A Kúria döntése bíróság által alkalmazott katonai mellékbüntetésről

Nyomtatóbarát változat
Dátum: 
2018. december 18.

Tájékoztató a Kúria Bfv.I.872/2018. számú jelentős ügyben 2018. október 16-án hozott határozatáról: A rendfokozatban visszavetés katonai mellékbüntetés felülvizsgálati eljárást megalapozó törvénysértő alkalmazása az, ha a bíróság nem határozza meg az alacsonyabb rendfokozatban eltöltendő idő tartamát.

A törvényszék katonai tanácsa a tárgyalás mellőzésével meghozott végzésében a rendőr főtörzsőrmester terhelttel szemben 3 rendbeli hivatali visszaélés büntette [Btk. 305. § c) pont] miatt pénzbüntetést szabott ki és mellékbüntetésül a terheltet egy rendfokozattal visszavetette.

A jogerős ügydöntő határozat ellen a fellebbviteli főügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 416. § (1) bekezdés b) pont II. fordulatára alapítottan.

Indokai szerint a katonai tanács törvényesen járt el tárgyalás mellőzésével a terhelttel szemben, törvényes a kiszabott pénzbüntetés, és megfelel a büntető anyagi jog szabályainak a rendfokozatban visszavetés katonai mellékbüntetés alkalmazása is, azonban a katonai tanács elmulasztotta a mellékbüntetés tartamának meghatározását, holott a Btk. 139. § (3) bekezdése szerint az alacsonyabb rendfokozatban eltöltendő idő tartama egy évtől két évig terjedhet. Ezért a katonai mellékbüntetésre vonatkozó rendelkezés törvénysértő voltára tekintettel azt indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott végzést változtassa meg és az alacsonyabb rendfokozatban eltöltendő idő megjelölésével hozzon a törvénynek megfelelő határozatot. A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt fenntartotta.

A jogerős ügydöntő határozat meghozatalára, valamint a felülvizsgálati indítvány előterjesztésére az 1998. évi XIX. törvény hatálya alatt került sor. 2018. július 1-jén ugyanakkor hatályba lépett a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.).

A Be. 868. § (1) bekezdése alapján a törvény rendelkezéseit – a 868-876. §-ban meghatározott eltérésekkel – a hatálybalépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásokban is alkalmazni kell. A felülvizsgálati eljárás tekintetében a törvény ilyen eltérő rendelkezéseket nem tartalmaz, ezért a Kúria az indítványt a 2018. július 1. napján hatályba lépett Be. alapján bírálta el.

A felülvizsgálati indítvány elbírálására a Kúria a Be. 660. § (1) bekezdése alapján tanácsülést tűzött ki, mivel a nyilvános ülés tartását sem a terhelt, sem a védő nem indítványozta.

A felülvizsgálati indítvány alapos.

A Kúria egyetértett azzal, hogy a hivatali bűncselekmények elkövetése a terhelt, mint a rendőrség hivatásos állományú tagja esetében a rendfokozat sérelmével járt, azonban – elsősorban a jogerős határozatban rögzített rendvédelmi előéletére figyelemmel – a terhelt esetében a lefokozásra mint a legsúlyosabb katonai mellékbüntetésre nincs szükség. Az eggyel alacsonyabb – törzsőrmesteri – rendfokozatba visszavetés azonban elengedhetetlen.

Ezért a katonai tanács törvényesen járt el, amikor a katonai ügyész indítványára az 1998. évi XIX. törvény 547. § (1) bekezdés a) pontjára figyelemmel a terhelttel szemben a pénzbüntetés mellett a Btk. 136. § (1) bekezdés a) pontja alapján katonai mellékbüntetésként rendfokozatban visszavetést is alkalmazott.

Elmulasztotta ugyanakkor a rendfokozatban visszavetéssel egyidejűleg az alacsonyabb rendfokozatban eltöltendő idő meghatározását. Így a bíróság által alkalmazott katonai mellékbüntetés végrehajthatatlan, és – a büntető anyagi jog más szabályának megsértése miatt – törvénysértő.

Az ilyen törvénysértés az 1998. évi XIX. törvény 416. § (1) bekezdés b) pontja, illetve a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerint is felülvizsgálati ok.

A Be. 662. § (2) bekezdés b) pontja szerint a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot megváltoztatja, ha az alapügyben a bíróság a Btk. más szabályának megsértése miatt szabott ki törvénysértő büntetést.

A katonai mellékbüntetés tartama a Btk. 139. § (3) bekezdése szerint egy évtől két évig terjedhet. Az ilyen jellegű cselekmények országos elszaporodottságára és arra figyelemmel, hogy a terhelt a cselekményeivel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőreinek tényleges ellenőrző tevékenységét a három értesített vállalkozó tekintetében meghiúsította, a Kúria a törvénysértést kiküszöbölve a megtámadott határozatot megváltoztatta és a terhelttel szemben kiszabott katonai mellékbüntetést a törzsőrmesteri rendfokozatba 2 év visszavetésként határozta meg.

Budapest, 2018. december 18.

A  Kúria  Sajtótitkársága