14/2019. számú büntető elvi döntés

Nyomtatóbarát változat

A zaklatás vétsége alap és minősített esetének egyazon sértett sérelmére, azonos elkövetési idő alatt történő elkövetése esetén a halmazat csak látszólagos, a minősített esetbe „beleolvad” az alapeset [Btk. 222. § (1) bek., (2) bek. a) pont].

[1] A járásbíróság fenti számú ítéletében a vádlottat bűnösnek mondta ki zaklatás vétségében [Btk. 222. § (1), bek. (2) bek. a) pont], zaklatás vétségében [Btk. 222. § (1) bek.], ezért 2 évre próbára bocsátotta.

[2] Az elsőfokú ítélet ellen a vádlott és védője jelentettek be fellebbezést felmentés, illetve enyhítés végett.

[3] A megyei főügyészség azt indítványozta, hogy a törvényszék a járásbíróság ítéletét hagyja helyben.

[4] A bejelentett fellebbezésekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét és az azt megelőző eljárást a Be. 361. § (1) bekezdése szerinti nyilvános ülés keretében bírálta felül a Be. 348. § (1) bekezdésének alkalmazásával.

[5] Ezen felülbírálat során megállapította, hogy a járásbíróság az eljárási szabályokat gondosan és maradéktalanul betartva folytatta le a bírósági eljárást és a törvényesen feltárt bizonyítékok helyes értékelése alapján állapította meg a tényállást.

[6] A vádlott által megvalósított bűncselekmények jogi minősítése azonban csak részben törvényes.

[7] A járásbíróság a tényállás 1. pontjában érintett M. J. sérelmére elkövetett bűncselekményt 2 rb. zaklatás vétségének [Btk. 222. § (1) bek., (2) bek. a) pont, valamint Btk. 222. § (1) bek.] minősítette. Az irányadó tényállás szerint a vádlott 2014. évtől 2015. június 30-ig rendszeresen szidalmazta, fenyegette, illetve többször megfenyegette a sértettet azzal, hogy „megdöglesz te büdös görény, majd ha jönnek a végrehajtók, úgy is kicsinállak...”. Az ítéleti tényállás ezt követően részletesen tartalmazza a 2015. június 30-án történt esetet, mikoris a vádlott a sértettet újra különböző sértő kifejezésekkel illette, és azt kiabálta neki, hogy „gyűjtsed a pénzt, mert mennek a végrehajtók, mert kicsinállak én, meglásd te szemét mocsok”. Az ítéletben a járásbíróság ezután rögzítette, hogy a vádlott ezen cselekményével zavarta a sértett munkáját és piaci tevékenységét, a sértett életébe önkényesen beleavatkozott, továbbá a fenyegetése alkalmas volt arra, hogy a sértettben komoly félelmet keltsen.

[8] A járásbíróság a vádlott ezen cselekvőségét akként értékelte, hogy a 2014. évtől 2015. június 30-ig terjedő időszakban elkövetetteket a Btk. 222. § (1) bekezdésébe ütköző zaklatás vétségének, míg a 2015. június 30-án kifejtett magatartását a Btk. 222. § (1) bekezdésbe ütköző és a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő zaklatás vétségének minősítette. A törvényszék megítélése szerint az elsőfokú bíróság ezen álláspontja téves. Az irányadó tényállás alapján az állapítható meg, hogy a vádlott huzamosabb időn keresztül (2014. évtől 2015. június 30-ig) olyan jellegű zaklató magatartást fejtett ki a sértettel szemben, ami a Btk. 222. § (1) bekezdése szerinti bűncselekmény megállapítására alkalmas. Eszerint aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetve mindennapi életébe önkényesen beavatkozzon, őt rendszeresen vagy tartósan háborgatja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt 1 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A vádlott magatartása kétség kívül tényállásszerű, a törvényi tényállás valamennyi eleme, így a célzat is megvalósult, hiszen a vádlott célja a háborgatással az volt, hogy a sértettet megfélemlítse, illetőleg mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon.

[9] A zaklatás súlyosabban minősülő esetét szabályozza a törvényhely (2) bekezdése, amelynek a) pontja értelmében, aki félelemkeltés céljából mást, vagy rá tekintettel hozzátartozóját személy elleni erőszakos, vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget, vétség miatt 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A vádlott által 2015. június 30-án megvalósított cselekmény pedig a zaklatás ezen elkövetési magatartásának megállapítására alkalmas, hiszen az általa, a sértett felé intézett indulatos közlések megfelelnek a személy elleni erőszakos büntetendő cselekmény elkövetésével történő fenyegetés fogalmának, az alkalmas volt arra, hogy a sértettben komoly félelmet keltsen. A célzat ezúttal is megállapítható, a vádlott a súlyos hátrányt azért helyezte kilátásba, hogy a sértettben a félelem valóban ki is alakuljon.

[10] A (2) bekezdés szerinti fenyegető típusú zaklatás súlyosabb büntetéssel fenyegetett okán ilyen súlyosabb bűncselekménynek tekintendő, ami egyszersmind azt is jelenti, hogy az alaki halmazat csupán látszólagos, az utóbbi súlyosabb bűncselekménybe beleolvad az előbbi háborgató jellegű, s enyhébben büntetendő deliktum. Tekintettel arra, hogy az elkövetési idő egybeesik, a vádlott zaklatási cselekménysorozata az időszak utolsó napján a fenyegető típusú zaklatásban csúcsosodott ki, terhére kizárólag a súlyosabb, azaz a (2) bekezdés szerinti fenyegető jellegű zaklatást kell megállapítani.

[11] Egyetértett a törvényszék azzal, hogy az idős korú, mindez idáig büntetlen előéletű vádlottal szemben a büntetési cél eléréséhez elegendő a próbára bocsátás intézkedésének alkalmazása.

[12] A fentiekre tekintettel a törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 372. § (1) bekezdése alapján megváltoztatta, míg az egyébiránt törvényes elsőbírói ítéletet a Be. 371. § (1) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Veszprémi Törvényszék 3. Bf. 893/2017.)