22/2012. számú büntető elvi döntés

Nyomtatóbarát változat

B. 22. számú
Elvi döntés


A hivatásos bírót az országgyűlési képviselővel azonosan megillető mentelmi jog tárgyában hozott döntés csak arra az ügyre vonatkozik, amelyre az indítványt előterjesztették”.

A bírót megillető mentelmi jog felfüggesztése ezért csak az e kérdésben dönteni jogosult köztársasági elnök előtt ismert olyan tényeken alapulhat, amelyeket az indítvány tartalmaz; azaz nem terjed ki azon bűncselekményekre, amelyeket az indítvány nem tartalmazott.
A bíróval szemben kényszerintézkedés csak amiatt a – konkrétan megjelölt – bűncselekmény miatt alkalmazható, amelynek kapcsán mentelmi jogát a köztársasági elnök felfüggesztette [Be. 131. § (3) bek., 211. § (4) bek., 215. § (3) bek., 551. § (1) és (2) bek., 2011. évi CLXII. törvény 2. § (1) bek.; 1990. évi LV. törvény 5 § (7) bek.].

Vesztegetés bűntettének gyanúja miatt a bíró gyanúsított mentelmi jogának felfüggesztését indítványozta az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke 2011. december 7. napján, négy tényállásszerűen körülírt bűncselekmény miatt. A köztársasági elnök a bíró mentelmi jogát a 2011. december 15-én hozott határozatával fel is függesztette. Ezt követően – 2011. december 26. napján – az ügyészi indítvány alapján eljáró nyomozási bíró a gyanúsított előzetes letartóztatását rendelte el, határozatát azonban a törvényszék 2012. január 23. napján kelt végzésével megváltoztatta, és a gyanúsítottal szemben házi őrizetet rendelt el.

A nyomozó ügyészség 2012. március 27-én a gyanúsított előzetes letartóztatásának ismételt elrendelését indítványozta, újabb – a mentelmi joggal kapcsolatos előterjesztésben még nem szereplő – bűncselekményekre hivatkozva.

A nyomozási bíró az ügyészi indítványt elutasította, mivel álláspontja szerint a mentelmi jog felfüggesztése nem terjedt ki az utóbbi – az előzetes letartóztatás ismételt elrendelésére vonatkozó – indítványban szereplő cselekmények miatti eljárásra.

Az ügyészi fellebbezést elbíráló törvényszék az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.

Határozatának indokolásában – megerősítve az első fokon eljárt nyomozási bíró által is kifejtetteket – a következőkre mutatott rá:

A Be 551. § (1) bekezdése szerint a külön törvényben meghatározott közjogi tisztséget betöltők ellen a tisztségük fennállása alatt csak a mentelmi jog felfüggesztése után indítható büntetőeljárás, míg a (2) bekezdés szerint csak a mentelmi jog felfüggesztése után alkalmazható velük szemben kényszerintézkedés.

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló – 2011. december 31. napjáig hatályban volt – 1997. évi LXVI. törvény 5. §-ának (1) bekezdése, valamint a 2012. január 1. napjától hatályos 2011. évi CLXII. törvény 2. §-ának (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a hivatásos bírót az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg. Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 5. § (7) bekezdése szerint pedig a „mentelmi jog tárgyában hozott döntés csak arra az ügyre vonatkozik, amelyre az indítványt előterjesztették”.

Ebből következően a bírót megillető mentelmi jogi felfüggesztése csak a e kérdésben dönteni jogosult köztársasági elnök előtt ismert olyan tényeken alapulhat, amelyeket az indítvány tartalmaz; azaz nem terjed ki azon bűncselekményekre, amelyeket az indítvány nem tartalmazott.

Így bíróval szemben kényszerintézkedés is csak azon – konkrétan megjelölt – bűncselekmény miatt alkalmazható, amelynek kapcsán mentelmi jogát a köztársasági elnök felfüggesztette.

A gyanúsított mentelmi jogát a köztársasági elnök azon bűncselekmények kapcsán függesztette fel, amelyek az OIT elnökének előterjesztésében is szerepeltek; azaz nem általánosságban, a gyanúsított terhére róható bármely bűncselekményre nézve. Ez tűnik ki a köztársasági elnök határozatából is, amely szerint döntése az OIT elnökének előterjesztésén alapult; így az nem terjedhetett ki a gyanúsítottal is csak 2012. március 27. napján közölt – a köztársasági elnök határozatának alapjául szolgáló előterjesztésben nem szereplő – bűncselekményekre.

Ezért helyesen döntött a nyomozási bíró, amikor a kényszerintézkedést a mellőzhetetlen törvényi előfeltétel – a mentelmi jog felfüggesztésének – hiánya miatt, a mentelmi jogon alapuló védettségre tekintettel nem rendelte el.

(Kecskeméti Törvényszék 4.Bnf.193/2012.)