32/2015. számú büntető elvi döntés

Nyomtatóbarát változat

Az alapügyben kijelölés folytán eljárt bíróság a perújítás elrendelését követő megismételt eljárásban nem teheti át az ügyet az alapeljárásból kizárt bíróságra azon az alapon, hogy tudomása szerint a kizárási okot képező akadály időközben már elhárult [Be. 413. § (1) bek.].

[1] Az S. Járásbíróság végzésével az előtte – perújítás elrendelése folytán - folyamatban lévő ügyet a megismételt eljárás lefolytatására áttenni rendelte az M. Járásbírósághoz. Álláspontja szerint a vádirati tényállásban az l.-i lakóhellyel rendelkező vádlott a terhére rótt bűncselekményeket M.-n követte el, ezért „…hatáskör és illetékesség okából …” a megismételt eljárást az M. Járásbíróságnak kell lefolytatnia. A bíróság indokai szerint a perújítás elrendelését követően megismételni rendelt büntetőügyben az S. Járásbíróság illetékessége azért szűnt meg, mert a bűncselekmény elkövetési helye szerinti bíróságon időközben kinevezésre került egy új bíró, aki az alapeljárásban nem működött közre, ezért az ügy elbírálásából nincs kizárva.
[2] A végzés ellen a vádlott élt fellebbezéssel, a megyei főügyészség átiratában pedig a végzés megváltoztatását indítványozta.
[3] A másodfokú bíróság megállapítása szerint a fellebbezés alapos, mert a járásbíróság végzése ellentétes a Be. előírásaival és mert a másodfokú bíróság döntését az elsőfokú bíróság önhatalmúlag nem írhatja felül.
[4] Az alapügyben - kijelölést követően - az S. Járásbíróság  hozott ügydöntő határozatot a terhelt és 29 társa ügyében 2010. november 17-én. A II. r. vádlottat a bíróság a Be. XXV. fejezete alkalmazásával – távollétében – mondta ki bűnösnek az 1978. évi IV. tv. 218. § (1) bekezdés b) pontja és (3) bekezdés c) pontja szerinti bűnszervezetben, folytatólagosan, üzletszerűen és társtettesként elkövetett embercsempészés bűntettében, továbbá 9 rb. bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében. A bíróság a vádlottat 4 év fegyházbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra és 185 700 forint vagyonelkobzásra ítélte.          
[5] A törvényszék a 2015. március 19-én kelt határozatával elrendelte a perújítást, mert az elsőfokú döntés a II. r. vádlott távollétében született. A bíróság az iratokat az eljárás megismétlésére az alapügyben eljárt elsőfokú bíróságnak rendelte megküldeni. 
[6] Kétségtelen jogszabályi rendelkezés a Be. 413. § (1) bekezdése szerint az, hogy a megismételt eljárásra vagy az alapügyben eljárt bíróságnak kell az iratokat megküldeni, vagy azokat a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz kell áttenni. Erre nézve azonban a perújítási indítványt elbíráló másodfokú bíróság hoz jogorvoslattal nem támadható, tehát a meghozatala pillanatában jogerős határozatot, melynek átértékelése az elsőfokú bíróság részéről fogalmilag kizárt. A másodfokú bíróság döntése ugyanis kötelezi az eljárásra egyébként is jogosult, az alapügyben eljárt elsőfokú bíróságot.
[7] Utal továbbá a másodfokú bíróság a Be. 414. § (3) bekezdésének előírására is, mely szerint a perújítás elrendelését követő megismételt eljárásban a Be. XII. fejezete alkalmazásának (itt található az áttétel) nincs helye. A perújítás célja ugyanis a jogerős ítéletnek a perújítási okok mentén történő felülvizsgálata, ekként pedig a megismételt eljárásban már az ún. előkészítési szakasz nem alkalmazható.
[8] Rámutat továbbá a másodfokú bíróság arra is, hogy téves az elsőfokú bíróság indokolása is, mert a perújítási eljárásban a hatáskör és illetékesség kérdése az eltérő (súlyosabb) minősítés, vagy a kizárólagos hatáskör felmerülésekor teszi kötelezővé az alapeljárástól eltérő bíróság kijelölését. Itt pedig ilyen körülmény nem merült fel. Az elsőfokú bíróság ezen felül mérlegelési jogkörrel sem rendelkezik arra nézve, hogy az alapeljárásban történt kijelölés, illetve a másodfokú döntés kijelölést meghatározó rendelkezésének megszületése óta az alapeljárásban kizárás okán eljárni nem tudó bíróságon ez az akadály időközben elhárult-e, vagy sem.
[9] A fenti indokokra figyelemmel, mert az elsőfokú bíróság hatáskörét túllépte és jogszabályt is sértett, a másodfokú bíróság az S. Járásbíróság végzését hatályon kívül helyezte, ami egyben az eljárás folytatásának kötelezettségét is jelenti.
(Győri Törvényszék 2. Beüf. 226/2015.)