A Kúria kártalanítás megfizetése iránt indult ügyben hozott döntést

Nyomtatóbarát változat
Dátum: 
2018. szeptember 19.

Tájékoztató a Kúria Pfv.IV.21.608/2017. számú ügyben: a jogerős ítélet az alperest kötelezte a felperes tulajdonában álló ingatlan megvásárlására azzal, hogy fizessen meg az alperes a felperesnek 30 napon belül 137.230.000 forint vételárat; kötelezte továbbá a felperest, hogy a vételár megfizetését követő 8 napon belül bocsássa az ingatlant az alperes birtokába, továbbá rendelkezett arról, hogy megkeresi a Mosonmagyaróvári Járási Hivatal Földhivatali Osztályát, hogy a vételár kifizetésének igazolását követően az ingatlanról a felperes tulajdonjogát törölje és az alperes tulajdonjogát jegyezze be adásvétel jogcímén. Kötelezte továbbá az alperest, hogy 30 napon belül fizessen meg a felperesnek kártalanítás jogcímén 419.219.833 forintot és annak 2010. január 1-től járó törvényes mértékű kamatát. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

Az alperes felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria végzésével a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozathozatalára utasította. A végzés indokolása szerint az állami vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlás során eljárt alperes kártalanítási kötelezettségét a betonelemek elhelyezésével a felperesnek okozott kárért a perben jogerős rész- és közbenső ítélet már megállapította. Az adott esetben a károkozás az alperes jogelődjének a cselekményével, a felperes épületét a forgalomtól elzáró betonelemek kihelyezésével csupán megkezdődött. A felperes kárát azonban nem egy egyszeri károkozó cselekmény, az épület forgalomtól való elzárása, hanem ennek az állapotnak a folyamatos fenntartása is okozta. Ebben a kárfolyamatban bekövetkezett üzleti tevékenység teljes ellehetetlenülésével összefüggésben olyan időtartam vonatkozásában is marasztalta az elmaradt haszon megtérítésére a jogerős ítélet az alperest, amely a vagyonkezelő személyében történt változás miatt a terhére már nem róható. Azáltal, hogy az alperes jogelődje 2009. október 26. napjától már nem volt vagyonkezelője a perbeli ingatlannak, a felperes és az alperes jogelődje közötti kárkötelmi jogviszony is megszűnt. Ettől az időponttól kezdődően nincs az alperes terhére róható jogellenes magatartás. Ezért jogviszony hiányában megalapozatlanul marasztalta a jogerős ítélet az alperest olyan időtartamra számított elmaradt haszon megtérítésére, amely időtartamban a jogelődje már nem volt az érintett ingatlan vagyonkezelője.

A jogerős ítélet jogszabályt sértve rendelkezett a központi költségvetési szerv alperes tulajdonjogának adásvétel jogcímén történő bejegyzésére az ingatlannyilvántartásban. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 2. § (2) bekezdése értelmében a központi költségvetési szerv bármely dolog tulajdonjogát az állam javára szerez meg.

Az új eljárásban a felperesnek a Ptk. 108. § (2) bekezdése alapján az ingatlan megvásárlására vonatkozó kötelezés iránti keresetének elbírálása során, figyelemmel az Ávtv. 2. § (2) bekezdésében foglaltakra, nem mellőzhető a Magyar Állam perben állása. Ezért a felperesnek nyilatkoznia kell, hogy perbe kívánja-e vonni a Magyar Államot, ennek megtörténte esetén szükséges a Magyar Állam nyilatkozatát is beszerezni. Csak ezt követően kerül az elsőfokú bíróság abba a helyzetbe, hogy megítélje, a Ptk. 108. § (2) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén a felperes ingatlan megvásárlására vonatkozó igénye milyen módon teljesíthető. A felperes elmaradt üzleti haszon megtérítése címén előterjesztett keresetének elbírálása során, a töredékévre vonatkozó számítás tekintetében szükséghez képest igazságügyi szakértő kirendelésével 2008. január 1-től 2009. október 26-ig terjedő időtartamra kell meghatározni az alperest terhelő marasztalási összeget.

Budapest, 2018. szeptember 19.

A Kúria Sajtótitkársága