Közigazgatási határozatokat érintő két jogegységi döntést hozott a Kúria

Nyomtatóbarát változat
Dátum: 
2019. január 29.

KMPJE 1/2019 és 1/2019 KMJE számokon jogegységi határozatokat hozott a Kúria. A döntések a közigazgatási határozatok kézbesítésének a módjára, perelhetőségére, illetve a közigazgatási határozatok semmisségének megítélésére vonatkoznak.

A Kúria jogegységi tanácsa 2019. január 14-i ülésén meghozta 1/2019 KMJE számú határozatát.

A jogegységi eljárást folytatott le a Kúria, mert a legfőbb bírói fórum el kívánt térni a korábban EBH.2009. 2109. számon elvi határozatként közzé tett döntésétől. A közzétett határozat szerint a jogi képviselővel eljáró ügyfél esetében a közigazgatási határozat kézbesítése akkor szabályszerű, ha a kézbesítés a jogi képviselő részére történik. Ennek hiányában a jogorvoslati lehetőség nem nyílik meg, így a közigazgatási határozat nem perelhető. Az indítvány felveti, hogy a jogi képviselővel rendelkező ügyfél részére történő határozatközlés joghatályosnak tekinthető-e, annak megtörténtekor törvényesen megnyílnak-e a jogorvoslati határidők, és az e határidőn belül benyújtott jogorvoslati kérelem elbírálása során a jogi képviselő részére történő közlés hiánya miként értékelhető. A Legfőbb Ügyészség az eljárás során hangsúlyozta, hogy a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló törvény különös, jelentős joghatást fűz a közigazgatási határozat kézbesítéséhez, ezért e szabályok megsértése súlyos eljárási szabályszegésnek minősül, amely kihat az ügy érdemi eldöntésére. A jogegységi tanács értékelte a korábban kialakult egységes bírói gyakorlatot az ügyfélnek a tisztességes eljáráshoz való jogát, illetőleg a jogorvoslat gyakorlásának jelentőségét és elrendelte az EBH.2009. 2109. számú elvi határozat határozatként való fenntartásának megszüntetését. Megállapította továbbá, hogy ha az ügyfél a közigazgatási eljárásban jogi képviseletet vesz igénybe, a jogi képviselő részére történő kézbesítés minősül joghatályos közlésnek, joghatályos közlés hiányában a jogorvoslati határidők nem kezdődnek meg.

A Kúria jogegységi tanácsa 2019. január 15-én, meghozta 1/2019 számú KMPJE jogegységi döntését.

A Kúria Közigazgatási- Munkaügyi Kollégiumának vezetője a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben biztosított jogkörében élve – észlelve azt, hogy a közigazgatási határozatok semmisségének megítélésével kapcsolatosan egymástól eltérő bírósági ítéletek születtek – indítványozta, hogy a jogegységi tanács foglaljon állást az alábbi kérdésekben:

-  Melyek azok a körülmények amelyek megalapozzák a közigazgatási határozatok semmisségét?

-  Hogyan értékelhető az aláírás hibájából eredő jogszabálysértés?

-  Melyek a nyilvánvaló semmisség esetei és ezeket a körülményeket hivatalból kell-e az eljáró bíróságnak vizsgálni a felülvizsgálati eljárásában?

-  Mi a jogi jelentősége az elsőfokú határozat semmisségének?

A vélemények megismerését követően a jogegységi tanács döntött a felmerült kérdésekben. Megállapította, hogy a közigazgatási döntés semmisségét törvény állapítja meg és a semmisségi okok köre nem bővíthető.

Rögzítette a jogegységi határozat, hogy a közigazgatási határozat kiadmányozásának hiányosságai nem eredményeznek semmisséget, az ilyen eljárás jogszabálysértőnek minősül. Nyilvánvalóan semmisnek minősíti a jogegységi tanács azt a közigazgatási döntést, amelynek semmissége külön bizonyítási eljárás nélkül megállapítható. Állást foglalt a jogegységi tanács arról, hogy a közigazgatási perben eljáró bíróság az elsőfokú hatósági döntés semmissége esetén a másodfokú hatósági döntést hatályon kívül helyezi és az elsőfokú döntést megsemmisíti.

A Kúria hatályos jogegységi határozatai. 

Budapest, 2019. január 28.

A Kúria Sajtótitkársága