A Kúria ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos ügyben hozott határozatot

Nyomtatóbarát változat
Dátum: 
2019. február 18.

Tájékoztató a Kfv.VI.37.050/2018. számú jelentős ügyben hozott döntésről. Az ingatlan-nyilvántartás közhitelességében bízó, ellenérték fejében tulajdonjogot szerző személy jogerősen bejegyzett tulajdonjoga – hozzájárulása hiányában – helyesbítés jogcímén közigazgatási eljárás eredményeként nem törölhető.

Az alperesi beavatkozó tulajdonjogát képező ingatlanokra a Takaros számítógépes adatbázis karbantartásához kapcsolódóan tévesen egy azonos nevű másik személy tulajdonjoga került rögzítésre, aki az ingatlanokat eladta a felperesnek. Az adásvételi szerződésekre alapítottan a felperes tulajdonjoga bejegyzésre került az ingatlan-nyilvántartásban.
Az alperesi beavatkozó az elsőfokú hatósághoz helyesbítés iránti kérelmet terjesztett elő, amely határozatában az ingatlanok tulajdoni lapjait helyesbítette akként, hogy a felperes tulajdonjogát törölte és az alperesi beavatkozó tulajdonjogát eredeti és kiigazítás jogcímén visszajegyezte. A határozatban rögzítette, hogy az ingatlan-nyilvántartás tartalma helytelen, ezért annak helyesbítése szükséges, amelyhez az időközben jogot szerző felperes hozzájárulása nem szükséges.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresettel támadta az alperes határozatát, a közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős ítéletében a keresetet elutasította. Kifejtette, hogy a jogviszonyra az új Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az eljárt hatóságok helyesen hivatkoztak az új Ptk. 5:182. §-ára alapítottan az ingatlan-nyilvántartás helyesbítésének szükségességére.
A Kúria elbírálva a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelmet a jogerős ítéletet az alperesi és elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az alperesi beavatkozó kérelmét elutasította. Álláspontja szerint az ingatlan-nyilvántartás közhitelességében bízó, ellenérték fejében tulajdonjogot szerző személy jogerősen bejegyzett tulajdonjoga – hozzájárulása hiányában – helyesbítés jogcímén közigazgatási eljárás eredményeként nem törölhető. Ilyen tartalmú törlést csak a polgári bíróság rendelhet el egy a vonatkozó magánjogi jogviszonyt rendező polgári peres eljárásban, ha annak eljárási- és anyagi jogi feltételei fennállnak. A helyesbítés indokaként megcélzott jogóvó hatás csak akkor érvényesülhet, ha harmadik személy még nem szerzett tulajdonjogot.

Budapest, 2019. február 18.

A Kúria Sajtótitkársága