Annak – a NEFMIr. alkalmazásával való – eldöntése, hogy a felperes megbetegedéseinek részkárosító hatását lehet-e összevont értékelés eredményeként meghatározni, különleges szakértelmet igényel, de nem szakértői mérlegeléssel történik

Nyomtatóbarát változat
Dátum: 
2020. május 11.

Tájékoztató a Kúria Kfv.X.37.548/2019/4. számú ügyben hozott határozatáról.

A felperes 2013. október 1-től C2 minősítési csoport szerinti rokkantsági ellátásban részesült. Az elsőfokú társadalombiztosítási szerv a felperes kérelmére lefolytatott felülvizsgálat eredményeként az ellátást a 2018. március 5-én kelt határozattal megszüntette, egyidejűleg, az elsőfokú komplex minősítési bizottság szakvéleménye alapján, amely szerint a felperes egészségi állapota 57%-os, B2 minősítési csoportba tartozik, havi 39.905 forint összegű rokkantsági ellátást állapított meg részére. A másodfokú társadalombiztosítási szerv az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A munkaügyi bíróság a másodfokú határozatot az elsőfokú határozatra is kiterjedően megváltoztatta és megállapította, hogy a felperes a 2013. október 1-től folyósított rokkantsági ellátásra „folytatólagosan”, 2018. március 6. napját követően is jogosult. Az alperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amely alapján a Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a bíróságot – a Pp. 300. § (1) bekezdése, 315. § (1) bekezdése és 316. § (1) bekezdése megsértése miatt – új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A Kúria – hasonló tényállású ügyekben hozott határozataira (Kfv.X.37.256/2019., Kfv.X.37.729/2019/5., Kfv.X.37.763/2019/6., Kfv.X.37.417/2019/4.) utalva –  megállapította, hogy az alperes indítványa részben alkalmas volt a perben kirendelt orvosszakértő szakvéleménye aggályosságának alátámasztására. Az alperes a kirendelt szakértő szakvéleményének kiegészítését nem csupán a felperes – nem vitatottan fennálló, a közigazgatási eljárásban és a perben eljárt szakértők által is figyelembe vett – megbetegedései százalékos mértékének meghatározásában fennálló különbségek tisztázása, vagyis szakértői mérlegelés körébe tartozó kérdések megválaszolása miatt kérte. A közigazgatási eljárásban és a perben eljárt szakértők a felperes mozgásszervi és neurológiai részkárosodásai helyes értékelését, azok összevonhatóságát illetően eltérő álláspontot foglaltak el, ennek tisztázását az alperes két ízben is kezdeményezte. Annak a kérdésnek a megválaszolásához, hogy a különböző megbetegedések részkárosító hatását a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II.27.) NEFMI rendelet (NEFMIr.) alkalmazásában lehet-e összevont értékelés eredményeként meghatározni, különleges szakértelem szükséges, ennek eldöntése ugyanakkor nem szakértői mérlegelés eredményeként történik. A fentieken túl a perben kirendelt szakértő szakvéleményéből – az alperes által is kifogásoltan – a kiegészítés után sem lehetett megállapítani, hogy az általa önállóan 6%-kal, illetve 3%-kal értékelt megbetegedéseket milyen módon, mely betegség részkárosító hatásának meghatározásakor, esetleg önállóan vette-e figyelembe. A szakértő azon nyilatkozata, hogy a mozgásszervi megbetegedés részkárosító hatását az elsőfokú orvosi bizottsággal egyező mértékben határozta meg, nem adott választ az ezzel kapcsolatban felvetett, a felperes össz-szervezeti egészségkárosodása, annak alapján az egészségi állapota mértékének helyes meghatározásához szükséges kérdésre. A szakvélemény a Pp. 316. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott okok miatt, a fenti hiányossága és homálya miatt nem volt aggálytalannak tekinthető, ezért a bíróságnak, figyelemmel arra, hogy az aggályok a szakértő által adott felvilágosítással nem voltak megszüntethetők, az alperes által indítványozott, a Pp. 315. § (1) bekezdése szerinti bizonyítást el kellett volna rendelnie. A Kúria – a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény és a NEFMIr. egyes rendelkezései értelmezésével –  megállapította továbbá, hogy a bíróság a felperes B2 minősítési kategóriából C2 kategóriába való átsorolásáról csapán az egészségi állapot %-os mértéke alapján nem dönthetett, erre csak a NEFMIr. alkalmazásával végzett, szakértői kompetenciába tartozó értékelés eredményeként kerülhet sor. Mindezek miatt, annak tisztázása érdekében, hogy a felperes állapotában történt-e javulás, a bíróság további szakértői bizonyítás lefolytatására köteles.

Budapest, 2020. május 11.

A Kúria Sajtótitkársága