Dr. Darák Péter nyitotta meg a Bírónők Egyesülete családon belüli, hozzátartozók közötti erőszak témájában megtartott tanácskozását

Nyomtatóbarát változat
Dátum: 
2012. november 27.

(2012. november 27-28., OBH)

A tanácskozás a Kúria elnökének alábbi bevezető előadásával kezdődött:

Szent Jakab apostol hagyta ránk az alábbi, igen fontos figyelmeztetést:
“Aki tudna jót tenni, de nem tesz, bűnt követ el.”
E gondolatot John Stuart Mill (1806-1873) angol filozófus fogalmazta meg új formában:
„Egy ember nemcsak a tetteivel árthat másoknak, hanem a közömbösségével is, és ebben az esetben is felelősség terheli őt.”

Mill saját korának uralkodó felfogásával szemben is képviselte a nők alárendeltségének tarthatatlanságát, s parlamenti képviselőként is küzdött a nők polgári és politikai jogainak törvénybe iktatásáért, a szociális helyzetüket javító reformokért. „A nők alárendeltsége” címet viselő esszéjében (The Subjection of Women, 1869) rámutatott, hogy a szabadság és igazságosság elvére épülő modern, társadalomban a nők alárendeltsége történelmi anakronizmus, amely teljességgel tarthatatlan.

Nem véletlenül választottam mottóul a fenti idézetet a mai tanácskozáshoz, amelynek témája a családon belüli, hozzátartozók közötti erőszak. Olyan problémával állunk ugyanis szemben, amelynek leküzdését éppen a közömbösség nehezíti meg. John Stuart Mill fellépése óta másfél évszázad telt el, s ez idő alatt sokat javult a nők szociális helyzete, jogaik és emberi méltóságuk védelme. Mégis, a XXI. században súlyos problémát jelent a családon belüli erőszak, amely nem csupán a nőket, hanem a családban élő más hozzátartozókat, így a gyermekeket és az időseket is érinti. Az erőszaknak számos formáját ismerjük a lelki-érzelmi bántalmazástól, a fenyegetéseken át a fizikai és szexuális bántalmazásig – ugyanakkor számos eset egyáltalán nem, vagy csak akkor kerül napvilágra, amikor a tragédia már bekövetkezett.

Mindazonáltal óvatosan kell bánnunk a közömbösség sommás vádjával, hiszen a bántalmazó személyek mindent elkövetnek annak érdekében, hogy tetteiket elkendőzzék, uralmi pozíciójukat fenntartsák. Így törekednek arra, hogy lelkiismeret-furdalást ébresszenek a bántalmazottban, s korlátozzák más hozzátartozókkal, barátokkal való kapcsolattartásuk lehetőségét, elzárva az áldozatokat attól, hogy segítséget kérjenek. Nem ritka az sem, hogy a bántalmazó saját magát állítja be áldozatként. Ezért fordulhat elő, hogy a bántalmazottakkal a mindennapi életben személyesen is találkozó szakemberek – orvosok, rendőrök, pedagógusok, egyházi személyek, bírák– egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehezen ismerik fel a bántalmazás jeleit. Ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül a jelenséget sem, hogy világszerte a helyi közösségekben gyakran tabuként kezelik a családon belüli erőszakot, mondván: ez magánügy. Személyes véleményem az, hogy legszerencsésebb, ha a bírónők veszik kézbe a kérdéskör tárgyalását, ugyanis magasabb szintű empatikus készségükkel – egyfajta hatodik érzékkel – érezhetnek rá a rejtett agresszió létezésére, okaira.

Magyarországon az elmúlt időszakban számos üdvözlendő lépés történt a családon belüli erőszak elleni küzdelemben:

- 2012. szeptember 17-én a Magyar Országgyűlés megszavazta, hogy egyetért azzal a népi kezdeményezéssel, amely önálló büntetőjogi tényállássá minősítené a családon belüli erőszakot. A családon belüli erőszak tehát a közeljövőben önálló bűncselekményként lehet üldözendő. Ezzel kapcsolatban sok jogász kolléga megfogalmazta, hogy a családon belüli erőszak eseteit lefedi a testi sértés tényállása. Úgy vélem azonban, hogy ha a jogalkotó különbséget kíván tenni az idegenek által és a családtagok, hozzátartozók által elkövetett bántalmazás között, akkor ezt az elképzelést támogatni kell.
- Az Alapvető Jogok Biztosa 2008-tól kezdődően minden évben külön projekt keretében vizsgálja a gyermeki jogok érvényesülését. E projektek egy-egy részterületre fókuszálva (pl. gyermekek egészséghez való joga, gyermekbarát igazságszolgáltatás) rámutatnak a visszásságokra, s egyúttal megoldási javaslatokat is megfogalmaznak.
- Elindult az Országos Bírósági Hivatal gyermekközpontú igazságszolgáltatás kialakítását célzó projektje, amelynek keretében a bíróságokon gyermekbarát fogadóhelyiségeket alakítanak ki, s módszertani anyagokat dolgoznak ki a bírósági eljárásban résztvevő gyerekekkel való bánásmóddal kapcsolatban.

A jogalkalmazók – ügyészek, ügyvédek, bírák – igazságszolgáltatásban betöltött szerepüknél fogva elsősorban akkor találkoznak a családon belüli erőszakkal, amikor az már bekövetkezett, jóllehet a jog számos eszközt biztosít a megelőzésre is. Pontosan ezért kiemelkedő az igazságszolgáltatás szereplőinek felelőssége: ha már bekövetkezett, vagy éppenséggel hosszú idő óta folyamatban van a bántalmazás, az elnyomás, akkor elengedhetetlen az azonnali és hatékony jogvédelem biztosítása az áldozatok számára, akár intézményes módon”.

Hiszem, hogy a mai tanácskozás hozzájárul a jó megoldások megtalálásához, s hogy az egymásra odafigyelés, a kiszolgáltatottak felé fordulás felülkerekedik az erő és erőszak rejtett világán”.

Dr. Darák Péter beszédét követően Eleni Tsakopoulos Kounalakis, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete kapott szót. Az amerikai nagykövet rámutatott: a családon belüli erőszakot minden társadalom megtapasztalja és elszenvedi. Véleménye szerint ezt a problémát nyilvános vitára kell bocsátani: nem elegendő ugyanis a megfelelő jogi környezet kialakítása, az erőszakkal kapcsolatos hozzáállás megváltoztatására is szükség van.

A nagykövet asszony beszámolt arról, hogy hazájában hatvan százalékkal csökkent a családon belüli erőszak annak eredményeként, hogy 1994-ben elfogadták a nők elleni erőszakról szóló törvényt. Kitért arra, hogy az emberi jogi és nemzetbiztonsági kérdéseket is felvető probléma megelőzésére országában évente 5,8 milliárd dollárt költenek. Egy ország nem tud élni a lehetőségeivel, ha a népesség felére a családon belüli erőszak veszélye leselkedik. Kiemelte, hogy a probléma leküzdésében fontos szerepe van a civil szervezeteknek és a bíróságoknak is, s hogy a jog uralma nélkül csak folytatódhat az áldozatok szenvedése.

A két napos tanácskozást workshop, egy interaktív konzultáció egészítette ki, amelyet Joan D. Winship és Anne T. Goldstein amerikai szakértők vezettek.

Budapest, 2012. november 28.

A Kúria Sajtótitkársága

 

A megjelent tudósítások: