A jogsérelem megjelölésének hiánya miatt a keresetlevél visszautasítására csak akkor kerülhet sor, ha a felperes egyáltalán nem, vagy annyira általánosan jelöl meg jogsérelmet, hogy az alapján a közigazgatási per keretei egyáltalán nem azonosíthatók

Nyomtatóbarát változat
Dátum: 
2020. december 3.

Tájékoztató a Kúria a Kpkf.VI.40.049/2020/2. és a Kpkf.VI.40.216/2020/2. számú végzéseiben rögzített megállapításokról.

A közigazgatási pert keresetlevéllel kell megindítani, amelynek – a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 37. § (1) bekezdés f) pontja szerint – tartalmaznia kell a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet, az annak alapjául szolgáló tények, illetve azok bizonyítékai előadásával. A közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelem megjelölése tehát a keresetlevél kiemelkedően fontos tartalmi eleme, hiszen a per kereteit, a bíróság jogszerűségi vizsgálatának terjedelmét határozza meg, amelynek az eljárás koncentrált befejezése érdekében, a Kp. 43. § (1) bekezdésére és 46. § (4) bekezdésére is figyelemmel a keresetindítási határidőn belül ki kell derülnie. E törvényi követelmények megsértésének egyenes következménye a Kp. 48. § (1) bekezdés k) pontja, amelynek értelmében a keresetlevél a jogsérelem keresetindítási határidőn belül történő megjelölésének hiányában érdemben nem bírálható el, ezért azt vissza kell utasítani.

A Kp. – eltérően a korábbi perrendi szabályoktól – nem jogszabálysértés, hanem jogsérelem megjelölését kívánja meg a keresetlevél egyik fő tartalmi elemeként. A változás azonban csupán látszólagos, mert a bírói gyakorlat korábban sem a konkrét, megsértettnek tartott jogszabályhely feltétlen megjelölését várta el a felperestől, hanem annak pontos és határozott körülírását, hogy miért gondolja a jog által védett érdeke miatt sérelmesnek az alperes eljárását és döntését. A Kp. új megfogalmazása ezt a gyakorlatot juttatja még egyértelműbben kifejezésre. Annak megítélése, hogy a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelem megjelölése a kívánt (szükséges és elégséges) mélységben, részletességben megtörtént-e, a bíróság részéről a keresetlevél körültekintő tartalmi vizsgálatát igényli. A Kp. 48. § (1) bekezdés k) pontjának alkalmazására csakis abban az esetben kerülhet sor, ha a felperes egyáltalán nem, vagy annyira általánosan jelöl meg jogsérelmet, hogy az alapján a per keretei, a bíróság jogszerűségi vizsgálatának terjedelme egyáltalán nem azonosíthatók.

Budapest, 2020. december 3.

A Kúria Sajtótitkársága