A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
végzése
Az ügy száma: Knk.VII.37.689/2017/2.
A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső tanácselnök
Dr. Rothermel Erika előadó bíró
Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet bíró
A kérelmező: (név)
(cím)
A kérelmező képviselője: Dr. Varga István ügyvéd
(cím)
A kérelmezett: Nemzeti Választási Bizottság (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.)
Az ügy tárgya: honos népcsoporttá nyilvánításra irányuló kezdeményezés tárgyában hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 94/2017. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 94/2017. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az Államnak – külön felhívásra – 10.000 ( tízezer) forint eljárási illetéket.
E végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) ... magánszemély (a továbbiakban: szervező) által – több mint 30 támogató aláírás mellett – benyújtott, a székely népcsoport honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló kezdeményezés tárgyában 94/2017. számú határozatával döntött. Az NVB az „A magyarországi székelyek a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: nemzetiségi törvény) 148. § (3) bekezdésének felhatalmazása alapján bizonyságot kívánnak tenni arról, hogy megfelelnek a nemzetiségi törvényben foglaltaknak. Ezen oknál fogva alulírottak kijelentjük, hogy a székely nemzetiséghez tartozónak valljuk magunkat!” honos népcsoporttá nyilvánításra irányuló kezdeményezést jelzett számú határozatával hitelesítette.
[2] Az NVB a népszavazási kezdeményezésről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 11. § (1) bekezdése alapján megállapította, hogy a honos népcsoporttá nyilvánításra irányuló kezdeményezés megfelel az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben megfogalmazott követelményeknek.
[3] Az NVB az Nsztv. 8. § (3) bekezdésében foglaltak vizsgálata során megállapította, hogy az NVB – és határozatának meghozataláig – a Kúria sem hozott olyan döntést, amelyben a jelen eljárásban tárgyalt kezdeményezéssel azonos tárgyú kezdeményezés hitelesítéséről rendelkezett volna.
A felülvizsgálati kérelem
[4] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását kérte annak érdekében, hogy a székelyek honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló kezdeményezés ne kerüljön hitelesítésre.
[5] A kérelmező álláspontja szerint az NVB határozata sérti az Nsztv. 4. § (1) bekezdését, valamint a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Nektv.) 148. § (3) és (5) bekezdéseit.
[6] A kérelmező érvelésében kifejtette, hogy a honos népcsoporttá nyilvánításra irányuló kezdeményezés esetén is érvényesülnie kell az Nsztv. 4. § (1) bekezdésének, vagyis, hogy a kezdeményezésben szereplő kérdést legalább húsz, de legfeljebb harminc választópolgár támogató aláírásával ellátva kell benyújtani. Álláspontja szerint, mivel a jelen eljárás alapjául szolgáló kezdeményezésben a támogató aláírások száma a törvényben foglalt maximális mennyiséget meghaladja, a kezdeményezés formai okokból nem megfelelő, s így a hitelesítésre nem kerülhetett volna sor.
[7] A kérelmező megítélése szerint az NVB határozata azért is törvénysértő, mert az NVB az eljárása során elmulasztotta beszerezni a Nektv. 148. § (5) bekezdésében előírt, a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: MTA) elnökének állásfoglalását. A kérelmező részletesen bemutatta a korábbi Alkotmányon alapuló vonatkozó alkotmánybírósági gyakorlatot, azonban érvelése szerint jelen ügyben ezen korábbi gyakorlatra nem lehet támaszkodni, mivel a honos népcsoporttá nyilvánítás már nem népi kezdeményezés, hanem népszavazási eljárás eredményeképp lehetséges. Álláspontja szerint az NVB-nek ezért érdemben kell vizsgálnia, hogy a Nektv. szerinti kezdeményezés megfelel-e a törvényi kritériumoknak, amelynek kulcseleme az MTA elnökének állásfoglalása, ugyanis ha annak tartalma negatív, akkor a honos népcsoportként történő elismerés nem lehetséges.
A Kúria döntése és jogi indokai
[8] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint nem megalapozott.
[9] A Kúria vizsgálta a kérelmező érintettségét. Ennek keretében megállapította, hogy a kérelmező magát – székely felmenői révén – székely magyarnak vallotta. Figyelemmel a Nektv. 11. § (1) bekezdésére, a kérelmezőt megillette az identitás választás szabadsága, így a kérelmező elidegeníthetetlen és kizárólagos joga az e kérdésben való kinyilvánítás, azt a Kúria a felülvizsgálati kérelem céljának ismeretében sem bírálhatta felül.
[10] A Kúria megállapítja, hogy a székelyek honos népcsoporttá nyilvánítása iránti kezdeményezés NVB általi hitelesítése jogszerű volt.
[11] A Kúria mindenek előtt rögzíti, hogy a Nektv. 148. § (3) bekezdése alapján a honos népcsoporttá nyilvánítás iránti eljárás során az Nsztv. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni a Nektv. 148. § (4) és (5) bekezdésében foglalt eltéréssel. A Nektv. 148. § (4) bekezdése alapján a kezdeményezés szervezője az a magyar állampolgár választópolgár lehet, aki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választható, a Nektv. 148. § (5) bekezdése alapján pedig az NVB az eljárása során köteles kikérni a MTA elnökének állásfoglalását a törvényi feltételek fennállásáról.
[12] E szabályozási megoldásból adódóan az NVB a honos népcsoporttá nyilvánítás iránti kezdeményezés hitelesítésekor, valamint a Kúria az NVB hitelesítés során hozott határozatának felülvizsgálatakor ugyanazokat a szempontokat veszi figyelembe – az eljárás sajátosságainak megfelelően –, amelyeknek a népszavazásra szánt kérdés hitelesítésekor is érvényesülniük kell. Az Nsztv. 11. § (1) bekezdése alapján az NVB a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel. Ebből következően az országos népszavazásra szánt kérdés akkor hitelesíthető, ha az az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése alapján az Országgyűlés hatáskörébe tartozik, nem ütközik az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésében foglalt tiltott tárgykörbe, valamint megfelel az Nsztv. 9. § (1) bekezdése szerinti egyértelműség követelményének.
[13] A Kúria szerint – eltérő szabályozás hiányában – a honos népcsoporttá nyilvánítás iránti kezdeményezés benyújtásakor is érvényesülnie kell az Nsztv. 4. (1) bekezdésében foglalt, a népszavazásra javasolt kérdés benyújtására vonatkozó azon szabálynak, amely szerint a kérdést legalább húsz, de legfeljebb harminc választópolgár támogató aláírásával ellátva kell benyújtani. A Kúria jelen ügyben ezért elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a kérdés benyújtásakor a maximális támogatói aláírásra vonatkozó szabály be nem tartása akadályát képezheti-e a kérdés hitelesítésének.
[14] A Kúria álláspontja szerint a kérelmező tévesen értelmezte az Nsztv. 4. § (1) bekezdését, amikor amellett érvelt, hogy a maximum szám a legtöbb benyújtható aláírás számát jelenti, és ez a mennyiségi határ az aláírások benyújtásakor nem léphető át.
[15] A Kúria az Nsztv. 4. § (1) bekezdésében foglaltak értelmezésekor – figyelembe véve a jogszabályhelyhez fűzött jogalkotói indokolást is – arra a következtetésre jutott, hogy a benyújtható aláírások számának törvényi maximalizálása egyrészt a hitelesítést megelőző tömeges aláírásgyűjtés elkerülését célozza, másrészt a mennyiségi felső korlát a kezdeményezés szempontjából egy kiszámítható, teljesíthető (nem túlzó), mégis a kezdeményezés komolyságát tükröző számot jelent, továbbá e szabály az NVB számára lehetővé teszi, hogy a maximális mértéken túl a további aláírások megfelelőségét ne kelljen vizsgálnia. E szabály be nem tartása a Kúria megítélése szerint olyan formai hiba, amely a népszavazási eljárás – s így a honos népcsoporttá nyilvánítási eljárás – érdemére nem hat ki, annak eredményét nem befolyásolja, ezért a hitelesítést kizárólag ezen okra hivatkozással nem lehet megtagadni.
[16] A Nektv. 148. § (5) bekezdése rögzíti, hogy az NVB az eljárása során köteles kikérni a MTA elnökének állásfoglalását, azonban annak időpontját közelebbről nem határozza meg. E tény már önmagában kizárja a hivatkozott jogsértés megállapítását, hiszen az állásfoglalás hitelesítési szakaszban történő kikérésének konkrét és az NVB eljárásán számon kérhető szabálya nincs. Ennek ellenére a Kúria áttekintette, hogy az NVB a népszavazási eljárás – és analógia útján a honos népcsoporttá nyilvánítási eljárás – mely szakaszaiban jut szerephez. E vizsgálódás kapcsán a Kúria megállapítja, hogy az NVB a népszavazási eljárásban egyrészt a kérdés hitelesítésekor, másrészt a kérdés-hitelesítést követően az aláírások ellenőrzésekor vesz részt. Erre tekintettel a Nektv. 148. § (5) bekezdéséből következően az MTA elnöke állásfoglalásának beszerzésére egyrészt a kérdés/kezdeményezés hitelesítésekor, másrészt később, az összegyűjtött aláírások ellenőrzésekor is sor kerülhet.
[17] Ezt követően a Kúria – a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott Alaptörvény 28. cikkére tekintettel – célszerűségi szempontokat is figyelembe véve értelmezte a szabályozást. A Kúria nem tartja elfogadhatónak a kérelmező azon érveit, hogy az általa is hivatkozott 27/2006. (VI. 21.) AB határozatban foglaltak amiatt nem használhatók fel jelen ügyben, mert a honos népcsoporttá nyilvánításra immár nem népi kezdeményezés, hanem népszavazási eljárás keretében kerülhet sor. Mindez ugyanis nem befolyásolja az NVB-nek a kérdés/kezdeményezés hitelesítése során fennálló szerepét és feladatait, valamint a hitelesítési vizsgálat szempontjait. E körben kiemeli, hogy az a körülmény, miszerint a korábbi népi kezdeményezés jogintézménye jelenleg nem létezik, az ügy eldöntése szempontjából kiemelt jelentőséggel nem bír. A jogalkalmazónak a jelenleg hatályos jogszabályt kell alapul vennie, figyelemmel a jogszabályi környezetre és gyakorlatra. A korábbi gyakorlat eredménye felhasználható feltéve, hogy a hatályos szabályozással nem ellentétes. Ebből következően a Kúria továbbra is irányadónak tartja az Alkotmánybíróságnak a jogértelmezését, ezért az MTA elnöke állásfoglalásának NVB általi beszerzése a hitelesítésre irányuló eljárást nem érinti. A Nektv. 148. § (5) bekezdése nem tartalmaz utalást arra nézve, hogy a kérdés hitelesítése során az NVB-nek döntését az MTA elnökének állásfoglalására tekintettel kell meghoznia, és arra sem biztosít hatáskört az NVB-nek, hogy a honos népcsoporttá nyilvánítás törvényi feltételeinek fennállását vizsgálja.
[18] A Kúria mindazonáltal megjegyzi, hogy ugyan a jogszabályhely közelebbről nem határozza meg, hogy az NVB az állásfoglalást a hitelesítéskor vagy az aláírások ellenőrzésekor szerezze be, de utóbbi megoldás jobban elősegíti a jogszabály céljának érvényesülését, mert így az MTA elnökének a kezdeményezésnek már a közösség által megerősített szakaszában kell csak a honos népcsoporttá nyilvánítás egyéb törvényi feltételeiről állást foglalnia. Az állásfoglalás utólagos beszerzése mellett szól az az érv, hogy a hitelesítési eljárásban az MTA elnökének állásfoglalása egyébként sem vitatható.
[19] A Kúria megállapította, hogy a honos népcsoporttá nyilvánítás iránti kezdeményezés a hitelesítésre vonatkozó népszavazási eljárásban alkalmazandó követelményének megfelel, így az NVB a kérdést az Nsztv. 11. § (1) bekezdésére hivatkozással jogszerűen hitelesítette, amelynél fogva az Nsztv. 30. § (1) bekezdése alapján rendelkezett az NVB határozatának helybenhagyásáról.
[20] A Kúria e végzéséről az Nsztv. 30. § (4) bekezdése alapján a Magyar Közlönyben nyolc napon belül közleményt tesz közzé.
[21] A Kúria végzése elleni további jogorvoslatot az Nsztv. 30. § (1) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2017. november 7.
Dr. Tóth Kincső s.k. tanácselnök,
Dr. Rothermel Erika s.k. előadó bíró,
Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. bíró