4/2015. számú közigazgatási elvi döntés

Nyomtatóbarát változat

A bejáró út szerves része a bányászati létesítménynek, így annak kialakításához szükséges terület kisajátítása a bányászathoz, mint közérdekű célhoz kapcsolódik [2007. évi CXXIII. tv. 2. § 4.) pont, 4. § (1) bek. g) pont, 7. § (7) bek.; 1993. évi XLVIII. tv. 49. § 4) pont].

[1] A battonyai …. helyrajzi számú összesen 701.48 AK értékű és 33 hektár 3228 m2 területű szántó művelési ág besorolású ingatlan (továbbiakban: perbeli ingatlan) kizárólagos tulajdonosa D. B. Á. Az Orosházi Járási Földhivatal  Kirendeltsége által vezetett földhasználati nyilvántartásba a perbeli ingatlanra a K-i A.F. Kft. van bejegyezve földhasználóként. Az ingatlanon található a … jelű CH termelő kút, melyet a felperes üzemeltet a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitánysága (a továbbiakban: Bányakapitányság) 2010. december 21. napján kelt használatbavételi engedély alapján.

[2] A felperes megbízásából eljáró C. G. Kft. kérelmet terjesztett elő az alperesnél a perbeli ingatlanból 4876 m2 terület kisajátítása iránt.

[3] A kisajátítást kérő a kérelemben a kút és annak megközelítését szolgáló út területének kialakítását jelölte meg a részleges kisajátítás céljaként. Kérelmét a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 2. § h/ pontjára, 4. § (1) bekezdésének g/ pont gb/ alpontjára valamint a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 38. § (6)-(7) bekezdéseire alapozta. Kérelméhez mellékelte a Bányakapitányság által kiadott használatbavételi engedélyt valamint a 2013. május 10. napján kelt, a megépült
Domb-Dny-9 jelű CH termelő kút és a megközelítését szolgáló út területnek kialakítása tárgyában a Kstv. 7. § (7) bekezdése alapján kiadott nyilatkozatát, melyben a kérelemben megjelölt 4876 m2 terület kisajátításának indokoltságát állapította meg.

[4] Az alperes a 2013. június 7. napján meghozott határozatában a perbeli ingatlanrészre előterjesztett részkisajátítási kérelmet elutasította.

[5] A határozat indokolási részében megállapította, hogy a szánhidrogén termelő kút, mint bányászati létesítmény megközelítését biztosító út területének kialakítása nem minősül bányászati tevékenységnek a Bt. 49. § 4. pontja alapján, ezért a Kstv. 2. § h/ pontjához kapcsolódó 4. § (1) bekezdés g/ pont gb/ alpontja által rögzített feltétel nem valósul meg.

[6] A felperes keresetlevelében az alperes határozatának bírósági felülvizsgálatát kérte.

[7] A kereset alapos.

[8] A felek közötti jogvitát az képezte, hogy a felperes üzemeltetésében lévő CH kút és annak megközelítését szolgáló út területének kialakítása megfeleltethető-e a Kstv. 2.§ h/ pontja szerinti bányászati közérdekű célnak.

[9] A Kstv. 1. § (1) bekezdése alapján ingatlan tulajdonjoga csak kivételesen vonható el, az e törvényben meghatározott közérdekű célból, feltételekkel és módon teljes azonnali és feltétlen kártalanítás mellett.

[10] A kisajátítási eljárásban elsőként azt kell vizsgálnia a kisajátítási hatóságnak, hogy a kérelem alapján fennáll-e a kisajátítás közérdekű célja.

[11] A Kstv. 2. §-a határozza meg azokat a közérdekű célokat, amelyek megvalósulása esetén, amennyiben a Kstv. 3. §-a szerinti feltételek fennállnak, a 4. és 5. §-a szerinti esetekben az ingatlan kisajátítható.

[12] Az alperes határozata helytállóan tartalmazza, hogy a Kstv. 2. § h/ pontja és a 4. § (1) bekezdésének g/ pont, gb/ alpontja szerint bányászati célból, ha a 3. §-ban rögzített feltételek is fennállnak, akkor van helye kisajátításnak, ha a bányászati tevékenység az ingatlan rendeltetésszerű használatát megszünteti.

[13] A bányászati tevékenység fogalmát a Kstv. nem határozza meg, ezért kisegítő szabályként alkalmazható a Bt. 49. § 4. pontja, amely az alábbiak szerint rendelkezik: „bányászat (bányászati tevékenység): ásványi nyersanyagok kutatása, feltárása és kitermelése, az e tevékenységek során keletkező hulladékok kezelése, valamint az ásványvagyon-gazdálkodás.

[14] Bányászati tevékenységnek minősül:
a/ a kitermelt ásványi nyersanyag helyben végzett feldolgozása, a szénhidrogén-bányászatban az ásványi nyersanyag továbbfeldolgozásra vagy továbbfelhasználásra való alkalmassá tétele, különösen a propán-bután kinyerés, a gazolin feldolgozás vagy brikettgyártás,
b/ a haszonanyagok helyben végzett készletezése,
c/ a bánya szüneteltetése, bezárása, szénhidrogénmező felhagyása,
d/ bányászati tevékenység befejezését követő tájrendezés,
e/ a szénhidrogén, valamint az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolásra alkalmas földtani szerkezetek kutatása, tárolásra történő kialakítása, igénybevétele és bezárása,
f/ a geotermikus energia kutatása, kinyerése és hasznosítása, továbbá
g/ az a/-f/ pontokban meghatározott tevékenységek során keletkezett hulladék kezelése.”

[15] Az alperes azt nem vitatta, hogy a CH kút üzemeltetése bányászati tevékenységnek minősül, melynek következtében a kút területéhez tartozó ingatlanrész tekintetében a rendeltetésszerű használat véglegesen megszűnik. Tehát a kisajátítási kérelemben megjelölt területből a kút területe vonatkozásában megvalósul a kérelemben meghatározott kisajátítási cél. Ellenben a bányászati létesítmény megközelítését biztosító út létesítése nem vonható a Bt. 49. § 4. pontja szerinti bányászati tevékenység körébe, ebből következően a bányászat közérdekű cél szerinti tevékenység teljes körűen nem állapítható meg. Tekintettel arra, hogy a felperes a kisajátítási eljárásban a CH kút és hozzá tartozó út területének együttes kisajátítását kérte, ezért a hatóság önállóan nem rendelkezhetett a CH kút területének kisajátításáról.

[16] Az alperes a Kstv. 2. § h/ pontja szerinti közérdekű cél megvalósulását mivel nem látta igazoltnak, ezért eljárásában már nem vizsgálata a Kstv. 3. §-ban foglalt feltételek fennállását. A közigazgatási perben ezért csak az képezhette a felülvizsgálat tárgyát, hogy a bejáró út a bányászati létesítményhez oly módon kapcsolódik-e, hogy annak hiányában a bányászati létesítmény - megközelíthetőség hiányában - nem üzemeltethető, melynek következtében a bányászati közérdekű cél sem tud megvalósulni a perbeli ingatlanon.

[17] A Kstv. 7. § (7) bekezdése értelmében bányászati célból történő kisajátításhoz a bányafelügyeletnek a bányászati cél indokoltságra vonatkozó véleményének a beszerzése szükséges. A felperes a kisajátítási kérelméhez mellékelte a bányakapitányság véleményét, mely szerint a bányavállalkozó tevékenysége közérdekű célt szolgál, mivel az ásványi nyersanyagok bányászata állami érdek, melynek céljából szolgalom alapítása, illetve a kisajátítás indokolt a bányászati létesítmények építési területével érintett ingatlanon.

[18] A bíróság a bányahatóság szakmai álláspontjára is figyelemmel megállapította, hogy a Bt. 49. § 4. pontjában meghatározott bányászati tevékenység, többek között az ásványi nyersanyagok kitermelése csak akkor tud megvalósulni, ha a bányászati létesítmény, jelen esetben a szénhidrogén kutak biztonságosan üzemeltethetőek. A bányászati létesítmények megközelítése alapvető jelentőségű, mert a nélkül a kutak nem működtethetőek, nem tartathatóak karban, nem ellenőrizhetőek, mindezek hiányában a tevékenység nem folytatható. A bejáró út szerves része a bányászati létesítménynek, így annak kialakításához szükséges terület kisajátítása a bányászathoz, mint közérdekű célhoz kapcsolódik.

[19] A Kstv. 4. § (1) bekezdés g/ pontja értelmében bányászati célból csak az alábbi esetekben lehet kisajátítás:
ga/ ha bányászati létesítmények elhelyezése céljából szolgalom alapítását – az ingatlan rendeltetésszerű használatának jelentős mértékű akadályozása, illetve megszűnése miatt – hatóság nem engedélyezte,
gb/ a bányászati tevékenység az ingatlan rendeltetésszerű használatát megszünteti,
gc/ szénhidrogén szállítóvezetékek, valamint ezek tartozékai és alkotórészei elhelyezése és üzemeltetése céljából szolgalmi jog alapításában a tulajdonos és az engedélyes, illetve a vezeték tulajdonosa között nem jött létre megállapodás, illetve – az ingatlan használatának jelentős akadályozása, illetve megszüntetése miatt – szolgalmi jogot az illetékes hatóság nem engedélyezte.

[20] A bejáró út területe a továbbiakban mezőgazdasági művelésre nem alkalmas, ennél fogva a bányászati tevékenység a perbeli mezőgazdasági rendeltetésű ingatlan használatát nemcsak a szénhidrogén termelő kút, illetve az ahhoz tartozó területen, hanem az annak megközelítését biztosító bejáró út kialakításához szükséges területrészen is megszünteti. Az alperes ezért - téves jogértelmezése folytán - jogszabálysértően járt el, amikor eljárásában mellőzte a Kstv. 3. §-a szerinti feltételek fennállásának vizsgálatát arra hivatkozással, hogy a kisajátítás közérdekű célja nem áll fenn. Nem foghat helyt az az alperesi hivatkozás sem, hogy a perbeli területre engedélyezett üzemeltetési bányaszolgalmi jog alapján a biztonságos működtetés biztosított, mivel a bányaszolgalmi jog kizárólag a biztonsági övezetre korlátozódik, mely terület nyilvánvalóan nem használható bejárás céljára.

[21] A bíróság a jogvita bírálása során figyelemmel volt arra a felperesi hivatkozásra is, hogy a kisajátítási hatóságok gyakorlatában egységes annak megítélése, hogy a bányászati létesítmény megközelítését szolgáló út kisajátításának helye van bányászati célból. Az alperes is ilyen gyakorlatot folytatott korábban úgy, hogy azóta a jogi szabályozás nem változott.

[22] A fentiek alapján megállapította, hogy az alperes helytelen jogértelmezése vezetett téves jogi következtetések levonására, ezért a bíróság a Pp. 339. § (3) bekezdése alapján az alperes jogszabálysértő határozatát hatályon kívül helyezte és új eljárás lefolytatását rendelte el, mert más jogalapon álló határozat meghozatala indokolt az ügyben. Az új eljárásban az alperes köteles vizsgálni a Kstv. 3. §-a szerinti feltételek fennállását, így többek között a szénhidrogén kút megközelíthetőségének lehetséges módjait.

(Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.27.245/2013.)