Madárinfluenza járvány, mint vis maior helyzet szerződés teljesítésére gyakorolt hatása

Nyomtatóbarát változat
Dátum: 
2020. december 10.

Tájékoztató a Pfv.V.20.470/2020. számú ügyben hozott egyedi határozatról.

A peres felek között értékesítési keretszerződés jött létre, amely alapján az alperes a felperes konkrét megrendelései alapján hízott libákat és libamájat értékesített a felperes részére. A szerződés szerint az átvételi árak és fizetési feltételek meghatározása a felperes mindenkori aktuális árközleménye alapján történt. A peres felek e kikötéstől eltérő üzleti gyakorlatot alkalmaztak az ármegállapításra oly módon, hogy a peres felek az aktuális árakat minden esetben közös megegyezéssel határozták meg. Az utolsó közös megegyezéssel elfogadott árközlemény a 2016. október 17-i volt. 2016-ban madárinfluenza járvány tört ki, amely befolyásolta a peres felek közötti üzleti kapcsolatot is.

A peres felek a 2017. január 16-i árközleményt illetően megállapodni nem tudtak, az alperes 2017. január 16-tól kezdődően már nem szállított libákat a felperes részére. A felperes elszámolást készített el, és 2017. október 16-ig egyetlen alkalommal sem szólította fel az alperest a szerződés teljesítésére.

A felperes meghiúsulási kötbér iránti kereseti kérelmét a bíróság jogerős ítéletével elutasította.

A felülvizsgálati kérelem folytán eljárt Kúria ítéletével a jogerős ítéletet – részben eltérő indokokkal – hatályában fenntartotta. A Kúria a jogerős ítéletben írtakkal szemben megállapította, hogy a peres felek közötti keretszerződés nem előszerződés jellegű, az nem hozott létre szerződéskötési kötelezettséget. Az egyedi megrendelések esetén az árban meg kellett állapodni. Erre vonatkozóan a keretszerződés tartalmazott ugyan egy mechanizmust, amelyet azonban a szerződő felek ténylegesen nem alkalmaztak.

A madárinfluenza járvány jelentős piaci átrendeződést eredményezett, de a megnövekedett termelési költségek mellett az alperes változatlanul képes lett volna az egyedi megrendelések teljesítésére, így a vis maior helyzetnek nincs a szerződést fizikai vagy jogi okból lehetetlenné tevő jogkövetkezménye. A szállítások azért maradtak el, mert megváltozott piaci körülmények között újabb ármegállapodást már nem tudtak a felek kötni, és a nyilatkozataikból, valamint a lezajlott elszámolásból, továbbá abból, hogy a felperes sem kezdeményezett további szállításokat, arra lehet következtetni, hogy a keretszerződést a felek közös akarattal megszüntették.

A keretszerződésben kikötött meghiúsulási kötbér csak szerződésszegéshez kapcsolódhat, ennek hiányában e jogkövetkezmény nem alkalmazható.

Budapest, 2020. december 10.

A Kúria Sajtótitkársága