Ha a fél az elsőfokú eljárásban nem kifogásolta a szakértő kompetenciáját, erre a felülvizsgálati eljárásban már nem hivatkozhat

Nyomtatóbarát változat
Dátum: 
2020. június 4.

Tájékoztató a Pfv.V.21.094/2019. ügyben hozott egyedi határozatról.

A bíróság jogerős közbenső ítéletében megállapította, hogy a peres felek között létrejött, majd hatályosult vállalkozási szerződésből eredően az alperes a felperes elmaradt haszonból származó kárának teljes mértékű megtérítésére köteles.
A felperes keresetében elmaradt hasznából álló kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.
A bíróság a jogerős közbenső ítéletet követően szakértői bizonyítást folytatott le az elmaradt haszon összegére, majd a lefolytatott bizonyítás eredményeként jogerős ítéletével a kereseti kérelemnek megfelelően marasztalta az alperest a felperes részére kártérítés megfizetésére.
A jogerős ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy olyan szakértő járt el az ügyben, akinek nincs megfelelő kompetenciája a perbeli szakkérdés megválaszolásához.
A Kúria a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a jogerős ítéletet és megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő.
A Kúria rámutatott arra, a peres felektől az eljárás minden szakaszában elvárható tényállításaiknak, nyilatkozataiknak, a per állása szerint, a gondos és az eljárást elősegítő pervitelnek megfelelő időben történő előadása. A bíróság lehetőséget teremtett az alperes számára nyilatkozatai megtételére mind a felperes által indítványozott szakértő személyéről, mind annak végzettségéről és kompetenciájáról, továbbá az alperes mind a szakértő kirendelésére okot adó bizonyítandó tények körét, mind pedig a szakértőhöz felteendő kérdéseket megfelelő időben megismerte. Ilyen előzmények mellett a gondos és eljárást segítő magatartás az lett volna a részéről, ha a bíróság külön erre irányuló felhívására észrevételezi a szakértő személyével kapcsolatos aggályait. Ilyen nyilatkozatot az alperes nem terjesztett elő, és később az elkészült szakértői vélemény ismeretében sem kifogásolta a szakértő kompetenciáját. A felülvizsgálati eljárás nem a per folytatása, arra nincs lehetőség, hogy a fél az elsőfokú eljárásban elmulasztott nyilatkozatait a felülvizsgálati eljárásban tegye meg.
Azt, hogy a meghatározott szakterülethez szükséges képesítéssel a szakértő rendelkezik-e, a névjegyzékbe történő felvétele során, a névjegyzéket vezető hatóságnak és nem a kirendelő bíróságnak kell ellenőriznie. A szakértő köteles közölni a bírósággal, ha a feltett kérdések megválaszolása egészben vagy részben nem tartozik azon szakismeretei körébe, amelyekben a rá irányadó szabályok szerint jogosult eljárni. A perbeli esetben ilyen bejelentés a szakértőtől nem érkezett, és villamosmérnök képzettsége a szakterületi besorolásának megfelelő szakvélemény adására feljogosította.

Budapest, 2020. június 4.

A Kúria Sajtótitkársága