A fegyelemsértés súlyára lényegesen kihat, ha a hivatásos állomány tagja többszöri fenyítést követően rövid időn belül kötelezettségét vétkesen ismét megszegi

Nyomtatóbarát változat
Dátum: 
2019. február 1.

A Kúria a Mfv.II.10.240/2018. számú ügyben hozott határozatot.
A felperes hivatásos szolgálati viszonyban állt az alperessel szolgálatparancsnok beosztásban. Szolgálati viszonya fennállása alatt négy esetben alkalmaztak vele szemben fenyítést. A munkáltató 2015. június 8-án kelt határozatával szolgálati viszony megszüntetése fenyítésben részesítette és szolgálati beosztásából felfüggesztette őt. A fegyelmi fenyítés indokolása rövid időn belül elkövetett négy fegyelemsértést rótt a szolgálati viszonyban álló terhére. Az azzal szemben előterjesztett panasz elutasítását követően folyamatban volt perben az eljárt bíróságok azt állapították meg, hogy bár a felperes terhére rótt kötelezettségszegések nagyobb részét a felperes elkövette, azok egyenként nem voltak olyan súlyúak, amelyek a jogviszony megszüntetését indokolttá tették volna.

Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a fegyelmi határozatban a felperes terhére rótt négy pontban foglalt kötelezettségszegések közül a felperes kötelezettségszegése két esetben teljes mértékben, két esetben pedig részben volt megállapítható.

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) 139. § (1) bekezdése értelmében a fenyítést a fegyelemsértés tárgyi súlyának, a fegyelemre gyakorolt hatásának, az elkövető vétkességének, a személyi körülményeinek, valamint a szolgálatban tanúsított magatartásának mérlegelésével kell kiszabni. Ennek megfelelően a fegyelmi fenyítés kiszabásánál az alperesnek nemcsak a fegyelemsértés tárgyi súlyát kellett értékelnie, hanem figyelemmel kellett lennie arra is, hogy az alperes rendvédelmi feladatokat ellátó fegyveres szerv, az itt szolgálatot teljesítők vonatkozásában a szolgálati viszonyból adódó szigorúbb követelményeknek kell megfelelniük, a felperes fegyelemsértés miatt már többször volt fenyítve, a szervezet szolgálatparancsnoki beosztású tagja volt, illetve értékelni kellett a fenyítésnek a fegyelemre gyakorolt hatását is.

A felperesnek, mint szolgálatparancsnoknak kötelezettsége lett volna a szolgálati rend és a fegyelem védelme, más hivatásos állományú tagoknak a fegyelemsértéstől való visszatartása, a fegyelem szigorú megkövetelése. Azon magatartásával, hogy rendszeresen maga is fegyelemsértő módon járt el mobiltelefonja magáncélú használatával, illetve egy esetleges ellenőrzés eredményességének meghiúsítására hívta fel az állomány tagjait, súlyos kötelezettségszegést követett el. A jelentési kötelezettsége többszöri elmulasztása, a feladatok szakszerű végrehajtását veszélyeztette, így e magatartása sem maradhatott értékelés nélkül.
Figyelemmel arra, hogy szolgálatparancsnokként rövid időn belül több súlyosnak minősülő vétkes kötelezettségszegést követett el, a munkáltató jogszerűen alkalmazta esetében a legsúlyosabb fenyítést.

Budapest, 2019. február 1.

A Kúria Sajtótitkársága