16/2013. számú közigazgatási elvi döntés

Nyomtatóbarát változat

K.16.

Közlekedési szabályszegés miatt közigazgatási bírságról rendelkező határozatot nem teszi jogszabálysértővé, ha ismert a gépjármű vezetője és a közigazgatási bírságot az üzembentartóval szemben szabják ki abban az esetben, ha a gépjárművezető és az üzembentartó személye azonos, ez esetben ugyanis nem áll fenn a gépjárművezető bírságolásának törvényi feltétele (410/2007.(XII.29.) Korm. 1. § (1) bek., 1/1975.(II.5.) KPM-BM együttes r. 14. § (1) bek. d) pont, 2004. évi CXL. tv. 68. § (1) bek.,

Az elsőfokú rendészeti hatóság a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 21-21/A. §-a alapján, valamint a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, felhasználásának rendjéről és az ellenőrzésben történő közreműködés feltételeiről szóló 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján megállapította, hogy a felperes által üzemben tartott gépjárművel 2010. március 27-én 10:09-kor, ...... sz. út helyszínen a megengedett 40 km/óra sebesség helyett 63 km/óra sebességgel közlekedtek, megszegve ezáltal a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletnek (a továbbiakban: KRESZ) a megengedett legnagyobb sebességre vonatkozó 14. § (1) bekezdés d) pontja szerinti előírását, ezért a felperest, mint üzembentartót 30.000,- forint közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte. A bírság kiszabásáról rendelkező határozatot felperes 2010. május 14-én vette át, azonban még azt megelőzően, 2010. április 27-én beadványban vitatta a sebességkorlátozás fennállását és megszegését, valamint kérte a fotók postai úton részére történő megküldését. Az elsőfokú rendészeti hatóság – a beadványban foglaltak elbírálása érdekében – a 2010. május 28-án kelt  módosító határozatával a bírságot kiszabó határozat indokolási részét akként módosította, hogy a szabályszegés megvalósulását kiegészítette a sebességkorlátozó tábla jelentéstartalmának leírásával, továbbá tájékoztatást adott a fényképfelvétel megtekintésének Korm. rendeletben biztosított módjáról. A módosító határozat a közigazgatási bírság kiszabását, illetve annak mértékét nem érintette. Felperes fellebbezést nyújtott be a közigazgatási bírságot kiszabó elsőfokú határozat ellen, amelyben kérte a határozat megváltoztatását és vele, mint üzembentartóval szemben a közigazgatási bírság mellőzését, mivel bejelentette, hogy a gépkocsit ő vezette az adott időpontban. Vitatta továbbá a szabálysértés megtörténtét, kérte a fotók másolatának megküldését, és sérelmezte, hogy ügyféli jogait nem gyakorolhatta, az elsőfokú rendészeti hatóság megfosztotta őt a tényállás megismerésének lehetőségétől. Alperes a 2010. szeptember 8-án kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta, megállapította, hogy az elsőfokú rendészeti hatóság a döntése során teljes körültekintéssel járt el.

Felperes keresetet nyújtott be a másodfokú határozat felülvizsgálata iránt, annak jogszabálysértő volta miatt kérte a határozat hatályon kívül helyezését. Kereseti kérelmében kifejtette, hogy a hatóság eljárási szabályt sértett, hiszen felperes kifejezett kérése ellenére nem küldte meg a fényképeket. Az alperesi határozat hiába ad tájékoztatást a fotók internetes elérhetőségéről, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 68. § (1) bekezdése alapján a hatóság köteles lett volna másolatot küldeni. Információ hiányában – mivel az esemény pontos helyszínéről sem volt felperesnek tudomása – érdemi védekezést tenni nem tudott. Kifogásolta továbbá, hogy a bizonyítékként felhasznált első felvétel semmit nem igazol, csak azt, hogy ....... területén 40 km/óra a megengedett sebesség, a második felvétel pedig nem igazolja, hogy az hol került lefényképezésre, így nem alkalmas bizonyításra. A határozat alapját képező KRESZ 14. § (8) bekezdését alkotmányellenesnek tartja a felperes, mert jogbizonytalanságot okoz (senki nem kötelezhető arra, hogy ha egy héttel korábban érkezik egy helységbe, akkor fejben tartsa, hogy mit látott egy héttel korábban, amikor megérkezett). Felperes keresetében indítványozta az eljárás felfüggesztése mellett az Alkotmánybíróság megkeresését a jogi norma alkotmányellenességének elbírálása végett. Sérelmezte továbbá, hogy igazoltan ő vezette a gépjárművet, ennek ellenére a bírságot vele szemben, mint üzembentartóval - és nem mint a gépjármű használójával - szemben szabták ki. A keresetlevélben kifejtett kérelmen túl a felperes a tárgyaláson hivatkozott arra,   hogy   a   60   napos határidő 2010. május 26-án lejárt, a határozatot pedig 2010. május 28-án hozta az alperes.

Alperes az érdemi ellenkérelmében jogszabálysértés hiányára tekintettel kérte a felperes keresetének elutasítását.

A bíróság felperes keresetét elutasította, ennek során rámutatott arra, hogy az alperesnek jelen ügyben azt kellett bizonyítania, hogy a felperes a megengedett legnagyobb sebességre vonatkozó előírást megszegte, azonban nem tartozott az alperes által bizonyítandó tények közé, hogy a felperes ..... területéről vagy azon kívülről érkezett az érintett útszakaszra, ez a megengedett sebesség túllépésének tényét nem befolyásolja. A sebességkorlátozás fennállását és annak megszegését az alperes két fényképfelvétellel bizonyította. A sebességkorlátozás tényét tanúsító fénykép, amelyen a ...... település kezdetét jelző tábla és az alatta elhelyezett sebességkorlátozó tábla látható, 2010. március 27-én 09:16:16-kor készült, míg a megengedett legnagyobb sebesség túllépését bizonyító felvétel 2010. március 27-én 10:09:28-kor készült. A fényképfelvétel alapján kétséget kizáróan bizonyított, hogy a sebességkorlátozást jelző tábla a helységnévtábla alatt ki volt helyezve. A sebességkorlátozás hiányát a felperes nem állította, nem bizonyította és arra vonatkozó bizonyítási indítvánnyal sem élt, csupán az alperes bizonyítékának bizonyításra alkalmasságát vonta kétségbe, ugyanakkor a kereseti kérelemben elismerte, hogy az első felvétel azt igazolja, hogy ...... területén 40 km/óra a megengedett sebesség.

A bíróság nem fogadta el azt a felperesi érvelést, hogy a fotók megküldésének elmaradása miatt információ hiányában érdemi védekezést nem terjeszthetett elő. A szükséges információk megszerzésének módjáról a felperes időben - még az eljárás megindításáról szóló értesítésben - tájékoztatást kapott, mely a jogszabályi előírásoknak megfelelt mind a tájékoztatás módja, mind pedig időbelisége tekintetében, ezáltal iratbetekintési jogában nem korlátozta az elsőfokú rendészeti hatóság a felperest. Az, hogy a felperes ezen lehetőségével nem élt, nem róható az alperes terhére.

A bíróság nem fogadta el felperes azon kifogását, hogy a Kkt. 21/A. §-ának (2) bekezdése szerinti mentesülési ok vele, mint üzembentartóval szemben fennáll, s ezért a felperest, nem mint a gépjármű üzembentartóját kellett volna közigazgatási bírsággal sújtani. A Kkt. 21/A. §-ának (2) bekezdéséből egyértelmű, hogy csak akkor felelhet az üzembentartó helyett más személy, ha az az üzembentartótól különböző természetes személy. Jelen esetben az üzembentartó a gépjármű használója is, egy és ugyanazon személy, azaz nem került sor a gépjármű más természetes személy használatába adására, így a használatba vevő személlyel szembeni bírságolás törvényi feltétele nem áll fenn, ezért a felperes a Kkt. 21. § (1) bekezdése szerint üzembentartóként felel.

A bíróság a felperes által a tárgyaláson előadottak alapján vizsgálta a határidő betartását és elfogadta  felperes azon észrevételét, hogy az ügyintézési határidő 2010. május 26-án járt le. A bíróság megállapította, hogy a bírságot kiszabó határozatot az elsőfokú rendészeti hatóság 2010. április 23-án hozta, kézbesítése 2010. május 14-én megtörtént, azaz mind a bírságkiszabásra, mind a bírságot kiszabó határozat közlésére a Kkt. szerinti 60 napos határidő betartásával került sor, ezáltal a bírság kiszabása tekintetében késedelem nem valósult meg.  Az elsőfokú rendészeti hatóság módosító határozata 2010. május 28-án kelt, azonban ez a közigazgatási bírság kiszabása szempontjából érdemi kihatással nem bír, a közigazgatási bírság kiszabásának jogszerűségét nem befolyásolja. A módosító határozat a bírságot kiszabó határozat rendelkező részét nem érintette, kizárólag az indokolásra terjedt ki, így a bírság kiszabásának időpontját a módosító határozat kelte nem befolyásolja. Mindezek alapján a bíróság felperes keresetét elutasította.

(Fővárosi Törvényszék, 26.K.34.073/2011/4.)