34/2012. számú büntető elvi döntés

Nyomtatóbarát változat

B.34. számú
Elvi döntés


A tárgyalás mellőzésével hozott végzés ellen előterjesztett tárgyalási kérelem alapján az ügy érdemi elbírálásának csak a tárgyalási kérelmet előterjesztő személy tárgyalási részvétele esetén van helye.

A tárgyalásra szabályszerűen meg nem idézett (ügyész esetén értesített) tárgyalást kérő távollétében megtartott tárgyalás esetén feltétlen eljárási szabálysértés miatt az ügydöntő határozatot hatályon kívül kell helyezni és az eljárt bíróságot új eljárásra utasítani.
Ha a tárgyalás tartását kérő szabályszerű idézés ellenére előzetes és alapos kimentés nélkül a tárgyalásról távol marad (a tárgyalás tartását kérő ügyész kivételével) a kérelmet visszavontnak kell tekinteni és – amennyiben a távol maradó személyen kívül más jelen levő jogosult vagy az ügyész nem kérte a tárgyalás tartását – a tárgyalás mellőzésével hozott végzés jogerőre emelkedését kell megállapítani [Be. 550. § (2) bek., 548. § (1) bek., 67. § (1) bek., 373. § (1) bek. II/d) pont].

A városi bíróság tárgyalás mellőzésével hozott végzésével a vádlottal szemben a Btk. 270. § (1) bekezdésébe ütköző, eszerint minősülő és büntetendő garázdaság vétsége miatt 180 óra fizikai jellegű közérdekű munka büntetést szabott ki.

A vádlott a törvényes határidőn belül tárgyalás tartását kérte, közérdekű munka helyett pénzbüntetés kiszabása érdekében, továbbá tartós külföldön munkavégzésre hivatkozással kérte a tárgyalás távollétében történő megtartását is.

A városi bíróság a kérelemre végzésével megállapította, hogy a tárgyalás a vádlott távollétében megtartható, egyben a vádlott részére védőt rendelt ki.

Ezt követően 2011. november 3-án, a vádlott távollétében tartott tárgyaláson ítéletével a tárgyalás mellőzésével hozott végzését hatályon kívül helyezte, a vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 271. § (1) bekezdésébe ütköző, eszerint minősülő és büntetendő garázdaság vétségében, s ezért 80 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés napi tételének összegét 2500 forintban állapította meg.

Az ítélet ellen az ügyész jelentett be fellebbezést a vádlott terhére, súlyosítás végett. Indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helyezze hatályon kívül és utasítsa az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására, mivel a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek részvétele a törvény értelmében kötelező.

A megyei főügyészség az ügyészi fellebbezést módosított tartalommal tartotta fenn, már csak az elsőfokú bíróság ítéletének a Be. 373. § (1) bekezdés II/d) pontjában foglalt ok miatti hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárás lefolytatására történő utasítását indítványozta.

Az ügyészi fellebbezés alapos.

A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 346. § (1) bekezdése szerinti jogkörében eljárva a Be. 348. § (1) bekezdése szerinti nyilvános ülésen bírálta felül az azt megelőző eljárással együtt.

A felülbírálat eredményeképpen arra az álláspontra helyezkedett, hogy az elsőfokú bíróság ítélete érdemi felülbírálatra nem alkalmas.

A törvényszék a rendelkezésre álló iratokból megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ún. feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező, a Be. 373. § (1) bekezdés II/d) pontjába ütköző eljárási szabálysértést vétett, ugyanis a tárgyalást olyan személy távollétében tartotta meg, akinek részvétele a törvény értelmében kötelező.

A Be. XXVII. Fejezetében foglalt tárgyalás mellőzésével lefolytatott eljárásra külön szabályok vonatkoznak, a külön szabályok pedig megelőzik az általános szabályt.

A Be. 550. § (2) bekezdése értelmében a tárgyalás mellőzésével hozott végzéssel kapcsolatban a tárgyalást kérő személynek a tárgyaláson való részvétele kötelező. Ha a tárgyaláson nem jelenik meg és alapos okkal előzetesen, haladéktalanul nem menti ki távolmaradását, úgy kell tekinteni, mint aki a kérelmét visszavonta, ez utóbbi rendelkezés az ügyészre nem vonatkozik.

Jelen esetben a városi bíróságnak a fenti külön szabályokat kellett volna alkalmaznia, így tévedett, amikor a tárgyalást az általános szabályok szerint – de egyébként ezen eljárást sem a Be. 279. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a vádlott távollétében tartotta meg és ítéletet hozott.

A Be. 550. § (2) bekezdéséből nyilvánvalóan következik, hogy a tárgyalás tartását kérő személyt a tárgyalásra szabályszerűen idézni kell. Idézése hiányában pedig nem alkalmazható a ki nem mentett távolmaradás azon eljárásjogi következménye, miszerint ilyenkor a tárgyalás tartási kérelem visszavontnak tekinthető.

Az elsőfokú bíróság – téves jogi álláspontja folytán – nem idézte meg a kitűzött tárgyalásra a tárgyalás tartását kérő vádlottat. Távolmaradása ezért a tárgyalásról nem is vonhatja maga után a tárgyalási kérelem visszavonásának következményeit. Az viszont kétségtelen, hogy a vádlott távollétében megtartott tárgyalás alapján hozott ítélet feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés eredménye.

Mindezekre tekintettel a törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 373. § (1) bekezdés II/d) pontja alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította.

Az eljárást a tárgyalási szaktól kell megismételni.

A megismételt eljárás során az elsőfokú bíróságnak a büntetőeljárási szabályok maradéktalan megtartásával kell eljárnia, a tárgyalásra a vádlottat meg kell idézni, és a tárgyalást a vádlott jelenlétében kell megtartania. A vádlott tárgyalásról távolmaradása esetén a tárgyalás nem tartható meg, a kérelem visszavontnak tekintendő.

(Balassagyarmati Törvényszék 4.Bf.9/2012.)