15/2014. számú munkaügyi elvi döntés

Nyomtatóbarát változat

A gazdasági élet szereplőinek a cégjegyzékben lévő azonos tevékenységi köre mellett sem kizárt, hogy a volt munkavállaló nem veszélyezteti a volt munkáltató gazdasági érdekeit.
A versenytilalmi megállapodás megszegését a munkáltatónak úgy kell bizonyítania, hogy a tényállás egyedi sajátosságai alapján kétséget kizáróan megállapítható legyen a gazdasági érdekeinek tényleges megsértése, vagy ennek valós veszélye [1992. évi XXII. tv. 3. § (5) bek.].

[1] Az agrármérnök képzettségű alperes 2009. augusztus 1-jétől állt a felperes alkalmazásában területi üzletkötő munkakörben. Az alperes személyi alapbérét 400.000,-Ft-os havi díjban állapították meg azzal, hogy a mindenkori havi munkabér egyharmada a versenytilalmi megállapodás ellenértéke.
[2] A szerződésben kikötötték, hogy a munkaviszony bármely okból történő megszűnése esetén az azt követő két éven belül a munkavállaló nem folytathat a munkáltatóval sem közvetve, sem közvetlenül verseny-tevékenységet. Ennek minősítették általában minden olyan, szabályozott jogi keretek között, vagy azon kívül végzett tevékenységet, amely a munkáltató piaci helyzetére, koncessziós kötelezettségeire, tevékenységi körére, gazdasági kapcsolataira tekintettel a munkáltatónál megszerzett tapasztalatok és üzleti kapcsolatok olyan felhasználásával járhat együtt, ami a munkáltató jogos gazdasági érdekeit sérthetné.
[3] Példálózó jelleggel ilyennek minősítették a munkáltató fő tevékenységi köreivel azonos vagy hasonló, a mezőgazdaság input termékeinek növényvédő-szer, vetőmag értékesítését.
Az eredetileg határozott időre kötött munkaszerződést 2009. november 2-ától határozatlan időtartamúra módosították.
[4] A felperes munkáltató cégjegyzék szerinti főtevékenysége a műtrágya, nitrogén vegyületek gyártása, ezen kívül számtalan egyéb tevékenységi kört is nyilvántartásba vetettek, ezek között szerepel a vegyi áru nagykereskedelme is.
[5] A felperes ténylegesen ammónium nitrát, pétisó, karbamid és nitrosol műtrágyát állít elő, amelyet természetesen értékesít is a B. H. Kft. által gyártott foszfor és kálium tartalmú műtrágyákkal együtt. 
[6] A felperes ezen műtrágyák eredményesebb értékesítése céljából hozta létre a területi képviselői hálózatát, amelynek keretében is foglalkoztatta az alperest.
[7] A munkaköri leírás szerint feladata Pest megye területén az előbb felsorolt műtrágyák értékesítése a végfelhasználók részére, ezek felkutatása, folyamatos kapcsolattartás, tájékoztatásuk, szaktanácsadás és általában az értékesítést elősegítő tevékenység folytatása volt.
[8] A felek a munkaviszonyt 2012. szeptember 14-ével az alperes kezdeményezésére közös megegyezéssel megszüntették.
[9] Az alperes 2012. szeptember 17-étől a B. Kft-nél helyezkedett el, amely takarmányozási alapanyag kereskedelemmel foglalkozik, s az alperesnek ezek beszerzése volt a munkaköri feladata.
[10] 2013. január 1-jétől pedig a P. E. Zrt.-nél létesített munkaviszonyt. Ezen munkáltató kukorica törkölyt, azaz magas fehérje tartalmú takarmányt, kukoricaolajt, valamint etanolt állít elő, amelyhez szükséges alapanyag a kukorica, amelynek beszerzése az alperes munkaköri feladata T., S. és D.-P. megyében.
[11] A P. E. Zrt. a cégkivonat szerint szerves vegyi alapanyag-gyártással foglalkozik főtevékenységként, ezen kívül a számos egyéb nyilvántartott tevékenységek között a vegyi áru nagykereskedelme is szerepel.
[12] A felperes keresetet terjesztett elő a bíróságnál, amelyben kérte, hogy az alperest a munkaszerződésben rögzített versenytilalmi megállapodás megsértése miatt annak 24 hónapra járó ellenértéke, 3.365.041,-Ft megfizetésére kötelezze.
Álláspontja szerint a tevékenységi körébe nemcsak műtrágya és nitrogén vegyületek gyártása tartozik, hanem vegyi áru nagykereskedelme is, hiszen a legyártott műtrágyát és vegyi termékeket értékesíti is. Ezen tevékenysége meghatározó jelentőségű, az árbevétel 80,78 százalékát e tevékenység révén érik el. 
[13] Az alperes pedig a P. E. Zrt.-vel létesített munkaviszonyt, amelynek tevékenységi körébe ugyancsak vegyi áru nagykereskedelme tartozik, s ezért az azonos tevékenységi kör miatt az alperes jelenlegi munkáltatója versenytársként jelentkezik a piacon.
[14] A munkaszerződés 10. és 11. pontjai pontosan meghatározzák, hogy azokat a tapasztalatokat, információkat, amelyeket a felperesi munkáltatónál szerzett meg volt a munkavállalójuk, más cég javára nem hasznosíthatja. Az alperest felkészítették az üzletkötői munkakör ellátására, információval látták el, a vevőkört, azok tevékenységét, a tevékenységük volumenét, helyét illetően. Mindezeket az alperes felhasználja, amikor ugyanezektől a cégektől felvásárolja a kukoricát. A felperestől megszerzett ismeretek hasznosítása a jogos gazdasági érdekeit sértheti.
[15] Az alperes a kereset elutasítását kérte hivatkozva arra, hogy a munkaszerződés szerinte pontatlan megfogalmazása értelmében a munkáltatók fő tevékenysége alapján kell megítélni, hogy versenytársak-e. A felperes főtevékenységi köre a műtrágya és nitrogén vegyület gyártása, míg a P. E. Zrt-é szerves vegyi alapanyag-gyártás, tehát nem azonos.
[16] Másrészt a felperes műtrágyát gyárt és értékesít emellett ammóniát, kalcinolt, salétromsavat, szalmiákszeszt, argont és nitrogéngázt. A P. E. Zrt. pedig bioethanolt állít elő, amit elsősorban üzemanyagnak használnak, ennek előállítása során keletkező melléktermék pedig értékes száraz anyag, ami állati takarmányhoz használható adalék anyagként. A P. E. Zrt. sem a felperes által megjelölt terméket, sem azokhoz hasonló terméket nem állít elő, és nem értékesít. A felperes a műtrágya piacon, a P. E. Zrt. pedig az üzemanyag és a takarmány piacon tevékenykedik, a kettő között nincs átfedés, a két cég nem versenytársa egymásnak.
[17] Az alperes tehát a felperest, vagy a műtrágya piacot érintő információt nem tudja új munkaköre ellátása során felhasználni. A konkurencia tilalomnak pedig éppen az ilyen információ felhasználás megakadályozása a célja.
[18] A vegyi áru nagykereskedelem tevékenységi körének azon értelmezése, amelyre a felperes a keresetét alapítja, azt eredményezné, ahogy az alperes semmilyen gazdasági társaságnál nem helyezkedhetne el, amelynek tevékenységi köre között fő vagy egyéb tevékenységként bármelyik szerepel a felperes egyéb tevékenységei között megjelöltek közül.
[19] Az alperes a felperessel fennállt munkaviszonya alatt un. input termék értékesítésére irányuló tevékenységet végzett, míg a jelenlegi munkáltatójánál az alapanyag ellátás biztosítása, valamint ún. ouput anyagok értékesítése a feladata.
[20] A munkaszerződésben a tilalmazott tevékenységi kör pontos meghatározása nem történt meg, a munkaszerződés 11. pontja túl tágan fogalmazza meg a kikötés szempontjából versenytársnak minősülő társaságokat. A versenytilalmi megállapodás érvényességi feltétele a munkavállaló magatartásának korlátozásához képest megfelelő ellenérték, valamint a versenytilalom tisztességes, a munkavállaló megélhetését, a szabadpiaci versenyt méltánytalanul és túlzottan nem korlátozó feltétel meghatározása. A versenytilalom nem eredményezhet olyan mértékű korlátozást, amely nem az információk védelmét,  a munkáltató gazdasági tevékenysége veszélyeztetésének elkerülését, hanem az adott tevékenység tekintetében széles körben és területen a piaci verseny jelentős korlátozását jelenti.
[21] A felperes keresete a bíróság álláspontja szerint megalapozatlan.
[22] A szerződés kötésekor hatályban volt 1992. évi XXII. tv. (Mt.) 3. §. (5) bekezdése szerint a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt – kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné.
[23] A (6) bekezdés értelmében a munkaviszony megszűnését követően ilyen kötelezettség a munkavállalót csak ilyen tartalmú, megfelelő ellenérték fejében kötött megállapodás alapján és három évig terhelheti. E megállapodásra a polgári jog szabályai az irányadók.
[24] A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt köteles a munkaviszonyból eredő kötelezettségeit úgy teljesíteni, hogy azzal a munkáltatója érdekeit érvényre juttassa. A munkaviszony megszűnését követően azonban ilyen kötelezettség már csak akkor terheli, ha e vonatkozásban a munkáltatójával megállapodást köt.
[25] A megállapodás akkor jogszerű, hogy ha a nála megszerzett információk védelmét, a gazdasági tevékenysége veszélyeztetésének elkerülését célozza. A megállapodás rendeltetése azonban nem lehet az, hogy a munkavállaló megélhetését, a szabad piaci versenyt méltánytalanul és túlzottan korlátozza. A versenytilalmi megállapodás nyilvánvalóan csupán arra irányulhat, hogy a munkáltatónál megszerzett információkat, adatokat a volt munkavállaló tisztességtelen módon ne használhassa fel a volt munkáltatója érdekeinek sérelme céljából.
[26] Ugyanakkor a munkáltatónál megszerzett munkatapasztalat, bizonyos tevékenységekben szerzett gyakorlat felhasználásának tilalma nem írható elő, hiszen ilyen alapon a munkavállaló sehol nem helyezkedhetne el, hiszen minden munkáltatónál szerez valamilyen fajta gyakorlatot, amely a későbbi munkavégzésére kihat. Ugyanez azonban nem jelenti azt, hogy a volt munkáltatója jogos gazdasági érdekének veszélyeztetésével jár.
[27] A bíróság ezért nem osztja a felperes azon álláspontját, hogy a munkaszerződésben foglalt versenytilalmi megállapodás úgy értelmezendő, hogy a kereskedelmi tevékenység folytatásához megszerzett általános elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzése és hasonló munkakörben ennek felhasználása a jogos gazdasági érdekeit sérti.
[28] A bíróság megítélése szerint csak az olyan, a volt munkáltató gazdálkodásához kapcsolódó adatok, ismeretek felhasználásának a tilalmára vonatkozhat a megállapodás, amelyek a volt munkáltató piaci helyzetét, a gazdasági társaságok közötti versenypozícióját hátrányosan érintheti.
[29] A munkaszerződés 11. pontja lényegében ez utóbbinak felel meg.
A 11/a. pont szerint a munkáltató főtevékenységi köreivel azonos vagy hasonló (pl. mezőgazdasági input termékeinek értékesítése), tevékenységet végző vagy szolgáltatást nyújtó társaság minősül versenytársnak.
[30] Ebből a bíróság álláspontja szerint az is következik, hogy önmagában az a tény, hogy azonos TEAOR megjelelésű tevékenységi körök szerepelnek mindkét munkáltató cégjegyzékében, még nem jelenti azt, hogy a piacon versenytársak lennének.
[31] Mindkét munkáltató, de főleg a felperes egyébként olyan széles körben sorolja fel a tevékenységi köreit, hogy gyakorlatilag az alperes bármilyen fajta tevékenységet végző munkáltatónál való elhelyezkedése kizárt, ami nyilvánvalóan megengedhetetlen feltétel.
[32] Azonban maga a felperes sem így értelmezte a saját szerződését, hiszen magyarázatként e pontba illesztette, hogy a mezőgazdaság input termékeit előállító, vagy ezzel kapcsolatos szolgáltatást végző versenytársra gondolt.
Ugyanerre a következtetésre juthatott az alperes is a szerződés aláírásakor, hiszen a magyar nyelv szabályainak megfelelő szöveg- értelmezésből ez következik.
[33] A rendelkezésre álló adatokból pedig egyértelműen megállapítható, hogy a felperes jelentős, az ügy megítélése szempontjából figyelembe veendő tevékenységi köre, nevezetesen a műtrágya előállítás és értékesítés, valamint az alperes jelenlegi foglalkoztatója tevékenysége még akkor is, hogy ha az elnevezés, nevezetesen a vegyi áru nagykereskedelem azonos, tartalmában lényegesen különbözik. Az alperes jelenlegi foglalkoztatója semmilyen olyan terméket vagy szolgáltatást nem nyújt, amely hasonlít a felpereséhez, azzal egyenértékű vagy egyáltalán funkciójában bármi hasonlatosság mutatkozna.
[34] A felperes nem bizonyította a perben, hogy a P. E. Zrt. bármilyen módon a versenytársa lenne, annak tevékenysége a felperes gazdasági érdekeit sérti, vagy veszélyezteti.
[35] A bíróság mindebből arra a következtetésre jutott, hogy az alperes a szerződésben vállalt kötelezettségét nem szegte meg, ezért a felperes keresete megalapozatlan, és azt elutasította.
(Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.M.226/2013.)