8/2014. számú polgári elvi döntés

Nyomtatóbarát változat

Az alapítvány új székhelyének nyilvántartásba vételét elrendelő végzéssel szemben a székhelyül szolgáló ingatlan tulajdonosait – mint olyan személyeket, akikre a határozat rendelkezést tartalmaz – fellebbezési jog illeti meg.
[2011. évi CLXXXI. tv. (Cnytv.) 5. § (1) bek., 21. § (1) bek. b) pont, 37. § (1) bek., 86. § (1) bek., 91. § (1) bek. e) pont, Pp. 233. § (1) bek.]

1 A Fővárosi Törvényszék 23. sorszámú végzésével nyilvántartásba vette az alapítvány új székhelyeként megnevezett ingatlant, továbbá az alapító okirat módosításának időpontjaként 2012. november 21. napját.
2 A végzés ellen a T. Kft. fellebbezést terjesztett elő, melyben a határozat megváltoztatását és a változásbejegyzés iránti kérelem elutasítását kérte. A fellebbező a jogi érdekeltségét arra alapozta, hogy a székhelyként megjelölt ingatlan tulajdonosa. Érdemben arra hivatkozott, hogy az alapítvány bejegyzett új székhelye nem valós, fiktív székhelycím; mint az ingatlan tulajdonosa nem járult hozzá ahhoz, hogy az alapítvány székhelyet létesítsen az ingatlanon. Mivel az ingatlan használatára az alapítvány jogalappal nem rendelkezik, ezért a bejegyzett székhely nyilvántartásba vétele törvénysértő.
3 Az elsőfokú bíróság a 28. sorszámú végzésével a T. Kft. fellebbezését elutasította.
4 A végzés indokolása értelmében a fellebbezést előterjesztő T. Kft. a 2012. november 27. napján indult változásbejegyzési eljárásban nem fél, és az eljárás során meghozott változásbejegyzést elrendelő végzés sem tartalmaz rá nézve rendelkezést, ezért a határozat ellen nem élhet fellebbezéssel. Az elsőfokú bíróság a Pp. 233. § (1) bekezdése alapján a Pp. 237. § szerint a fellebbezést hivatalból elutasította.
5 E végzés ellen a T. Kft. fellebbezést terjesztett elő, melyben a 28. sorszámú végzés megváltoztatását és fellebbezésének érdemi elbírálását kérte.
6 Ismételten kiemelte, hogy jogi érdekeltségét az ügyben az alapozza meg, hogy a székhelyként megnevezett ingatlan tulajdonosa. Az alapítvány székhelyeként nyilvántartásba vett székhely-cím nem valós. Álláspontja szerint a közhiteles ingatlan-nyilvántartás adataival szemben, a tulajdonos hozzájárulást elutasító nyilatkozata ellenére bejegyzett változásról meghozott végzés megalapozatlan, törvénysértő. Előadta, hogy az alapítvány az ingatlan-nyilvántartásban a Budapest, belterület X. helyrajzi szám alatt felvett, kivett sporttelep és közpark megnevezésű ingatlanon működik (ha működik), amely ingatlan 16786/309041 tulajdoni hányadban a Magyar Állam, 280103/309041 tulajdoni hányadban a Fővárosi Önkormányzat és 12152/309041 tulajdoni hányadban a T. Kft. tulajdonában áll. Megítélése szerint az a tény, hogy a fellebbező annak a közös tulajdonban lévő ingatlannak a tulajdonosa, amelyre a Fővárosi Törvényszék elrendelte az alapítvány székhelyének bejegyzését, azt jelenti, hogy a változásbejegyző végzés a fellebbezőre rendelkezést tartalmaz. Álláspontja szerint a vitatott határozat sérti a tulajdonhoz fűződő rendelkezési jogát. A 2011. évi CLXXXI. törvény 24. § (1) bekezdésének megfelelően alkalmazandó 21. § (1) bekezdés b) pontjára is hivatkozott és ezen keresztül arra, hogy a Fővárosi Törvényszéknek rendelkezésére állt a fellebbező 2012. augusztus 15. napján kelt kérelme és nyilatkozata arról, hogy a társaság az adott ingatlan tulajdonosaként nem járult hozzá, hogy a kérelmező alapítvány a Budapest, X. hrsz. alatt székhelyet létesítsen, mert az ingatlan használatára jogalappal nem rendelkezik. Így megítélése szerint a Pp. 197. § (1) bekezdése alapján a székhelycím-változás bejelentésének alapjául szolgáló nyilatkozat valódiságát és egyúttal annak valóságtartalmát is vizsgálnia kellett volna az elsőfokú bíróságnak.
7 A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
8 A 2011. évi CLXXXI. törvény (Cnytv.) 5. § (1) bekezdése szerint az e törvényben szabályozott polgári nemperes eljárásokban azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket ez a törvény nem szabályoz, a Pp. szabályai – a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel – megfelelően irányadók. Ennek értelmében a jelen nemperes eljárásra is irányadó a Pp. 233. § (1) bekezdése. E jogszabályhely kimondja, hogy az elsőfokú bíróság határozata ellen – amennyiben a törvény ki nem zárja – fellebbezésnek van helye. Fellebbezéssel élhet a fél, a beavatkozó, végül az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz, a rendelkezés reá vonatkozó része ellen.
9 Az elsőfokú bíróság arra helytállóan utalt, hogy a fellebbező T. Kft. a megváltozott adatok nyilvántartásba vételére irányuló nemperes eljárásban nem fél. Annak elbírálásában, hogy a határozat – nevezetesen az elsőfokú bíróság 23. sorszámú végzésének a székhelyváltozás nyilvántartásba vételére vonatkozó rendelkezése – vonatkozik-e a fellebbezőre, nem hagyhatók figyelmen kívül az alábbi, a nemperes eljárásra irányadó jogszabályi rendelkezések sem.
10 A Cnytv. korábban hatályos rendelkezései és a jelenleg hatályos 91. § (1) bekezdés e) pontja alapján nyilvántartási adat az alapítvány székhelye.
11 A Cnytv. 37. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó 21. § (1) bekezdés b) pontja szerint az alapítvány székhelyében bekövetkezett változás nyilvántartásba vételére irányuló eljárásban a kérelemhez csatolni kell a székhelyhasználat jogcímét igazoló okirat másolatát.
12 A Cnytv. 86. § (1) bekezdése kimondja, hogy a nyilvántartás közhiteles.
13 A Ptk. 112. § (1) bekezdése szerint a tulajdonost megilleti az a jog, hogy a dolog birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedje, a dolgot biztosítékul adja vagy más módon megterhelje, továbbá hogy tulajdonjogát másra átruházza. Ezen törvényi rendelkezésből következik, hogy az ingatlan tulajdonosa jogosult kívülálló személy részére az ingatlanának használatát oly módon biztosítani, hogy azon az adott személy, nevezetesen az alapítvány a székhelyét működtetheti, sőt a nyilvántartásba székhelyként bejegyeztetheti. A Cnytv. fentebb idézett rendelkezése ezen tulajdonosi jog korlátozására figyelemmel írja elő, hogy az alapítványnak a székhelyváltozás nyilvántartásba vétele iránti kérelméhez csatolnia kell a székhelyhasználat jogcímét igazoló okirat másolatát. Amennyiben közös tulajdonú ingatlanról van szó, valamennyi tulajdonos tulajdonosi jogait érintheti, korlátozhatja a bejegyzés, amely alapján az adott ingatlanon harmadik személynek – akár ellenérték fejében, akár ingyenesen – székhelyhasználati joga keletkezik.
14 Alapítvány esetében a székhely nyilvántartási adat. A nyilvántartási adat közhiteles, azaz mindenkivel szemben hitelesen tanúsítja, hogy az alapítványnak az adott cím a székhelye, ezért az adott ingatlanon jogosult tartózkodni, működni. Ebből okszerűen következik, hogy a székhelyváltozás nyilvántartásba vétele olyan rendelkezés, amely vonatkozik a székhelyként bejegyzett ingatlan tulajdonosaira is. Így a T. Kft.-t (a fellebbezésében tett előadására figyelemmel) az alapítvány székhelyváltozása nyilvántartásba vételére vonatkozó rendelkezése ellen – miután az rá vonatkozó rendelkezést is tartalmaz – a fellebbezési jog megilleti. Az elsőfokú bíróság 28. sorszámú végzése, amellyel a T. Kft. fellebbezését – mint arra nem jogosulttól származót – elutasította, megalapozatlan.
15 Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság 28. sorszámú végzését a Cnytv. 5. § (1) bekezdésére tekintettel alkalmazandó Pp. 259. § alapján, a Pp. 253. § (2) bekezdés szerint megváltoztatta és a fellebbezést hivatalból elutasító rendelkezést mellőzte.
16 Az elsőfokú bíróságnak a Pp. 257. § (1) bekezdése szerinti eljárást követően kell a 23. sorszámú végzés ellen 26. sorszám alatt előterjesztett fellebbezést érdemi elbírálás végett a Fővárosi Ítélőtáblára felterjeszteni.

(Fővárosi Ítélőtábla 4. Pkf. 25.217/2013.)