Bűnrészességre mint tényálláson kívüli magatartásra törvényi egységet alapozni nem lehet

Nyomtatóbarát változat
Dátum: 
2018. december 18.

Tájékoztató a Kúria Bfv.I.454/2018. számú jelentős ügyben 2018. október 2-án hozott határozatáról.
Törvényi egységet csak törvényi tényálláson belüli magatartás, azaz tettesi cselekmény teremt. A bűnrészességre mint tényálláson kívüli magatartásra törvényi egységet alapozni nem lehet (Kúria Bfv.II.372/2017/7., BH 2015.296.).

A részesi cselekmény minősítése és rendbelisége a tettesi alapcselekményhez igazodik, a részesi elkövető felelősségének a tettesi alapcselekmény szab határt (BH 2015.178.).
A törvényi egységkénti – így a folytatólagos egységkénti – értékelését kizárja az, ha a részesi magatartások különböző tettesek által elkövetett több alapcselekményhez kapcsolódnak (EBH 2010.2214).

Ezért a törvényszék ítéletében a terhelt terhére értékelt, bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettét [Btk. 396. § (1) bekezdés a) és b) pont, (5) bekezdés b) pont] megvalósító részcselekmények nem alkothatnak a járásbíróság ítéletével elbírált, tettesként elkövetett költségvetési csalás részcselekményeivel törvényi egységet.

A törvényszék a VIII. rendű terheltet 2016. március 31-én kihirdetett ítéletében bűnösnek mondta ki folytatólagosan, részben tettesként, részben bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. § (1) bekezdés a) és b) pont, (5) bekezdés b) pont] és folytatólagosan, részben tettesként, részben bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk. 345. §), ezért halmazati büntetésül négy év szabadságvesztésre, négy év közügyektől eltiltásra és öt év gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztést börtönben kell végrehajtani és abból a terhelt a büntetés fele részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra.

A másodfokon eljáró ítélőtábla a 2017. szeptember 27-én meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a VIII. rendű terheltet érintően a költségvetést károsító bűncselekményre vonatkozó rendelkezést hatályon kívül helyezte és a terhelttel szemben a költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. § (1) bekezdés a), b) pont, (5) bekezdés b) pont] miatt indult büntetőeljárást megszüntette; a terheltet a folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk. 345. §) miatt megrovásban részesítette.

A másodfokú bíróság határozata ellen a fellebbviteli főügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, az 1998. évi XIX. törvény (régi Be.) 416. § (1) bekezdés c) pontjában írt okból.

A Kúria a másodfokú bíróság ítéletét a Be. 663. § (1) bekezdés a) pontja alapján hatályon kívül helyezte és az ítélőtáblát új másodfokú eljárásra utasította.

A Be. 649. § (2) bekezdés d) pontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a határozatát a 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. A Be. 608. § (1) bekezdés e) pontja szerint pedig feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha a bíróság az 567. § (1) bekezdés a)-b) és d)-e) pontjában, valamint (2) bekezdésében meghatározott valamely ok törvénysértő megállapítása miatt az eljárást megszüntette.

A Be. 567. § (1) bekezdés b) pontja szerint az eljárás megszüntetésének van helye, ha a cselekményt jogerősen elbírálták.

A Btk. 396. §-ában foglalt költségvetési csalás törvényi egység, és miután valamennyi adónemre és adóbevallási időszakra elkövetett, vagyoni hátrányt okozó cselekmény ebbe az egységbe tartozik, a folytatólagosság megállapítása kizárt, a vádemelés időpontjának van egységalkotó jelentősége.

A járásbírósághoz a járási ügyészség  2012. június 12. napján nyújtott be vádiratot, abban – az ott XXIII. rendűként szereplő – terheltet 2 rendbeli, a Btk. 396. § (1) bekezdés a) pontjába ütköző, a (3) bekezdés a) pontja szerint minősülő költségvetési csalás bűntettével, továbbá a Btk. 403. § (1) bekezdés b) pontjába ütköző számvitel rendje megsértésének bűntettével és a Btk. 345. §-ába ütköző hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolta. A vádat elbírálva a járásbíróság a 2016. június 28. napján jogerőre emelkedett  ítéletében a terheltet költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. § (1) bekezdés a) pont, (3) bekezdés a) pont], folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk. 345. §) és számvitel rendje megsértésének bűntette [Btk. 403. § (1) bekezdés b) pont] miatt halmazati büntetésül két év, végrehajtásában öt év próbaidőre felfüggesztett, börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és hat év gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltásra ítélte.

A kifejtettekre tekintettel a járásbíróság által elbírált, a terhelt által tettesként elkövetett, költségvetési csalásként értékelt cselekmények és a jelen ügyben vád tárgyává tett, tettesként elkövetett cselekmények valóban törvényi egységet alkotnak, azokat egységesen költségvetési csalásként kell elbírálni. Az ekként értékelendő költségvetési csalás tényállását a járásbíróság által elbírált vádirat benyújtásának időpontja, 2012. június 12. napja zárja le.

Abban az esetben, ha az ítélethozatalt követően derül ki, hogy a vádemelés előtt a terhelt további olyan bűncselekményt követett el, amely az elbírált cselekménnyel törvényi egységet alkot, az ítélt dolognak – res iudicatának – minősül.

Miután az adott ügyben a VIII. rendű terhelttel szemben az általa tettesként elkövetett cselekmények miatt emelt vád szerinti, a törvényszék által elbírált bűncselekmények elkövetési ideje megelőzi a járásbíróság ítéletével elbírált cselekmények miatti vádemelést, azok a járásbíróság ítéletével elbírált bűncselekmény részcselekményei és mint ilyenek, ítélt dolognak tekintendők.

Törvényi egységet csak törvényi tényálláson belüli magatartás, azaz tettesi cselekmény teremt. A bűnrészességre mint tényálláson kívüli magatartásra törvényi egységet alapozni nem lehet (Kúria Bfv.II.372/2017/7. számú, valamint a BH 2015.296. szám alatt közzétett határozata).

A részesi cselekmény minősítése és rendbelisége a tettesi alapcselekményhez igazodik, a részesi elkövető felelősségének a tettesi alapcselekmény szab határt (BH 2015.178.).

A törvényi egységkénti – így a folytatólagos egységkénti – értékelését kizárja az, ha a részesi magatartások különböző tettesek által elkövetett több alapcselekményhez kapcsolódnak (EBH 2010.2214).

A terhelt terhére értékelt, bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettét [Btk. 396. § (1) bekezdés a) és b) pont, (5) bekezdés b) pont] megvalósító részcselekmények nem alkothatnak a járásbíróság ítéletével elbírált, tettesként elkövetett költségvetési csalás részcselekményeivel törvényi egységet, ezért e cselekmények tekintetében az ítélőtábla törvénysértően helyezte hatályon kívül és szüntette meg az eljárást res iudicata miatt az 1998. évi XIX. törvény 373. § (1) bekezdés I. d) pontja alapján.

Budapest, 2018. december 18.

A  Kúria  Sajtótitkársága