A Kúria
Önkormányzati Tanácsának
h a t á r o z a t a
Az ügy száma: Köf.5039/2019/5.
A tanács tagja: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró, Dr. Horváth Tamás bíró
Az indítványozó: Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
Az érintett önkormányzat: Csömör Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete
Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálata
Rendelkező rész
A Kúria Önkormányzati Tanácsa
– megállapítja, hogy Csömör Önkormányzat Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 18/2014. (X.28.) önkormányzati rendelete 2018. október 1. napjától 2019. november 20. napjáig hatályban volt 1. mellékletének 25. pontja más jogszabályba ütközött, ezért az nem alkalmazható a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt folyó 41.K.28.153/2019 számú perben, valamint valamennyi, a jelen határozat meghozatalának időpontjában valamely bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben;
– elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét;
– elrendeli, hogy a határozat közzétételére – a Magyar Közlönyben való közzétételt követő 8 napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.
A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
Az indítvány alapjául szolgáló tényállás
[1] Csömör Nagyközség polgármestere 2019. március 8. napján kelt, 719-2/2019. számú határozatában a felperest kötelezte arra, hogy a Cs., Á. út 198. szám alatti ingatlanból 60 napon belül két ebet távolítson el. A határozatban hivatkozott a kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályairól szóló 37/2013. (XII.20.) önkormányzati rendelet (Ör.) 8. § (1) bekezdésére, miszerint kettőnél több eb csak engedéllyel tartható, mely engedélyt a felperes nem szerezte be. A felperes fellebbezését a Csömör Nagyközség Önkormányzatának (a továbbiakban: önkormányzat) Ügyrendi, Sport és Közbiztonsági Bizottsága, az ügy alperese a 2019. április 16. napján hozott 43/2019. (IV.16.) számú határozatával – változatlan jogi indokolás mellett – elutasította, és ezen döntését a 2019. április 26. napján kelt 719-6/2019. számú határozatával közölte a felperessel.
[2] A felperes a másodfokú határozattal szemben törvényes határidőben keresetet terjesztett elő, melyben kérte elsődlegesen az alperesi határozat elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését, másodlagosan a határozatok és a vonatkozó jogszabály megsemmisítését, harmadlagosan a másodfokú határozat megváltoztatását. Indítványozta továbbá, hogy az eljáró bíróság kezdeményezze az önkormányzat rendeletének felülvizsgálatát a Kúria előtt. Tájékoztatta továbbá a bíróságot, hogy az Ör. kapcsán a Pest Megyei Kormányhivatal törvényességi felügyeleti intézkedések megtételét kezdeményezte. A közigazgatási per a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt 41.K.28.153/2019. számon van folyamatban.
Az indítvány és az önkormányzat álláspontja
[3] A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az alperesi határozat jogszerűségének megállapítása érdekében a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 18/2014. (X.28.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: SzMSz) átruházott önkormányzati hatáskörökre vonatkozó rendelkezéseit is vizsgálta. A bíróság álláspontja szerint az SzMSz 1. mellékletének 25. pontja más jogszabályba ütközik. Az SzMSz 1. mellékletnek 16. pontja ugyanis a kedvtelésből tartott állatok tartásának engedélyezése hatáskört a képviselő-testület a polgármesterre ruházta át, a 2018. október 1. napjától hatályos 1. melléklet 25. pontja értelmében pedig az önkormányzati hatósági ügyekben történő fellebbezés elbírálása az Ügyrendi, Sport és Közbiztonsági Bizottság feladatkörébe tartozik. A bíróság álláspontja szerint az Ör.-ben szabályozott ügyek kapcsán az önkormányzat képviselő-testülete a már átruházott hatáskörben hozott határozatok ellen benyújtott fellebbezések elbírálását nem ruházhatta volna át bizottságára, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 142/A. § (2) bekezdés értelmében ugyanis ilyen ügyekben a képviselő-testület lesz az a szerv, amely a fellebbezést elbírálja. A bíróság e körben utalt az Alaptörvény 32. cikk (3) bekezdésére is. Hangsúlyozta továbbá, hogy mivel a fentiek szerint a jogorvoslati döntést a közigazgatási eljárásban nem a megfelelő szerv hozta meg, a felperes jogorvoslati joga és tisztességes eljáráshoz való joga is sérült.
[4] Mindezek alapján a bíróság 41.K.28.153/2019/8. számú végzésével indítványozta, hogy a Kúria Önkormányzati Tanácsa semmisítse meg az SzMSz 1. mellékletének 25. pontját és rendelje el a jogszabálysértő rendelkezés általános, és a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt 41.K.28.153/2019. számon folyamatban levő perben történő alkalmazásának a tilalmát. A bíróság a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 144. §-a szerint kezdeményezte a Kúria Önkormányzati Tanácsának az eljárását.
[5] A Kúria a Kp. 140. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó 42. § (1) bekezdése alapján az önkormányzatot felhívta az indítványra vonatkozó nyilatkozata megtételére. Az önkormányzat 2019. december 6-án kelt védiratában jelezte, hogy Csömör Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 19/2019 (XI.18.) számú rendelete (SzMSz2) 115.§-ával hatályon kívül helyezte az SzMSz-t.
A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokolása
[6] Az indítvány az alábbiak szerint megalapozott.
[7] Az indítványt a Kúria Önkormányzati Tanácsa a Kp. 141. § (2) bekezdése alapján bírálta el. A bírói indítványra eszerint a keresetlevél szabályait kell alkalmazni.
[8] Az Önkormányzat az SzMSz2 115. § (2) bekezdésével az SzMSz-t hatályon kívül helyezte, amivel az indítvány egyik célja teljesült.
[9] A Kúria Önkormányzati Tanácsa több korábbi határozatában rögzítette, hogy az Önkormányzati Tanács bírói kezdeményezés esetén azt a jogot vizsgálja, amelyet a bírónak alkalmaznia kell. Így kerülhet sor hatályon kívül helyezett, vagy a későbbiekben módosult önkormányzati rendeletek vizsgálatára (Köf.5012/2016/4., Köf.5083/2012/4., Köf.5024/2019/4.). Az SzMSz indítványban felülvizsgálni kért 1. mellékletének 25. pontja 2018. október 1-től 2019. november 20-ig volt hatályban, azt Csömör Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 18/2014. (X. 28.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 21/2018. (X. 01.) önkormányzati rendelete iktatta be az SzMSz rendelkezési közé. A Kp. 146. § (1) bekezdés b) pontja bírói indítvány alapján – eltérően az absztrakt normakontroll eljárástól (Köf.5058/2015/4) –. lehetővé teszi a már nem hatályos önkormányzati rendeleti előírás felülvizsgálatát, ezért az érdemi elbírálásnak nem volt akadálya.
[10] Az indítvánnyal érintett önkormányzati rendeleti rendelkezések a következők:
[11] Az SzMSz 2019. november 20-ig hatályban volt szövege szerint
7. § „(1) A Képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházását, az arra vonatkozó eljárási rendet külön önkormányzati rendeletben szabályozza.
(2) Az átruházott hatásköröket az 1. melléklet tartalmazza.”
[12] Az SzMSz képviselő-testület által átruházott hatáskörök jegyzékét tartalmazó 1. melléklet 16. és 25. pontja szerint:
Az SzMSz képviselő-testület által átruházott hatáskörök jegyzékét tartalmazó 1. melléklet 16. és 25. pontja szerint:
Átruházott hatáskör Bizottság megnevezése Önkormányzati rendelet
16. kedvtelésből tartott állatok tartásának
(kutya, macska) engedélyezése polgármester 37/2013. (XII. 20.) 3. §
25. önkormányzati hatósági ügyekben Ügyrendi, Sport -és 18/2014. (X. 28.) 1. sz. melléklet
történő fellebbezés elbírálása Közbiztonsági Bizottság
[13] Az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése szerint „A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között rendeletet alkot.” Az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdése alapján a „Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot. Az Alaptörvény 32. cikk (3) bekezdése értelmében az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes.”
[14] A Mötv. 41. § (4) bekezdése biztosítja a képviselő-testület számára, hogy – a törvényben meghatározott kivételekkel – hatásköreit átruházza a polgármesterre, a bizottságára, a részönkormányzat testületére, a jegyzőre, a társulására. Az (5) bekezdés azt is rögzíti, hogy az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
[15] E rendelkezést pontosítja az Mötv. 142/A. § (1) bekezdése, amely szerint a képviselő-testület a hatáskörébe tartozó hatósági ügyben (azaz önkormányzati hatósági ügyben) a hatáskörét önkormányzati rendeletben a polgármesterre, a bizottságára, a társulására vagy a jegyzőre ruházhatja át. A Mötv. 142/A. § (1) bekezdése értelmében pedig, ha a képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben a hatáskörét átruházza, elbírálja a fellebbezést, valamint gyakorolja a másodfokú hatóság és a felügyeleti szerv feladat- és hatáskörét.
[16] Az indítványozó a fenti rendelkezések alapján helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy amennyiben a képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben a hatáskörét az Mötv. alapján rendeletben átruházza a polgármesterre, az átruházott hatáskör gyakorlója által meghozott döntés felülvizsgálata, az ellene benyújtott fellebbezés elbírálása kizárólag a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozik. Az SzMSz 1. mellékletének 16. pontjában megnevezett és az Ör.-ben szabályozott ügyek kapcsán a képviselő-testület a már átruházott hatáskörben hozott határozatok ellen benyújtott fellebbezések elbírálását nem ruházhatta volna át bizottságára, így az Ügyrendi, Sport és Közbiztonsági Bizottságra sem. Erre sem a Mötv. 41. § (4) bekezdése, sem a 142/A. § (1) bekezdése nem ad hatáskört a képviselő-testület számára, sőt az ilyenfajta hatáskör-delegálás egyértelműen ellentétes a Mötv. 142/A. § (2) bekezdésével, amely szerint, ha átruházza a képviselő-testület önkormányzati hatósági hatáskörét, akkor a képviselő-testület lesz az a szerv, amely a fellebbezést elbírálja.
[17] A Mötv. 2018. január 1-től hatályos 142/A. § (2) bekezdésében lefektetett – az indítványozó bíróság által is hivatkozott – garanciális szabály a hatékony jogorvoslathoz és tisztességes eljáráshoz való jog konkrét kifejeződése e speciális szabályozási környezetben. Korábban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 107. cikkének (1) bekezdése tartalmazta az ennek megfelelő, tartalmilag lényegében megegyező rendelkezést, melynek célja a Kúria gyakorlata (Kfv. IV.37.155/2013/9., Kfv. IV.37.984/2015/4.) szerint az elbírálásra jogosult pártatlan szerv biztosítása a fellebbezési ügyekben.
[18] Mindezek alapján megállapítható, hogy az SzMSz 1. mellékletének 25. pontja a Mötv. 41. § (4) bekezdésébe és 142/A. § (2) bekezdésébe ütközően törvénysértő volt.
[19] A törvényellenesség megállapítása okán a konkrét ügyben való alkalmazási tilalom Kp. 147. § (1) bekezdés első fordulata alapján való kimondása mellett, ugyanezen jogszabályhely második fordulat alapján általános alkalmazási tilalom, valamely bíróság előtt folyamatban lévő valamennyi egyedi ügyre vonatkozóan ugyancsak indokolttá vált. A Kúria nem látja okát e rendelkezés mellőzésének, mivel a Kp. 147. § (2) bekezdés szerinti, törvényben meghatározott megengedett okai – közérdek védelme, a jogbiztonság vagy a rendelet hatálya alá tartozó jogalanyok alapvető jogainak védelme – nem állnak fenn.
A döntés elvi tartalma
[20] A Mötv. 41. § (4) bekezdése és 142/A. § (2) bekezdése értelmében az önkormányzat képviselő-testülete nem ruházhatja át az átruházott hatáskörben hozott döntések elleni fellebbezés elbírálására vonatkozó hatáskörét.
Záró rész
[21] A Kúria az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el.
[22] A Kúria a törvényellenesség jogkövetkezményeit a Kp. 146. § (1) bekezdés b) pontja alapján állapította meg.
[23] A Magyar Közlönyben történő közzététel a Kp. 146. § (2) bekezdésén, a helyben történő közzététel a Kp. 142. § (3) bekezdésén alapul.
[24] Adott jogszabály-ellenesnek minősített rendelkezés vonatkozásában a folyamatban lévő ügyben való és az általános alkalmazás tilalmát a Kp. 147. § (1) bekezdése mondja ki.
[25] Jelen eljárásban a Kp. 141. § (4) bekezdése alapján az önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálatára irányuló eljárásban a feleket teljes költségmentesség illeti meg és saját költségeiket maguk viselik.
[26] A határozat elleni jogorvoslatot a Kp. 116. § d) pontja és 146. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2020. január 29.
Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke,
Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. előadó bíró,
Dr. Horváth Tamás s.k. bíró