4/2014. számú gazdasági elvi döntés

Nyomtatóbarát változat

A felszámolás alá került, fizetésképtelen adós választottbíróság előtti, felperesként történő igényérvényesítése a felszámolási eljárás céljával, a hitelezők érdekeivel ellentétes, ezért a választottbírósági kikötés annak betarthatatlansága miatt nem alkalmazható [1991. évi XLIX. tv (Cstv.) 1. § (3) bek.; 1994. évi LXXI. tv. (Vbt.) 8. § (1) bek.].

[1] A peres felek között 2008. november 1. napján alvállalkozási szerződés jött létre. A szerződésben a felek a köztük „a szerződéssel kapcsolatban, vagy a teljesítése során keletkezett” jogviták tekintetében alávetették magukat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Választottbíróság kizárólagos illetékességének.

[2] Az átadás-átvételi eljárást 2009. augusztus 6-án lefolytatták.

[3] A felperes 2010. április 29-én 185 857 649 Ft-ról állított ki számlát, melyben hátralékos alvállalkozói díját 58 142 572 Ft-ban, az elvégzett pótmunkák ellenértékét 127 715 077 Ft-ban szerepeltette. A fizetési határidőt 2010. június 28. napjában jelölte meg.

[4] A megyei bíróság végzésével – 2011. március 24-i kezdőnappal – elrendelte a felperes felszámolását.

[5] A felperes 2011. október 24-én előterjesztett keresetében 277 190 963,- Ft és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Arra hivatkozott, hogy az alvállalkozási szerződés alapján a kivitelezési és az igényelt pótmunkákat elvégezte, azonban ezek 185 857 649 Ft-os ellenértékét az alperes felhívás ellenére nem fizette meg. Ezen túlmenően megilleti az alperes által garanciális javítások költségére visszatartott 91 333 314 Ft is.

[6] Az elsőfokú bíróság végzésével a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította. Határozatának indokolása szerint a felek között érvényes választottbírósági kikötés jött létre, ezért a kikötött bíróság az eljárás lefolytatására kizárólagosan illetékes. Ezt nem befolyásolja az, hogy a felperes ellen a keresetlevél benyújtását megelőzően felszámolási eljárás indult. Mindezekre tekintettel alkalmazta a Pp. 130. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat.

[7] A végzéssel szemben, annak hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság eljárás folytatására, újabb határozat hozatalára utasítása érdekében a felperes terjesztett elő fellebbezést. Érvelése szerint az alvállalkozási szerződésben szereplő választottbírósági kikötés betarthatatlanná vált a felperes ellen indult felszámolási eljárás miatt. Ebben a helyzetben a rendes bíróság előtti peres eljárási illeték többszörösét kitevő választottbírósági eljárási díj megfizetésére nincs lehetősége, és sérelmes lenne számára az egyfokú eljárás is.

[8] A fellebbezés alapos.

[9] A felek nem tették vitássá, hogy köztük a választottbírósági kikötés érvényesen létrejött. A felperes kizárólag arra hivatkozott, hogy a kikötés annak betarthatatlansága miatt nem alkalmazható.

[10] A választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Vbt.) 8. § (1) bekezdése értelmében az a bíróság, amely előtt a választottbírósági szerződés tárgyát képező ügyben keresetet indítottak – kivéve az 54. § szerinti keresetet –, a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja, vagy bármelyik fél kérelmére a pert megszünteti, kivéve, ha úgy ítéli meg, hogy a választottbírósági szerződés nem jött létre, érvénytelen, hatálytalan vagy betarthatatlan.

[11] A kikötés betarthatatlanságát az adott tényállás függvényében kell vizsgálni, a hivatkozott körülményeknek azonban mindenképpen olyanoknak kell lenniük, hogy a választottbírósági eljárás – az adott jogi helyzetben – a fél részére olyan súlyos érdeksérelmet jelentsen, amely miatt az az eljárás céljával összeegyeztethetetlen, illetőleg igényérvényesítését jelentősen gátolja.

[12] Az 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 1. § (3) bekezdése a felszámolási eljárás célját abban jelöli meg, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők az e törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. Az adós választottbíróság előtti igényérvényesítése e céllal nem összeegyezthető.

[13] A Vbt. 28. §-a értelmében a választottbírósági eljárásban a Pp. szabályait csak a felek külön kikötése esetén lehet alkalmazni, így a felszámolási eljárásban résztvevő hitelezőknek jogi érdekeltségük esetén sincs lehetőségük arra – a rendes bíróság előtti eljárástól eltérően [Pp. 54. § (1) bekezdés] –, hogy a felszámolási vagyon növelése, behajtása – ezáltal a hitelezők nagyobb arányú kielégítése – érdekében indított választottbírósági eljárásba beavatkozzanak. Ellentétes a hitelezői érdekekkel az is, hogy a választottbírósági eljárás nem nyilvános (Vbt. 29. §), továbbá a választottbíróság által hozott – esetlegesen jogszabálysértő – ítélet ellen fellebbezés előterjesztésének nincs helye (Vbt. 54. §) és az érvénytelenítési perben a jogorvoslat lehetősége is szűkre szabott (Vbt. 55. §). A felszámolás alá került, ekként fizetésképtelen felperes igényérvényesítése során nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény sem, hogy a választottbírósági eljárás költsége meghaladja a rendes bírósági eljárásét, és a felperest az ott folyó perben  az őt egyébként – az 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 62. § (1) bekezdés i) pontja alapján – megillető illetékfeljegyzési jog kedvezményében sem részesülhet. Mindezek alapvetően gátolják perbeli igényérvényesítését (hasonlóan: Murányi Katalin: Az állami bíróságoknak a választottbíróságok működéséhez kapcsolódó gyakorlata és gondolatok az esetleg szükséges jogszabálymódosításokról című tanulmánya, megjelent a Magyar Jog 2011. évi 4. számában; továbbá Legfelsőbb Bíróság Gfv.XI.30.448/2008/3. számú határozata).

[14] A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a folytán alkalmazandó 252. § (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és ugyanezt a bíróságot az eljárás folytatására és újabb határozat hozatalára utasította.

(Szegedi Ítélőtábla Gf. I.30.014/2012.)