20/2019. számú büntető elvi döntés

Nyomtatóbarát változat

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság tényállásában írtakat elírás, vagy számítási hiba esetén akkor is helyesbítheti, ha a korlátozott felülbírálatra tekintettel annak megalapozottságát nem vizsgálhatja, ez azonban érdemi változást nem eredményezhet [Be. 453. § (1) és (6) bek., 583. § (3) bek. a) pont, 590. § (3) bek.].

[1] A járásbíróság a 2018. szeptember 11. napon kihirdetett ítéletével az I. r. vádlott bűnösségét jármű önkényes elvételének bűntettében [Btk. 380. § (1) bek.], 2 rendbeli társtettesként elkövetett lopás vétségében [Btk. 370. § (1) bek., (2) bek. a) pont], társtettesként elkövetett lopás vétségében [Btk. 370. § (1) bek., (2) bek. b) pont bf) alpont] és bódult állapotban elkövetett járművezetés vétségében [Btk. 237. § (1) bek.] állapította meg, s ezért, mint különös és többszörös visszaesőt halmazati büntetésül 3 év szabadságvesztésre, 3 év közügyektől eltiltásra és 1 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztést végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg, rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról, valamint az előzetes fogvatartásban töltött időnek a kiszabott szabadságvesztésbe történő beszámításáról.

[2] A II. r. vádlottat bűnösnek mondotta ki 2 rendbeli társtettesként elkövetett lopás vétségében [Btk. 370. § (1) bek., (2) bek. a) pont] és társtettesként elkövetett lopás vétségében [Btk. 370. § (1) bek. b) pont bf) alpont], ezért –  halmazati büntetésül – 300 óra közérdekű munka büntetésre ítélte azzal, hogy a közérdekű munkát fizikai munkakörben köteles letölteni.

[3] Az ítélet ellen az ügyész a vádlottak terhére, a kiszabott büntetések súlyosítása, a vádlottak és védőik a büntetés enyhítése érdekében jelentett be fellebbezést.

[4] A megyei főügyészség a védelmi fellebbezéseket alaptalannak tartotta, ugyanakkor az ügyészi fellebbezést maradéktalanul fenntartotta.

[5] Kifejtette: az elsőfokú bíróság megalapozott tényállást állapított meg, ám az elírás, illetve számítási hiba folytán két mozzanat tekintetében is kijavításra szorul; a tényállás  hibái azonban nem minősülnek megalapozatlansági oknak, hanem a Be. 453. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kijavítás útján helyesbíthetőek.

[6] A fellebbezések alaptalanok.

[7] Minthogy a bejelentett fellebbezések kizárólag a kiszabott büntetés neme és mértéke ellen irányultak, vagyis a Be. 583. § (3) bekezdés a) pontjának rendelkezésén alapultak, a Be. 590. § (3) bekezdése rendelkezésének értelmében a törvényszék – mindkét vádlott tekintetében – az ítéletnek csak a fellebbezéssekkel sérelmezett rendelkezését, illetve részét bírálta felül (korlátozott felülbírálat).

[8] Ennek keretében megvizsgálta a Be. 590. § (5) bekezdésében foglaltakat, amelynek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a Be. 607. § (1) bekezdése, valamint a 608. § (1) bekezdése szerinti hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést nem vétett.

[9] A fellebbezés jogalapjára (tartalmára) figyelemmel a Be. 591. § (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletének a megalapozottsága nem volt vizsgálható, ennélfogva az általa megállapított tényállás a másodfokú eljárásban is irányadó volt [Be. 591. (1) bek.].

[10] Ennek alapulvételével végezte el a törvényszék a Be. 590. § (5) bekezdésének b), c) és d) pontján alapuló további vizsgálatot, amelynek eredményeképpen megállapította azt is: a tényállásban rögzítettek figyelembevételével az elsőfokú bíróság okszerűen következtetett a vádlottak bűnösségére.

[11] Ugyanakkor – egyetértve a főügyészség álláspontjával – leszögezhető: a tényállásban írt, H. B.-né sértett sérelmére elkövetett vagyon elleni bűncselekménnyel összefüggésben elírás, illetve számítási hiba eredményeképpen téves összegben került meghatározásra az okozott kár összege, ennek azonban a bűncselekmény minősítésére nincs érdemi kihatása.

[12] A tényállás szerint: „A raktárból az I. r. és a II. r. vádlottak különféle árucikkeket, összesen 47 766 forint értékben (…) kivittek magukkal és bepakolták a kukába, majd a kukát húzva távoztak a helyszínről.”

[13] A tényállásban részletezett és H. B.-né sértett tulajdonát képező tárgyak összértéke azonban helyesen 74 766 forint.

[14] A tényállás szerint: „A vádlottak a fenti cselekményükkel H. B.-né sértettnek a PB gázpalackok és a vegyesbolt árucikkeinek eltulajdonításával összesen 92 166 forint kárt okoztak.”

[15] A tényállásból kitűnik: a 2 db gázpalack értéke összesen 30 400 forint, amelyhez a 74 766 forintot hozzáadva a matematikai művelet helyes eredménye, azaz a H. B.-né sértett sérelmére okozott kár összege helyesen: 105 166 forint.

[16] Az imént említett számjegy-felcserélésből eredő elírást és számítási hibát a törvényszék a Be. 453. § (1) és (6) bekezdésének alkalmazásával a fentiek szerint kijavította.

[17] A törvényszék megítélése szerint ugyanis, ha a másodfokú bíróság a korlátozott felülbírálat [Be. 583. § (3) bek. a) pont, Be. 590. § (3) bek.] folytán a tényállás megalapozottságát nem vizsgálhatja, ez nem akadálya annak, hogy a másodfokú bíróság a tényállás esetleges elírásait, vagy számítási hibáit kijavítás útján [Be. 453. § (1) és (6) bek.] korrigálja; ám ez a korrekció nem jelentheti az elsőfokú határozat érdemi változtatását.

[18] Az irányadó tényállást alapul véve az elsőfokú bíróság a büntető anyagi jogi szabályokkal összhangban, törvényesen minősítette a vádlottak cselekményeit.

[19] A törvényszék úgy ítélte meg, hogy a vádlottakkal szemben az elsőfokú bíróság – az egyéniesítés követelményeit [Btk. 80. § (1) bek.]  szem előtt tartva – tettarányos büntetést szabott ki. A vádlottakra kiszabott büntetések elégségesek, egyúttal feltétlenül szükségesek is a büntetési célok valóra váltására. Ennélfogva sem a büntetések súlyosítására, sem pedig azok enyhítésére nem kerülhetett sor.

[20] Az ítélet egyéb rendelkezései megfelelnek a jogszabályoknak.

[21] A kifejtettek alapján a törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét mindkét vádlott tekintetében a Be. 605. § (1) bekezdésének alkalmazásával helybenhagyta.
(Balassagyarmati Törvényszék 3. Bf. 198/2018.)