23/2015. számú közigazgatási elvi döntés

Nyomtatóbarát változat

A fogyasztóvédelmi szankció a jogsértés objektív következménye, a jogsértést elkövető személy tudatállapotának, vétkességének vagy vétlenségének a szankció kiszabásakor a törvényi rendelkezések értelmében nincs jelentősége [1997. évi CLV. tv. 16/A. § (3) bek., 17/C. § (1) bek.; 2012. évik CXXXIV. tv. 16. § (1) bek., (7) bek.].

[1]  Az elsőfokú hatóság 2013. július 18-án hatósági ellenőrzést folytatott le a felperes K. alatt üzemeltetett „N. D.” elnevezésű kereskedelmi egységében. A felügyelők próbavásárlása után jelenlétükben az elsőfokú hatóság által megbízott fiatalkorú személy lépett az üzletbe, az eladó elkérte a személyi igazolványát, majd cigarettával őt kiszolgálta.
[2] Az elsőfokú hatóság határozatával megállapította, hogy a felperesi társaság megsértette a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgy. tv.) 16/A. § (3) bekezdésében, és a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (Fd. tv.) 16. § (1) bekezdésében foglaltakat, ezért a felperest 100.000 forint fogyasztóvédelmi bírsággal sújtotta és 30 napra az ellenőrzött üzletben a dohánytermékek forgalmazását megtiltotta. Ez utóbbi rendelkezésének azonnali végrehajthatóságát mondta ki.
[3] Az elsőfokú hatóság határozata indokolásában rögzítette, hogy a kis-, és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (Kkv. tv.) 3. § (1) bekezdésében meghatározott kritériumok meglétét az Fgy. tv. 47/C. § (5) bekezdés c) pontjában, illetve az Fd. tv. 16. § (7) bekezdésében foglaltakra tekintettel nem vizsgálta.
[4] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta megállapítva, hogy a felperes a jogsértés tényét nem vitatta, jogsértés esetén a fogyasztóvédelmi bírság kiszabásától eltekinteni nem lehet.
[5] A felperes a jogerős közigazgatási határozattal szemben bírósághoz fordult és kérte annak hatályon kívül helyezését, valamint az alperes perköltségben történő marasztalását.
[6] Keresete indokaként előadta, hogy az alperesi határozat súlyosan jogszabálysértő, ugyanis az Fgy. tv. 16/A. § (3) bekezdése, 47. § (1) bekezdése figyelembevételével is megállapítható, hogy az alperes nem az eset összes körülményének figyelembevételével járt el a szankció meghatározásakor, nem a szükséges és arányos szankciót alkalmazta az első jogsértést elkövetővel szemben.
[7] A kereset alaptalan.
[8] A Pp. 339/B. § kimondja, hogy mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozat akkor tekintendő jogszerűnek, ha a közigazgatási szerv a tényállást kellő mértékben feltárta, az eljárási szabályokat betartotta, a mérlegelés szempontjai megállapíthatóak, és a határozat indokolásából a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége kitűnik.
[9] A felperes a keresetében nem vitatta, hogy kiskorú személy részére dohányterméket értékesített és ezzel megszegte az Fd. tv. 1. § (2) bekezdésében, 16. § (1) bekezdésében foglaltakat, így az Fd. tv. 16. § (7) bekezdése szerint a hatóság fogyasztóvédelmi bírságot szabhatott ki.  Az Fd. tv. 17. § (2) bekezdése szerint az 1. § (2) bekezdése, a 12. §-a, a 15. § (1) bekezdése, valamint a 16. §-a a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezés, amely tekintetében a fogyasztóvédelmi hatóság az eljárásra jogosult szerv az Fgy. tv. 45/A. § (1)-(3) bekezdései értelmében.
[10] Az Fgy. tv. 16/A. §-a tartalmazza a gyermek – és fiatalkorúak védelmét szolgáló különös rendelkezéseket, melynek (3) bekezdése kimondja, hogy tilos 18. életévét be nem töltött személy részére dohányterméket értékesíteni, illetve kiszolgálni.
[11] Az Fgy. tv. 47. § (1) bekezdései rendelkezik a kiszabható szankciókról. E szerint, ha a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja a 45/A. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértését, az eset lényeges körülményeinek - így különösen a jogsértés súlyának, a jogsértő állapot időtartamának, a jogsértő magatartás ismételt tanúsításának, illetve a jogsértéssel elért előny - figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket állapíthatja meg:
...
...
...
h) a 16/A. § (1)-(3) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése esetén a jogsértés megállapításától számított legfeljebb egy évig megtilthatja az alkoholtartalmú ital, a dohánytermék, illetve a szexuális termék forgalmazását, e rendelkezések ismételt megsértése esetén pedig elrendelheti a jogsértéssel érintett üzlet legfeljebb harminc nap időtartamra történő ideiglenes bezárását,
i) fogyasztóvédelmi bírságot (a továbbiakban: bírság) szabhat ki.
[12] A felperes a kiszabott szankció eltúlzott, a figyelmetlenségből eredő jogsértéssel arányban nem álló voltát állította.
[13] A fentiek alapján megállapítható, hogy a hatóság a kiskorú részére történő dohányáru-értékesítés miatt legfeljebb egy évre tilthatta meg a dohánytermék forgalmazását, illetve fogyasztóvédelmi bírságot szabhatott ki, amelynek mértéke 15.000 forinttól még az Fgy. tv. 47/C. § (1) bekezdés b) pontjába tartozó nettó árbevételű vállalkozás esetén is 500.000 forintig terjedhet.
[14] Az alperes a szankció meghatározásakor a kiskorúak védelmére vonatkozó jogszabályi rendelkezések, illetve azok célja pontos, részletes felsorolásában a jogsértés súlyát kiemelkedőnek értékelte és figyelembe vette azt is, hogy az ellenőrzött egység elhelyezkedése, mérete és a kihelyezett árukészlet folytán az a fogyasztók nagyobb körét érinthette, annak ellenére, hogy a jogsértés bizonyíthatóan csak a próbavásárló fiatalkorút érintette.
[15] A szankció megállapításakor a fogyasztóvédelmi hatóság mérlegelési jogkörében járt el. A fentebb idézett Pp. 399/B. § alapján a mérlegelési jogkörben hozott határozat jogszerű, ha a közigazgatási szerv a tényállást kellő mértékben feltárta, az eljárási szabályokat betartotta és a mérlegelés szempontjai megállapíthatóak, valamint a határozat indokolásából a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége kitűnik.
[16] A bíróság álláspontja szerint a fenti követelményeknek az alperesi határozat eleget tesz. A hatóság azt is megjelölte határozatában, hogy a dohánytermékek forgalmazásának megtiltásától azt várja, hogy a felperest jogkövető magatartásra szorítsa.
[17] Tekintettel arra, hogy a fogyasztóvédelmi szankció a jogsértés objektív következménye, a jogsértést elkövető személy tudatállapotának, vétkességének vagy vétlenségének a szankció kiszabásakor a törvényi rendelkezések értelmében nincs jelentősége.
[18] A felperes állításával ellentétben a bírság kiszabásakor, illetve a további szankció megállapításakor a hatóság a felperes koncessziós szerződésből eredő polgári jogi kötelezettségeire nem lehetett tekintettel, a dohányáru forgalmazásának koncessziós szerződésben foglalt feltételei a közigazgatási jogviszonyon kívül eső körülmények, amelyek figyelembevételére az Fgy. tv. 47. § (1) bekezdése nem ad lehetőséget.
[19] Ennek következtében a koncessziós szerződésből eredő felperesi jogok és kötelezettségek nem érintik az alperesi hatóság azon jogosultságát, hogy a dohánytermék forgalmazását az általa a jogsértés súlyához igazodó mértékben megállapítsa. Köztudomású, hogy a dohányboltban nem kizárólagosan dohánytermék forgalmazható, de a jogszerű dohánytermék-forgalmazás érdekében a fogyasztóvédelmi hatóság köteles a törvény által szabályozott szankciók alkalmazására. Ennek következtében a bíróság álláspontja szerint az alperesi határozat a kiszabott szankciókat tekintve a jogsértéssel arányosnak tekintendő.
[20] A felperes sérelmezte, hogy a hatóság határozatának kötelezésre vonatkozó részét előzetesen végrehajthatónak nyilvánította. Tekintve, hogy az Fgy. tv. 49. § (2) bekezdés a) pontja szerint a fogyasztóvédelmi hatóság fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilváníthatja a határozatát a 47. § (1) bekezdés h) pontja szerinti jogkövetkezmény megállapítása esetén, a hatóság e körben is mérlegelési jogkörében járt el. Az alperes a felperesi társaság jogkövető magatartásra ösztönzése érdekében, tisztázott tényállású ügyben hozta meg ezen rendelkezését a fiatalkorúak fizikai fejlődése védelme érdekében. Az alperes, illetve az elsőfokú hatóság e körben is részletesen indokolta határozatát, amely rendelkezés a Pp. 339/B. §-a értelmében jogszerűnek tekintendő.
[21] A fentiek alapján a bíróság megállapította, hogy az alperesi határozat megfelel az anyagi és eljárási szabályoknak, így a keresetet elutasította.
(Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14.K.27.652/2013/5. szám)