolgáltatás olyan műszaki állapotban, hogy az átadás-átvétel megkezdhető volt.

[45] Eddig az alperesek a perben a készrejelentés tényét nem igazolták. A vállalkozási szerződés 5.7. pontja értelmében a vállalkozónak a műszaki átadás-átvétel megkezdése előtt sikeresen be kell fejeznie az átvételt megelőző üzempróbákat. Az alperesek értelmezése, amely szerint az üzempróbák a műszaki átadás-átvétel alatt is megtarthatók, alaptalan.

[46] Az alperesi teljesítés akkor szerződésszerű, ha az átfogja a teljes műszaki tartalmat (jelzőrendszerek, műszaki biztonsági berendezések, állomások, peronok, váltóberendezések, felsővezetékek, forgalomirányítás, járdaépítés, stb.), az üzemi próbák mindezek megvalósulását, rendeltetésszerű működésének és használhatóságának ellenőrzését szolgálják. Az objektív késedelem időtartamának tisztázása során az építési naplóban és a felvett jegyzőkönyvben foglaltakat ellenőrizve azt kell meghatározni, hogy a vállalkozó mikor valósította meg a teljes műszaki tartalmat, a készrejelentés, a releváns üzempróbák után mikor kezdődött meg a szerződés 13. pontjában részletezett műszaki átadás-átvétel.

[47] Az alperesi hivatkozások nyomán utal az ítélőtábla arra, hogy a teljesítést érintően változatlanul irányadók az erre vonatkozó jogszabályok, jogelvek. A Ptk. 405. § (4) bekezdés szabályából következően az a gyakorlat, hogy az átadás-átvétel szokásos menetében a megrendelő hibajegyzéket készít, majd a kisebb hibák elhárítására hiánypótlási határidőt szab. A javítás elvégzését ellenőrzi, és ha szükséges, akkor még a fennmaradt – ugyancsak kisebb jelentőségű – hibák kijavítására esetleg újabb – hiánypótlási – határidőt jelöl meg. A megrendelő rendszerint átveszi az elkészült munkákat, és a hibajegyzékben, közös jegyzőkönyvben rögzíti a rendeltetésszerű használatot nem akadályozó, kisebb jelentőségű hibákat, azok hiánypótlási eljárás keretében történő kijavításához ésszerű határidőt szab.

[48] A Ptk. 405. § (4) bekezdése, valamint a GK 48. számú állásfoglalás szerint a jelentéktelen, kisebb hibák együttes előfordulása, vagy azok javítása miatt a megrendelő az átvételt akkor tagadhatja meg, ha azok  megakadályozzák (ellehetetlenítik) a rendeltetésszerű  használatot.

[49] Amennyiben a megrendelő jogos ok nélkül tagadja meg a teljesítést, a teljesítés időpontjaként az átvételi eljárás megkezdésének napját kell tekinteni (BDT          2007/7-8/116., eBDT 2007.1627. számú jogeset).

[50] B. K. felperes által csatolt magánszakvéleményében kitért arra, hogy 2012. február 8-án az átadás-átvételi eljárás megszakadt, a véleményben megjelölt hiányok azonban nem olyanok, amelyek akadályoznák a rendeltetésszerű használatot, emiatt az átvétel megtagadása lenne indokolt. A felperesi álláspontból az következik, hogy a teljesítés 2011. december 20-án megtörtént.

[51] A műszaki átadás-átvételi eljárás a felek egymás közti szerződéses viszonyában a teljesítés aktusát jelenti, amelytől különbözik a használatbavételi engedély kiadása, amelynek időpontja az eltérő jogi feltételek, szempontok alapján a kivitelező késedelmét már nem befolyásolja (eBDT 2006.1472.).

[52] Az alperesek alkotta konzorcium ajánlatában 2009. október 9-i szerződéskötést és a munkaterület 15 napon belüli átadását feltételezve a teljes felvállalt műszaki tartalom megvalósítását 2010. július 2. napjáig vállalta. Ezt a közel 8 és fél hónapos teljesítéshez szükséges időt az alperesek megerősítették az első szerződésmódosítási kérelmükben, amikor a 2009. december 4-i szerződéskötést követően a befejezési határidőt 2010. augusztus 31. napjára kérték módosítani. Ennek ismeretében elfogadhatatlan a szakértő azon megállapítása, hogy a vállalt határidő betartása az alperesek számára lényegében „lehetetlen” volt (37. számú szakvélemény 27. oldal).

[53] Az alperesek 2010. július 26-án nyújtották be az újabb módosítás iránti kérelmüket, majd a 2010. szeptemberi módosítás során úgy nyilatkoztak, hogy a módosított műszaki ütemterv szerint 2010. szeptember 18-ra minden szerződéses kötelezettségüket teljesítik (4.1. és 4.2. pont). A módosítást tartalmazó okiratot az alperesek képviselője 2010. szeptember 1. napján aláírta. Az alperesek a kimentés körében nem hivatkozhatnak a 2010. július 26. napját megelőzően már ismertté vált akadályozó tényezőkre, mint amilyenek a munkaterületet érintő műszaki problémák (pl. geodéziai alappontok), az előleg esetleges késedelmes fizetése, az addigi tervmódosítások, a felismerhető tervhibák miatt végzett tervezési többletmunkák, az esetleges engedélyek hiánya, az addigi időjárási problémák.

[54] Hivatkozhatnak ugyanakkor az alperesek azokra az okokra, amelyek csak a szerződésmódosítás, illetve a teljesítési határidő letelte után merültek fel, vagy akadályozó hatásuk ekkor vált felismerhetővé. A teljesítési határidő letelte után felmerült akadályok akkor is hátráltatták volna a teljesítést, amennyiben határidőn belül jelentkeznek.

[55] Tévedett a perbeli szakértő, amikor annak tulajdonított jelentőséget, hogy az egyes akadályozó körülmények egyenként hány napi akadályoztatást valósítottak meg, majd ezeket egyszerűen összeadta, kumulálta és megállapította, hogy 2011. augusztus 25. napjáig 346 nap késedelmet mentenek  (37. számú szakvélemény 42-44. oldal). A megismételt eljárásban kirendelt szakértőnek a kimentési okokat a jelen végzésben kifejtetteknek megfelelően kell értékelnie.

[56] A kimentő okok együttes értékelése során a fenti szempontok alapján határozza meg a szakértő a vállalkozó elvárható gondos eljárását alapul véve, hogy a vállalkozó érdekkörén kívüli akadályozó körülmények hány napi késedelmet indokolnak, az objektív késedelem időtartamából hány napi késedelem hozható okozati összefüggésbe a kimentő körülményekkel.

[57] A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és ugyanezt a bíróságot a per újabb tárgyalására és új határozat hozatalára utasította.

(Szegedi Ítélőtábla Gf. I. 30.178/2012.)