17/2019. számú büntető elvi határozat

Nyomtatóbarát változat

A terhelt terhére szóló felülvizsgálati indítvány bejelentésére nyitva álló hat hónapos határidőt az ügydöntő határozat közlésétől kell számítani; a kihirdetéssel közölt ügydöntő határozat kapcsán ez a határidő nem az indokolással ellátott határozat kézbesítésétől, hanem annak kihirdetésétől számítandó [Be. 455. § (1) és (4) bek., 652. § (3) bek.].

[1] A járásbíróság a 2018. április 24. napján kihirdetett és 2018. április 27. napján jogerős ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett zsarolás bűntettében [Btk. 367. § (1) bek.], ezért, továbbá a járásbíróság 2017. január 12. napján jogerős ítéletével elrendelt próbára bocsátó rendelkezés hatályon kívül helyezésével és a próbára bocsátás megszüntetésével a társtettesként elkövetett rablás bűntette [Btk. 365. § (1) bek. a) pont, (3) bek. c) pont], valamint társtettesként elkövetett testi sértés bűntettének kísérlete [Btk. 164. § (1) és (3) bek.] miatt halmazati büntetésül 1 év 8 hónap – végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztésre ítélte azzal, hogy a szabadságvesztést végrehajtásának elrendelése esetén a terheltnek börtönben kell letöltenie és abból a büntetés kétharmad részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. Egyben elrendelte a terhelt pártfogó felügyeletét, rendelkezett az előterjesztett polgári jogi igényről, valamint a járulékos kérdésekről.

[2] A jogerős ügydöntő határozat ellen a terhelt terhére a főügyészség 2018. október 26. napján felülvizsgálati indítványt terjesztett elő a Be. 649. § (1) bekezdés b) pontjának ba) alpontjára alapítottan.

[3] Az abban kifejtett álláspontja szerint a járásbíróság által elbírált zsarolási cselekmény nem a Btk. 367. § (1) bekezdése, hanem a (2) bekezdés b) pontja szerint minősül, ekként a bíróság által kiszabott büntetés törvénysértőn enyhe.

[4] Ezért azt indítványozta, hogy a Kúria a jogerős ítéletet változtassa meg, a kérdéses cselekményt minősítse a Btk. 367. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti folytatólagosan, súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás bűntettének, a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztést – a végrehajtás felfüggesztésére vonatkozó rendelkezés mellőzésével – súlyosítsa, és a terheltet tiltsa el a közügyek gyakorlásától.

[5] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt fenntartotta, azonban nem a támadott ítélet megváltoztatására, hanem annak hatályon kívül helyezésére tett indítványt, mivel álláspontja szerint – az ítélettel megszüntetett próbára bocsátás próbaidejének időközbeni letelésére is figyelemmel – a büntetéskiszabási körülmények teljes újraértékelése szükséges; emellett a megtámadott ítélet Kúria általi megváltoztatása esetén sérülne a terhelt jogorvoslati joga is.

[6] Kitért arra is, hogy álláspontja szerint a felülvizsgálatot a főügyészség a törvényes határidőn belül nyújtotta be, mivel a jogerős ügydöntő határozat kézbesítése az ügyészségnek 2018. május 16-án történt, tehát a Be. 652. § (3) bekezdése szerinti határidőt ettől az időponttól kell számítani.

[7] A felülvizsgálati indítvány elbírálására a Kúria a Be. 660. § (1) bekezdése alapján tanácsülést tartott, és azon a következőket állapította meg:

[8] A megtámadott ítélet kihirdetésére a 2018. április 24. napján tartott tárgyaláson került sor.

[9] Az ügyész a tárgyaláson fellebbezési nyilatkozatának megtételére három napot tartott fenn, míg a jelen lévő fellebbezésre jogosultak – a terhelt, a védő és a magánfél – az ítéletet tudomásul vették.

[10] Az ügyészség az ítéletet a bírósághoz 2018. április 27. napján érkezett nyilatkozatában szintén tudomásul vette.

[11] Ezért a járásbíróság – az ekkor hatályos 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: korábbi Be.) 588. § (2) bekezdés b) pontjára figyelemmel helyesen – megállapította, hogy ítélete 2018. április 27. napján jogerőre emelkedett.

[12] A 2018. július 1. napján hatályba lépett 2017. évi XC. törvény, a Be. 455. § (1) bekezdése szerint a határozatot a jelenlévőkkel kihirdetéssel kell közölni; kézbesítéssel a jelen nem lévő fellebbezésre jogosultakkal közli azt a bíróság.

[13] Ugyanígy rendelkezett a korábbi Be. 262. § (2) bekezdése.

[14] A Be. 455. § (4) bekezdése szerint az indokolást is tartalmazó ügydöntő határozatot akkor is kézbesíteni kell az ügyésznek, ha azt vele kihirdetés útján már közölték.

[15] Ezzel egyező rendelkezést tartalmazott a korábbi Be. 262. § (4) bekezdése.

[16] Azonban ez nem jelenti azt, hogy az ügydöntő határozat kihirdetésénél jelen lévő fellebbezésre jogosultakkal a határozat közlése akkor történik meg, amikor az írásba foglalt, indokolással ellátott határozatot a bíróság kézbesíti.

[17] Mivel a megtámadott ítélet kihirdetésére a 2018. április 24. napján tartott tárgyaláson került sor, annak közlése a jelenlévőkkel – így az ügyésszel is – ekkor történt.

[18] A Be. 652. § (3) bekezdése szerint felülvizsgálati indítványt a terhelt terhére a jogerős ügydöntő határozat közlésétől számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni.

[19] Az adott ügyben az ügyészség számára a felülvizsgálati indítvány előterjesztésére nyitva álló hat hónapi határidő 2018. október 24. napján járt le.

[20] Utal a Kúria arra is, hogy – bár az a bíróságokat nyilvánvalóan nem köti – ez következik a büntetőbíróság előtti ügyészi tevékenységről szóló 8/2018. (VI. 27.) LÜ utasítás 33-34. §-aiból is.

[21] A főügyészség felülvizsgálati indítványa 2018. október 26. napján, tehát két nappal a hat hónapos határidő letelte után érkezett a járásbíróságra, így az elkésett.

[22] Ezért a Kúria a felülvizsgálati indítványt, mint elkésettet a Be. 656. § (2) bekezdés c) pontja alapján elutasította.
(Kúria Bfv. I. 112/2019.)