6/2012. számú közigazgatási elvi döntés

Nyomtatóbarát változat

K.6. számú
Elvi döntés


A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. a magántőke bevonása nélkül megvalósuló országos közutak fejlesztési és építési feladatainak ellátása során törvényi felhatalmazás alapján a Magyar Állam javára és nevében jár el, építtetőként a Magyar Állam törvényes képviselője.
Ezért nem köteles a földhivatalnak a tulajdoni lap másolat kiadásáért igazgatási szolgálati díjat fizetni, a Magyar Állam teljes díjmentességére tekintettel (1988. évi I. törvény 29. § (1) bekezdés, 1996. évi LXXXV. törvény 27. § (1) bekezdés és 30. § (1) bekezdés)

A felperes nevében eljáró Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. jogi képviselője útján 2010. február 24-én tulajdoni lap másolat szolgáltatása iránt kérelmet terjesztett elő a Földhivatalnál. Kérelmén feltüntette, hogy díjmentes a díjtörvény 30. §. /1/ bekezdés a) pontja, valamint az 1988. évi I. törvény 29. §-a alapján. A kérelem településekre vonatkozott, konkrét helyrajzi szám megjelöléssel.

A jogi képviselőt a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. elnök-vezérigazgatója hatalmazta meg - a  főút megyei szakaszának 11,5 tonnás burkolat megerősítése (projektszám: KO68.01) megvalósításához szükséges – a településekhez tartozó ingatlanokat érintő területrész megszerzéséhez kapcsolódó eljárásokban a tulajdonosok, egyéb jogosultak, szakértő, földhivatal, államigazgatási hivatal, önkormányzat, államigazgatási szervek és más hatóságok előtt, valamint az esetleges bírósági eljárásokban való teljes jogkörű képviseletre helyette és nevében való eljárásra.

A Körzeti Földhivatal végzésével a kérelmezőt hiánypótlásra hívta fel azzal, hogy 8 napon belül 512.500,- Ft igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg a kérelem elutasításának terhével. A végzés indokolása szerint a hiteles tulajdoni lap másolat igazgatási szolgáltatási díja 6.250,- Ft, és mivel a felperes ezt 82 db ingatlanra kérte kiadni, ennek összege 512.500,- Ft.

A kérelmező a hiánypótlásnak nem tett eleget, ezért a Körzeti Földhivatal a 30.001/467/2010.03.17. számú határozatával a tulajdoni lap másolat kiadására irányuló megkeresést elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy a kérelmező a tulajdoni lap másolat megküldésére irányuló kérelmében az 1988. évi I. törvény 29. §-ára hivatkozott.

Az első fokú határozat ellen a felperes élt fellebbezéssel, amelyben annak hatályon kívül helyezését, az első fokú hatóság új eljárás folytatására való utasítását és a kérelmének való helyt adást kért. Hivatkozott arra, hogy a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. az 1988. évi I. törvény alapján a Magyar Állam képviseletében jár el a  főút korszerűsítésével kapcsolatos kisajátítási és egyéb eljárásokban.

Az alperes jogelődje, a Megyei Földhivatal a 30.104/2010. számú határozatával az első fokú határozatot helybenhagyta és annak indokolási részét kiegészítette. Az első fokú határozatban foglaltakon túlmenően a döntést indokolta azzal is, hogy az ügy irataihoz egyszerű fénymásolatban csatolt meghatalmazás sem alakilag, sem tartalmilag nem felel meg a földhivatali eljárásban.

A felperes a jogerős közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a törvényes határidőn belül kereseti kérelmet terjesztett elő, amelyben annak hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte.

A felperes keresete alapos.

Jelen ügyben a bíróságnak a felperes kereseti kérelmére tekintettel abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy a felperest a kérelme benyújtása idején díjmentesség a hiteles tulajdoni lap másolat kiadása körében megillette-e vagy sem, - vagyis a hiteles tulajdoni lap másolat igazgatási szolgáltatási díjának megfizetése hiányában jogszerű-e a felperesi kérelem elutasítása.

A 2009. évi CXII. törvénnyel módosított, a hiteles tulajdoni lap másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: díjtörvény) második része a hiteles tulajdoni lap másolat igazgatási szolgáltatási díjáról (27-33/A. §-ig), valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjáról rendelkezik.

A fenti jogszabályi rendelkezés értelmében tehát a tulajdoni lapról kiállított hiteles másolatért, elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdoni lap másolatért és a nem hiteles másolatért is díjat kell – eltérő összegben – fizetnie annak, aki a tulajdoni lap másolat szolgáltatását kéri, illetőleg erre irányuló megkeresést előterjeszti. Teljes személyes díjmentességben részesül azonban a Magyar Állam, amely azt jelenti, hogy díjfizetési kötelezettség nem terheli sem a hiteles másolat, sem az elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles és nem hiteles másolat iránti kérelem benyújtása esetén. A Magyar Állam személyes díjmentessége teljes, az nem feltételhez kötött, így alapvetően téves és a fenti jogszabályi rendelkezéssel ellentétes azon alperesi jogértelmezés, mely szerint a Magyar Állam díjmentessége a Takarnet rendszeren keresztül történő lekérdezés esetén áll fenn. A felperesi kérelem benyújtása és a határozat meghozatala idején, valamint jelenleg is a Magyar Állam teljes személyes díjmentessége folytán nem kötelezhető a tulajdoni lapról kiállított másolatért igazgatási szolgáltatási díj fizetésére.

A Magyar Állam, mint jogi személy nyilvánvalóan saját személyében eljárni nem képes, ő képviselője útján jár el. A képviselője útján benyújtott kérelmet a Magyar Állam által benyújtottként kell kezelni.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 28. §. /1/ bekezdése szerint az államot a polgári jogviszonyokban, ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik az államháztartásért felelős miniszter képviseli.

Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény tárgyidőszakban hatályos rendelkezései szerint az állami vagyon feletti tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét, ha törvény eltérően nem rendelkezik, a Magyar Állam nevében a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács gyakorolja. A Tanács feladatait a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) útján, annak ügyvezető szerveként látja el.

Arra az alperes alappal hivatkozott, hogy a Magyar Állam nevében az MNV Zrt. jogosult eljárni. Mind a Ptk., mint az állami vagyonról szóló törvény azonban ettől törvény eltérő rendelkezését megengedi.

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 29. §. /1/ bekezdése szerint az országos közutak építtetője – a magántőke bevonásával megvalósuló utak kivételével – a Magyar Állam kizárólagos tulajdonában lévő, az országos közúthálózat fejlesztési és építtető feladatainak ellátásáért felelős részvénytársasági formában működő gazdasági társaság, a Nemzeti  Infrastruktúra Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NIF Zrt.). Az építtető – a magántőke bevonásával megvalósuló utak kivételével – a Magyar Állam javára és nevében jár el.

A NIF Zrt. tehát a főút megyei szakasz korszerűsítése iránti eljárásokban ezen törvényi felhatalmazásnál fogva a Magyar Állam javára és nevében járt el, tehát építtetőként ezen eljárásokban a Magyar Állam törvényes képviselője. Ilyen minőségében adta a jogi képviselő részére a meghatalmazást a teljes körű eljárásra és ekként adta be a tulajdoni lap másolat szolgáltatása iránti kérelmét a Magyar Állam nevében eljáró NIF Zrt., akit a fentiek szerint a teljes személyes díjmentesség megillet.

Az alperes tehát alaptalanul hivatkozott arra is, hogy a Magyar Állam nevében kizárólag az MNV Zrt. jogosult díjmentes lekérdezésre és csak a Takarnet rendszeren keresztül. Az MNV Zrt. általában jogosult, a konkrét ügyekben azonban a NIF Zrt. is a Magyar Állam képviselőjének minősül. A Ptk. 219. §. /2/ bekezdése alapján pedig a képviselő cselekménye által a képviselt válik jogosulttá illetőleg kötelezetté.

A kérelem-elutasító határozat indoka az volt, hogy a felperes a hiánypótlásnak a megadott határidőn belül nem tett eleget.

Az Inytv. 39. §. /1/ bekezdése alapján, ha a kérelemnek, illetőleg mellékletének vagy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak pótolható hiányossága van, a kérelmezőt annak pótlására fel kell hívni és a 40. §. /1/ bekezdése értelmében pedig, ha felhívás ellenére határidőn belül nem pótolja azokat a hiányosságokat, amelyek miatt a változás nem jegyezhető be, - erre a jogkövetkezményre a hiánypótlásról szóló felhívásban a kérelmezőt figyelmeztetni kell. A hiánypótlásra felhívás kizárólag a szolgáltatási díj megfizetésére vonatkozott, egyéb az alperes által hivatkozott hiányok pótlására (a meghatalmazás hibája), valamint annak okirattal való igazolása, hogy magántőke bevonása nélkül valósul meg a beruházás, - a felperest a közigazgatási eljárásban nem hívták fel.

A fent kifejtettek értelmében alaptalanul hívta fel hiánypótlásra és utasította el a hatóság a kérelmet a díjfizetési kötelezettség elmulasztása miatt, minthogy a felperes díj fizetésére, mentessége folytán nem kötelezhető.

A hiánypótlásra felhívás határidő megjelölésével történik, abban lehetőséget kell biztosítani az ügyfélnek arra, hogy a kérelme esetleges hiányosságait pótolja. Jelen esetben nem ez történt. Az első fokú hatóság hívta fel hiánypótlásra a díjfizetés körében a felperest és miután ennek a felperes nem tett eleget, e kérelmét a hiánypótlás elmulasztása miatt elutasította. Az alperes ezen határozatot helybenhagyta, csupán indokait egészítette ki a meghatalmazás és egyéb okiratok hiányára hivatkozással. Ez azonban nem minősül hiánypótlási felhívásnak, az elutasítás indokait egészítette ki az alperes.

Mindezeket összegezve a bíróság megállapította, hogy a felperest a kérelem benyújtása idején a teljes személyes díjmentesség a hiteles tulajdoni lap másolatának kiadásáért megillette, így jogszabályellenesen hívta fel őt az ingatlan-nyilvántartási hatóság e körben hiánypótlásra. Egyéb hiányok pótlására pedig a felperest nem hívta fel, így a hiánypótlásra alapított kérelmet elutasító határozat jogszabálysértő.

Ezért a bíróság az alperesi jogelőd határozatát a Pp. 339. §. /1/ bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte.

Az új eljárás során – amennyiben valóban vannak a kérelemnek egyéb hiányai – a felperesnek módot kell adni ezek pótlására, ha ilyenek nincsenek és a felperes a kérelmét még fenntartja, részére a tulajdoni lap másolatokat díjfizetés nélkül ki kell adni.

(Somogy Megyei Bíróság K.21.303/2010.)