Darák Péter: Senki nem gondolta volna, hogy a Kúria visszaköltözhet a régi épületébe - Együttműködés a legfőbb bírói fórum Igazságügyi Palotába költözésének érdekében

Dátum

A Kúria eredeti, Kossuth téri épületébe történő visszaköltözéséről írt alá együttműködési szándéknyilatkozatot a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal vezetője és a Legfőbb Ügyész 2017. szeptember 13-án az Igazságügyi Palotában. A nyilatkozat arról rendelkezik, hogy az intézmények együttműködnek, és a rekonstrukció során érdekeik teljes körű képviselete céljából létrehozzák a „Kúria Épület Projekt” szervezetet.

A Kúria a magyar államszervezet egyik legrégibb létező intézménye – emelte ki az ünnepségen elmondott beszédében Darák Péter utalva arra, hogy a legfőbb bírói fórumot 1723-tól ezen a néven említették. A Kúria elnöke felidézte, hogy a második világháborút követően a kommunista diktatúra a történelmi intézményt bosszúból megszüntette és száműzte a számára épített épületből. A legfőbb bírói fórum vezetője csodának nevezte, hogy a Kúria fél évszázados eltűnését követően ilyen néven és minőségben újra beköltözhet a régi épületébe. Darák Péter köszönetet mondott a Legfelsőbb Bíróság korábbi vezetőinek, Solt Pálnak és. Lomnici Zoltánnak azért, hogy elindították a visszaköltözés folyamatát, Handó Tündének, az Országos Bírósági Hivatal elnökének, valamint Polt Péter legfőbb ügyésznek a munkában való részvételért. „A szándéknyilatkozat kifejezi azt az együttes akaratot, hogy tulajdonosként, vagyonkezelőként beléphessünk ennek az épületnek a kapuján” – emelte ki a Kúria elnöke. Darák Péter szerint a folyamat mögött ott áll a magyar kormány, amely 25 év halogatott válasz után 2012-ben ígéretet tett a Kossuth térre történő visszaköltözésre. A legfőbb bírói fórum vezetője elmondta, a szándéknyilatkozat aláírása az első praktikus és technikai lépés e visszaköltözéshez vezető úton.

Polt Péter beszédében rámutatott arra, hogy a Legfőbb Ügyészség és a Bíróság egy épületben történő elhelyezése az igazságszolgáltatás egységét szimbolizálja, amelyben az ügyészi szervezet az igazságszolgáltatás fontos közreműködője. Kozma Sándort, a magyar királyi államügyészség megteremtőjét idézve Polt Péter elmondta, hogy az ügyész „az ügy első független lelki bírálója” kell, hogy legyen. Szerinte az épület a „betetőzése” ennek a jelmondatnak.

A szándéknyilatkozat aláírását követően Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke kiemelte: nagyszerű és történelmi pillanatnak lehetünk részesei. Juhász Andort, a Kúria egykori jeles elnökét idézve elmondta: „az emlékezés erejével tiszteletreméltó hagyománnyá kell átformálnunk mindazt, ami az igazságszolgáltatás számára értékes és becses”. Hangoztatta: közös törekvés, hogy az Igazságügyi Palota visszanyerje eredeti rendeltetését. Szimbolikus jelentősége van, hogy a nemzet főterén újra megjelenhet az alkotmányos hatalmak – a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom – egysége.

Orbán Viktor, miniszterelnök a 2012-ben, az újra életre hívott Kúria első teljes ülésén jelentette be, hogy a legfőbb bírói fórum visszaköltözhet a Kossuth Lajos téri Igazságügyi Palotába, amely jelenleg a Néprajzi Múzeumnak és a Politikatörténeti Intézetnek ad otthont. A most aláírt szándéknyilatkozat rögzíti, az igazságszolgáltatás szakmai és erkölcsi tekintélyének megőrzése elképzelhetetlen a történelmi elődök tisztelete, az általuk megfogalmazott szakmai-etikai értékek követése nélkül. A hagyománytiszteletnek pedig a bírói hatalom külső megjelenésében, tárgyi környezetében is meg kell mutatkoznia. Az intézményvezetők által létrehozott „Kúria Épület Projekt” szervezet feladata az Igazságügyi Palota rekonstrukciója során a szervezetek érdekeinek képviselete és egyeztetése, különösen az elhelyezési, informatikai és biztonságtechnikai igények, művészeti és műszaki elvárások kapcsán.

Budapest, 2017. szeptember 13.

A Kúria Sajtótitkársága

Megjelent tudósítások: