6/2014. számú polgári elvi döntés

Nyomtatóbarát változat

I. A házastársi közös vagyon megosztására irányuló perben a követelés jogalapjához a házastársi vagyonközösség fennállása és időbeli terjedelmének eldöntése tartozik, amely kizárja közbenső ítélet meghozatalát a házasságkötést megelőző időszakra vonatkozó élettársi jogviszony fennállása tárgyában; negatív közbenső ítélet hozatala pedig fogalmilag kizárt. Törvényi feltételek hiányában a terjedelmes bizonyítás szükségessége, a célszerűségi és a pergazdaságossági szempontok nem adnak alapot közbenső ítélet meghozatalára.
II. Nem minősül a kereseti kérelem önállóan eldönthető részének a házasságkötést megelőző élettársi jogviszony fennállásának, időbeli keretének meghatározása; ezen túl részítélet meghozatalát e körben a jogviszony természete és a vagyoni igények együttes elbírálásának követelménye is kizárja.

[1959. évi IV. tv. (Ptk.) 685/A. § és 578/G. §, Csjt. 27. § (1) bek., Pp. 213. § (2), (3) bek.].

1 A felperes és a II. rendű alperes elvált házastársak. A felperes keresetében kérte a házastársi közös vagyon megosztását annak figyelembevételével, hogy a volt házastársával a házasságkötést megelőzően, 1996 novemberétől a Ptk. 685/A. §-a szerinti élettársi kapcsolatban éltek.
2 A II. rendű alperes a házassági életközösség alatt szerzett vagyon megosztását nem ellenezte, az élettársi kapcsolat fennállását, ehhez képest a házasságkötés előtti közös vagyonszerzést tagadta.
3 Az elsőfokú bíróság közbenső ítéletében megállapította, hogy a felperes és a II. rendű alperes a házasságkötést megelőző időszakban nem éltek élettársi kapcsolatban.
4 Indokolása szerint a volt házastársak között vitás, hogy 1996 novemberétől a házasságkötésig terjedő időszakban párkapcsolatuk megfelel-e a Ptk. 685/A. §-ában szabályozott élettársi kapcsolatnak, és egyes vagyonelemeknek a II. rendű alperes tulajdonába kerülése is erre az időszakra tehető. A vitatott időszakban keletkezett vagyonszaporulatra terjedelmes bizonyítás lefolytatására van szükség, ezen okból és a pertakarékossági szempontok miatt az elsőfokú bíróság a házasságkötést megelőző és a házassági életközösség időszakát elkülönítve vizsgálta. Megállapította, hogy a felperes keresete az 1996-2001. május 26. napjáig terjedő időszakra alaptalan. A felperes terhére értékelte annak bizonyítatlanságát, hogy a házastársaknak a házasságkötés előtti kapcsolata megfelel a gazdasági közösségre is kiterjedő élettársi kapcsolat törvényi fogalmi elemeinek, a BDT2011. 2601. és a BDT2009. 1952. szám alatt közzétett határozatokban kifejtett szempontoknak.
5 A közbenső ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben annak megváltoztatását a módosított kereseti kérelmével egyezően kérte. Vitatta a megállapított tényállás egy részét, és részletesen indokolta álláspontját, miszerint tanúvallomás, a I. rendű alperes előadása, valamint a bontóperi iratok bizonyítják a házasságkötés előtti élettársi kapcsolat fennállását, a gazdasági együttműködést.
6 A II. rendű alperes a több szempontból indokolt fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság közbenső ítéletének helybenhagyását kérte.
7 A fellebbezés érdemben nem bírálható el, mert az elsőfokú bíróság közbenső ítélete anyagi-és eljárásjogi szabályokat sért.
8 A Pp. 213. § (2) bekezdése kimondja, hogy a bíróság egyes kereseti kérelmek felől vagy a kereseti kérelemnek önállóan elbírálható egyes részei felől külön ítélettel is határozhat, ha ebben a vonatkozásban további tárgyalásra nincs szükség, és ha a többi kereseti kérelem vagy beszámítási kifogás eldöntése végett a tárgyalást el kell halasztani. A hivatkozott törvényhely (3) bekezdése pedig kimondja, hogy ha a keresettel érvényesített jog fennállása és a felperest ennek alapján megillető követelés összege tekintetében a vita elkülöníthető, a bíróság a jog fennállását közbenső ítélettel előzetesen is megállapíthatja.
9 Az adott esetben a felperes kereseti kérelme a házastársi közös vagyon megosztására irányul, amely az együttélés tartama alatt közösen megszerzett valamennyi vagyontárgy tekintetében csak egységesen dönthető el. A keresettel érvényesített jog fennállása, tehát a követelés jogalapja körébe azonban nem az élettársi kapcsolat, hanem a házastársi vagyonközösség fennállása és időbeli terjedelmének eldöntése tartozik, amely kizárja a közbenső ítélet meghozatalát az élettársi jogviszony fennállása tárgyában. 
10 A Csjt. 27. § (1) bekezdése alapján a házastársi vagyonközösség létrejöttének két együttes feltétele a házasságkötés, valamint a házassági életközösség létrejötte és fennállása. Ebből következően az életközösség tényleges fennállásának ténye önmagában nem eredményez házastársi vagyonközösséget. A Ptk. 685/A. §-a szerint ugyanis két, házasságkötés nélkül, közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben együtt élő személy élettársnak minősül, és az élettársak vagyoni viszonyának rendezésére a Ptk. 578/G. §-a az irányadó. Az egységes és következetes ítélkezési gyakorlat szerint az élettársi kapcsolat alatt keletkezett vagyonszaporulatra a házassági vagyonjogi szabályok csak akkor alkalmazhatók, ha a felek utóbb házasságot kötöttek. Ilyen esetekben a házasságot közvetlenül megelőző, ezért a házassági életközösségbe vagyonjogi szempontból beolvadó közös gazdálkodás egysége és folyamatossága a teljes jogviszony felszámolására a házastársi vagyonközösség szabályainak alkalmazását indokolja. A jogalkalmazásban általánosan, a vagyoni viszonyok méltányos rendezése érdekében érvényesülő jogelv – a házasság vagyonjogi hatásait az életközösség tényleges kezdetének időpontjától kell számítani – nem jelenti azt, hogy a felek között a házastársi vagyonközösség az élettársi kapcsolat létesítésétől a házassági életközösség megszakadásáig fennáll. Az adott esetben pedig a volt házastársak között nem volt vitás, hogy házastársi vagyonközösségük létrejött, és az életközösség megszakadásával megszűnt.
11 Az ítélőtábla utal arra is, hogy az elsőfokú közbenső ítélet – tartalma szerint – a házasságkötést megelőzően keletkezett vagyonszaporulatra érvényesített vagyoni igény tekintetében a kereset elutasításának minősül, hiszen a Pp. 213. § (3) bekezdéséből következően negatív közbenső ítélet hozatala fogalmilag kizárt. Amennyiben a bíróság azt állapítja meg, hogy a keresettel érvényesített jog nem áll fenn, az összegszerűség kérdése is tárgytalanná válik, ezért a bíróság döntése csak a keresetet elutasító eljárást befejező határozat lehet.
12 Kétségtelen, hogy a közbenső ítélet célja a jogvita leegyszerűsítése, a per elhúzódásának megakadályozása és a peres felek megkímélése a később esetleg feleslegesnek bizonyuló költségektől. Törvényi feltételek hiányában azonban az elsőfokú bíróság által hivatkozott terjedelmes bizonyítás szükségessége, a célszerűségi és a pergazdasági szempontok nem adnak alapot a közbenső ítélet meghozatalára.
13 Végül az ítélőtábla megjegyzi, hogy az elsőfokú határozat részítéletként sem bírálható el. Nem minősül a kereseti kérelem önállóan eldönthető részének a házasságkötést megelőző élettársi jogviszony fennállása, időbeli keretének meghatározása, ezen túl a részítélet meghozatalát a jogviszony természete, a vagyoni igények együttes elbírálásának követelménye is kizárja.
14 A kifejtettekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 256/A. § (1) bekezdés f) pontja alapján tárgyaláson kívüli eljárásban az elsőfokú bíróság jogszabálysértő közbenső ítéletét a Pp. 252. § (2) bekezdésének alkalmazásával hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.

(Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.301/2013.)