15/2015. számú büntető elvi döntés

Nyomtatóbarát változat

A titkos információgyűjtés eredményének a büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználásának lehetősége tárgyában hozott nyomozási bíró határozat ellen nincs helye fellebbezésnek [Be. 215. § (4) bek.].

[1] A nyomozási bíró a 2. sorszámú végzésével elutasította a Nemzeti Védelmi Szolgálatnál folyt titkos információgyűjtés keretében megszerzett bizonyítékoknak a büntetőeljárásban bizonyítási eszközként történő felhasználásának engedélyezésére irányuló ügyészi indítványt. A végzés szerint a határozat ellen a kézhezvételtől számított három napon belül fellebbezésnek van helye.
[2] Az ugyanaznap meghozott 3. sorszámú végzésével a nyomozási bíró a 2. sorszámú végzésének akkénti kijavítását rendelte el, hogy: „Az ügyészség indítványozta, hogy a nyomozási bíró engedélyezze a titkos információgyűjtés eredményének büntetőeljárásban történő felhasználását.”
[3] A megyei főügyészség a végzések ellen fellebbezést jelentett be a nyomozási bíró határozatainak megalapozatlansága miatt a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés eredményének a büntetőeljárásban történő felhasználásának engedélyezése céljából.
[4] A törvényszék a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 215. §-ának (3) bekezdése szerint tanácsülésen bírálta el a fellebbezést, amelynek eredményeként a következőket állapította meg.
[5] A Be. 215. §-ának (4) bekezdése szerint nincs helye fellebbezésnek a nyomozási bíró által a Be. 207. §-a (2) bekezdésének b) és e) pontjára, valamint a (3)-(4) bekezdésére vonatkozóan hozott határozat ellen.
[6] A Be. 207. §-a (2) bekezdésének b) pontja a nyomozási bíró jogkörébe utalja a titkos adatszerzés engedélyezéséről [203. § (4) és (6) bek.], megszüntetéséről [Be. 205. § (3) bek.], a titkos információgyűjtés eredményének a büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználásra való alkalmasságának megállapításáról [Be. 206/A. § (3) bek.], valamint a titkos információgyűjtés eredményének a büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználásának lehetőségéről [206/A. § (4) bek.] való döntést.
[7] A Be. 207. § (2) bekezdésének b) pontjában és a 215. §-ának (4) bekezdésében foglaltak összevetésének eredményeként tehát az állapítható meg, hogy a titkos információgyűjtés eredményének a büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználásának lehetősége tárgyában hozott határozat ellen nincs helye fellebbezésnek ennek tartalmától függetlenül.
[8] A Be. 215. §-ának (6) bekezdése értelmében az ugyanezen törvényhely (4) bekezdésében írt határozatok elleni fellebbezés, továbbá a jogerős határozat elleni fellebbezés elbírálására vonatkozó határozat hozatalát a nyomozási bíró mellőzheti.
[9] A nyomozási bíró azonban nem élt ezzel a lehetőséggel, hanem az általa tévesen biztosított jogorvoslati jogra tekintettel bejelentett ügyészi fellebbezés folytán az iratokat felterjesztette a törvényszékhez.
[10] A Be. 209. §-ának (1) bekezdése értelmében eltérő rendelkezés hiányában a bírósági eljárás általános szabályai a nyomozási bíró eljárására is vonatkoznak.
[11] A Be. 341. §-ának (1) bekezdése szerint a törvényben kizárt, az arra nem jogosulttól származó vagy elkésett fellebbezést az elsőfokú bíróság elutasítja. Ebben a kérdésben a nyomozási bíró eljárására vonatkozóan a Be. csupán annyiban tartalmaz eltérő rendelkezést, amennyiben a fellebbezés elbírálására vonatkozó (elutasító) határozat meghozatala is mellőzhető.
[12] Ezért a törvényszék – a nyomozási bíró saját téves rendelkezésén alapuló mulasztását pótolva – a Be. 359. §-ának (1) bekezdése alapján az ügyésznek a 2. sorszámú végzés ellen bejelentett törvényben kizárt fellebbezését elutasította.
[13] A nyomozási bíró 3. sorszámú végzése ellen bejelentett ügyészi fellebbezést a törvényszék alaptalannak találta a következők miatt.
[14] A Be. 261. §-ának (1) bekezdése szerint nyilvánvaló név-, számelírás, számítási hiba és más hasonló elírás esetén a bíróság a határozat kijavítását mind indítványra, mind hivatalból elrendelheti. A kijavítást elrendelő végzés ellen az ügyész és az élhet fellebbezéssel, akire a határozat vagy kijavítása rendelkezést tartalmaz, a vádlott esetében a védő is. Az ügyész tehát ebben az esetben jogosultan jelentett be fellebbezést a nyomozási bíró végzése ellen.
[15] Az ügyészi indítvány lényegének kijelentő mód helyett feltételes módban történt rögzítése olyan nyilvánvaló elírásnak tekinthető, amelynek kijavítását a nyomozási bíró indokoltan és törvényesen elrendelhette, miután a végzése a törvény helyes értelmezése mellett a Be. 589. §-ának (1) bekezdésében foglaltakból következően a Be. 347. §-ának (3) bekezdése értelmében a meghozatalával végrehajthatóvá vált, aminek a titkos információgyűjtés eredményének megsemmisíthetősége [Be. 206/A. § (3) bek.] szempontjából jelen esetben garanciális jelentősége is van.
[16] Ezért a törvényszék a Be. 347. §-ának (1) bekezdésének második fordulatából következően a Be. 371. §-ának (1) bekezdése alapján helybenhagyta a nyomozási bíró kijavító végzését.
(Nyíregyházi Törvényszék 3. Bnyf. 425/2014.)