Megbeszélés az állami szerveknek a korrupció ellenes együttműködési nyilatkozatban foglaltak teljesüléséről

Nyomtatóbarát változat
Dátum: 
2012. december 5.
Város: 
Budapest
Helyszín: 
Kúria

Dr. Darák Péter, a Kúria elnöke vezetésével, dr. Polt Péter legfőbb ügyész, dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium képviseletében Kovács Zoltán államtitkár úr, valamint Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke tanácskozást tartottak 2012. december 5-én a Kúrián, hogy  értékeljék az egy évvel ezelőtt aláírt, az általuk vezetett állami szervek korrupcióval szembeni ellenálló képességének erősítésére vonatkozó együttműködési nyilatkozatban foglaltak teljesülését.

Dr. Darák Péter kiemelte: a 2011. november 18-án aláírt közös nyilatkozat konkrét megvalósításában élen járt az Állami Számvevőszék, elsősorban az Integritás Projekt elindításával. Hangsúlyozta: a megbeszélés célja megszabni az együttműködés további lehetséges irányait, s hogy az igazságszolgáltatás integritása érdekében egyaránt fel kell használni az Állami Számvevőszék által végzett felmérés eredményeit, az ÁSZ szakmai-módszertani hátterét, valamint az ügyészi szervezet és a bíróságok törvény adta hatásköreit.

D. Polt Péter legfőbb ügyész, Domokos László, az ÁSZ elnöke, dr. Handó Tünde OBH elnök és Kovács Zoltán KIM államtitkár részletesen ismertették az általuk képviselt szerveknek az elmúlt egy év során e témakörben végzett tevékenységét.

A megbeszélésen jelen volt dr. Kónya István, a Kúria elnökhelyettese és Büntető Kollégiumának vezetője aki hozzászólásában rámutatott, hogy a bíróságok elé olyan korrupciós bűncselekmények kerülnek, amelyeket nem sikerült megelőzni. A büntető igazságszolgáltatás az elmúlt 5 évben évente átlagosan 212 korrupciós ügyben járt el, az összesen 1212 ügyből 887 esetben végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki. A korrupcióellenes küzdelem konkrét intézkedéseiről szólva dr. Kónya István megemlítette a büntető kollégiumok vezetőinek országos tanácskozását, kiemelve, hogy e fórum számos jogértelmezési kérdést tisztázott a közelmúltban, így többek között a jogtalan előny ígéretének fogalmát, illetve ezzel kapcsolatban a vagyonelkobzás intézkedés alkalmazását. A jogértelmezési kérdések megvitatása mellett fontos eszköz a panaszügyintézés is, mert forrása lehet olyan információknak, amelyek a megelőzést segítik. A Kúrián kollégiumonként 1-1 bíró foglalkozik a panaszbeadványok intézésével, az ő munkájukat a Kúria elnökhelyettese irányítja. Dr. Kónya István hangsúlyozta az ügyfelek tájékoztatásának fontosságát a panasz intézményéről: csak így érhető el, hogy a panaszbeadványok elsősorban valós közérdekű bejelentéseket, s ne jogorvoslati kérelmeket tartalmazzanak.

Dr. Darák Péter elnök úr a fentieket összefoglalva hangsúlyozta, hogy a jövőbeni együttműködésnek két formája már egyértelműen látszik: egyrészt az ÁSZ által koordinált Integritás Projekt folytatása, másrészt a saját intézményen belüli korrupcióellenes tevékenységekről szóló kölcsönös tájékoztatás. Kérte a megbeszélés résztvevőit, hogy tegyenek javaslatot az együttműködés további formáira. Az elhangzott javaslatokat akként foglalta össze, hogy a megelőzés fontos területe a magatartási normák és elvárások világos megfogalmazása.. Javasolta, hogy a résztvevők évente találkozzanak és évente közös jelentést adjanak ki az együttműködés eredményeiről.

A megbeszélést követően sajtótájékoztatót tartottunk, és - az alábbiakban ismertetett - közös sajtóközleményt átadtuk a sajtó jelenlévő képviselőinek.

 

Közös sajtóközlemény

„Az állami szerveknek a korrupció elleni küzdelemben való együttműködéséről” aláírt közös nyilatkozat évfordulóján, 2012. december 5-én – a Kúrián - tartott megbeszélésről

 

A korrupció elleni összehangolt, hatékony állami fellépésről írt alá nyilatkozatot a közigazgatási és igazságügyi miniszter, az Állami Számvevőszék elnökével, a Legfelsőbb Bíróság elnökével és a legfőbb ügyésszel 2011. november 18-án. A nyilatkozat aláírói személyes erkölcsi felelősséget vállaltak az általuk vezetett állami szervezet korrupcióval szembeni ellenálló képességének erősítéséért, a rendelkezésre álló legkorszerűbb eszközökkel történő fejlesztésérért. A nyilatkozattevők lefektették, hogy az igazságszolgáltatási szervek függetlenségének tiszteletben tartása mellett összehangolt lépéseket tesznek a korrupció megelőzéséért, megfékezéséért, ennek érdekében folyamatosan konzultálnak és partnerszervezeteik, valamint más állami szervek bevonásával együttműködések hálózatát igyekeznek kialakítani.

A megállapodás példa nélküli mind Magyarországon, mind a világon.

Darák Péter, a Kúria elnöke, Handó Tünde, az OBH elnöke, Polt Péter legfőbb ügyész, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium képviseletében Kovács Zoltán államtitkár, valamint Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke 2012. december 5-én, a Kúrián, találkoztak, hogy értékeljék az egy évvel ezelőtt aláírt, az általuk vezetett állami szervek korrupcióval szembeni ellenálló képességének erősítésére vonatkozó együttműködési nyilatkozatban foglaltak teljesülését.

A tanácskozás során a Kúria elnöke hangsúlyozta: kiemelkedő fontosságú az állami szervekbe vetett bizalom fenntartása, éppen ezért nem csak a szorosan vett korrupciós bűncselekmények ellen kell küzdeni, hanem minden olyan jelenséget ki kell zárni, amely az adott állami szerv feladatainak jogszerű és etikus ellátását veszélyeztetheti. Ez a szemlélet különösen igaz a Kúria esetében, hiszen az igazságszolgáltatás csúcsszervéről van szó, amelynek tevékenysége kihat a bírói hatalmi ág egészének megítélésére. Dr. Darák Péter hozzátette: a bíróságok működésébe vetett bizalom megőrzéséhez a bírói függetlenség garantálása mellett az is szükséges, hogy a bíróságok működése bizonyos szempontok szerint – így különösen a közpénzek felhasználását illetően – átlátható, ellenőrizhető legyen.

A Kúria elnöke ezt követően konkrét példákon keresztül ismertette azt az eszközrendszert, amely a Kúrián a korrupcióval szembeni ellenálló képességet, ezáltal a közbizalmat erősíti. Kiemelte, hogy a korrupcióellenes intézkedések a Kúria kockázatkezelési tevékenységébe integráltan jelennek meg: külön munkacsoport elemzi a feladatellátást érintő valamennyi kockázattípust – a Kúria épületének műszaki állapotától kezdve a létszám-és illetménygazdálkodási kérdésekig –, s ennek során kiemelt figyelmet fordít a korrupciós kockázatokra. A korrupcióellenes küzdelem másik két pillére a szabályzatalkotás és az igazgatási tevékenység egészére kiterjedő belső ellenőrzés. A konkrét intézkedések közül dr. Darák Péter elsősorban a szervezeti változások nyomon követését, a pénzügyi kötelezettségvállalások szigorú kontrollját emelte ki, emellett utalt az állami és civil szervezetekkel történő együttműködés fontosságára is.

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének kiemelt stratégiai célja annak biztosítása, hogy a független és pártatlan bírák időszerűen és magas szakmai színvonalon ítélkezzenek.

A bírósági szervezeten belüli korrupciós kockázat mind a hazai, mind a nemzetközi szervek jelentései szerint alacsony, azonban ez nem jelenti azt, hogy ne lennének feladatok a bíróságok törvényes, átlátható és tisztességes működésének fenntartása érdekében. A bírósági szervezetnek a klasszikus bírói erények (pártatlanság, függetlenség) fenntartása mellett fel kell tudnia készíteni a szervezetben dolgozókat a XXI. század kihívásaira (pl. informatikai rendszerek kockázatai), hogy a bíróságokba vetett társadalmi bizalom ne csak megmaradjon, hanem még tovább erősödjön.Tekintettel erre a bírósági szervezet integritása, mint stratégiai célkitűzés hivatott garantálni a bíróságok függetlenségét, biztonságos és átlátható működését, valamint a bírák pártatlan és független ítélkezéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítását.A cél eléréséhez számos eszköz igénybevétele szükséges, hiszen a tárgyi feltételek körében a bírósági integritás részét képezi egy, a XXI. századi informatikai kockázatokat is kezelni képes, továbbá az ügyelosztás automatizmusát a munkateher egyenletes elosztására is figyelemmel lévő informatikai rendszer kialakítása, vagy a bírósági épületek biztonságának növelése a megfelelő berendezések beszerzése révén.A személyi feltételek biztosítása körében kiemelendő, hogy – a megelőzés fontosságát is szem előtt tartva – az OBH más állami szervekkel és civil szervezetekkel együttműködve számos törvényszéken szervezett előadásokat, illetve konferenciákat az integritást veszélyeztető élethelyzetek felismerésével és azok tudatos elkerülésével kapcsolatban.E célok hatékonyabb megvalósítása érdekében az OBH elnöke a 234/2012. (VII.24.) OBHE számú határozatával megalapította a Bírósági Integritás Munkacsoportot, amely dr. Turi Tamás pécsi ítélőtáblai elnökhelyettes vezetésével részt vesz a bírósági igazgatás törvényességet, szakmaiságát biztosító protokoll kialakításában, a bírák és igazságügyi alkalmazottak feddhetetlenségét biztosító, valamint a bírósági szervezet átlátható és számonkérhető működését biztosító intézkedések kidolgozásában.Annál nagyobb az össztársadalmi bizalom egy szervezet iránt, minél inkább átlátható annak működése, ezért az OBH arra törekszik, hogy kialakítsa azokat a módszereket, amelyek révén mind a bíróságok ítélkezése, mind azok igazgatása – az adatvédelmi és biztonsági követelmények megtartása mellett – a lehető legszélesebb körben megismerhető válik.

A Legfőbb Ügyészség vezetése 2010. év végén egyértelmű célkitűzésként fogalmazta meg, hogy az ügyészség aktívabb szerepet kíván játszani a korrupció elleni harcban.Ezen cél elérése érdekében, 2011. év áprilisában a sokszor szerteágazó, nagy tárgyi súlyú korrupciós ügyek nyomozására egy 15 fős – sokoldalúan képzett ügyekből álló – osztály, a Korrupció Elleni Ügyek Osztálya alakult a Központi Nyomozó Főügyészségen.A korrupció elleni küzdelemhez kapcsolódó szervezeti átalakítás második üteme 2012. január elején valósult meg, a katonai ügyészség ügyészi szervezetbe történt integrációjával.Ennek következtében a korábbi területi katonai ügyészségek a Központi Nyomozó Főügyészség regionális osztályaiként működnek. A regionális osztályok – a meglévő belső tartalékaik felhasználásával, a katonai eljárásra tartozó ügyek nyomozása mellett – a közélet tisztasága elleni nyomozásokban is aktívan részt vesznek, ezzel is támogatva a központi szervezeti egység korrupció elleni tevékenységét.A Korrupció Elleni Ügyek Osztálya tavaly április óta több mint 100 üggyel foglalkozott. Az osztályon jelenleg több mint 40 kiemelt korrupciós ügyben folyik nyomozás. A nyomozott ügyek között több olyan nagy tárgyi súlyú, bonyolult ügy is van, amelyen külön nyomozó csoport dolgozik.Eddig több ügyben (mint például a nemzetközi fogadási csalás-sorozat miatti nyomozásban – amelyben először csatlakoztak egy nemzetközi nyomozó csoporthoz a magyar ügyészek és rendőrök –, vagy a székesfehérvári NAV-os vesztegetés-sorozat esetén, illetve az egyes rendőri vezetőket is érintő korrupciós bűncselekmény-sorozat feltárása során) sikerült átütő eredményt elérni, illetve több olyan eljárási cselekmény, nyomozati lépés történt, amely egyedi vagy újszerű megoldásokat tartalmazott.Másfél év alatt több mint 130 személyt vont a főügyészség ezen osztálya eljárás alá gyanúsítottként, akik közül már több mint 70 személy ellen vádat is emeltek. Van olyan ügy ahol már az első fokú marasztaló ítélet is megszületett.A Legfőbb Ügyészség ezzel összefüggésben kiemelt feladatként kezeli a korrupciós bűncselekményekkel foglalkozó kollégák továbbképzését csakúgy, mint a határokon átnyúló korrupciós cselekmény-sorozatok felderítését is segítő különböző nemzetközi szervezetekben – mint például az EUROJUST-ban – történő aktívabb szerepvállalást.

Az utóbbi egy évben az Állami Számvevőszék korrupcióellenes tevékenységének egyik eleme a korrupciós kockázatokra és a korrupcióval szembeni védettségre koncentráló Integritás Projekt volt. Sor került a 2012-es adatfelmérésre, ami a 2011-es eredményekkel együtt immár lehetővé teszi a korrupciós veszélyeztetettségi trendek elemzését is. A szemléletformálás érdekében az ÁSZ elektronikus tananyagot dolgozott ki, amit ingyenesen hozzáférhetővé tett a Nemzeti Közigazgatási Intézet részére. A tananyag 2012. július 1-jétől az ösztöndíjas hallgatók részére elérhető, ezzel erősítve a közszolgálatban elvárt kulcskompetenciákat. A projekthez kapcsolódóan regionális tanácskozásokra, integritás menedzsment tréningekre, nemzetközi szemináriumra is sor került. Az ÁSZ ezen felül elemzéseket, tájékoztató anyagokat, tanulmánykötetet, módszertani kiadványt készített, és eljuttatta javaslatait a jogalkotóknak is.A Számvevőszék ellenőrzési tervében kiemelt helyen kezeli a korrupcióellenes fellépés alapját jelentő belső ellenőrzést és a belső kontrollmechanizmusokat. A zárszámadási ellenőrzés keretében önálló jelentés készült erről a területről a költségvetési szervek tekintetében, illetve a jelenleg folyó önkormányzati ellenőrzések is lefedik ezt a kérdéskört. A korábbi évekhez hasonlóan az ÁSZ az utóbbi egy évben is többször javasolta a párt- és kampányfinanszírozás átalakítását.Az Állami Számvevőszék belső szabályozása és irányítási eszközei felülvizsgálatával elkezdte saját kontrolling és monitoring rendszere kiépítését, és folyamatban van az új etikai kódex megalkotása is. A szervezeti megújítás részeként egy olyan „rotációs rendszer” került bevezetésre, amely korlátozza annak lehetőségét, hogy az ÁSZ egyes munkatársai visszatérően ugyanannál a szervezetnél végezhessenek ellenőrzést. A korrupciós veszélyeztetettség csökkentését szolgálja a kockázatelemzés bevezetése az ellenőrzési témaválasztás és a panaszügyek kezelése terén, illetve az is, hogy elkezdődött az integritási szempontok beépítése a kockázatelemzési rendszerbe. Fontos előrelépés, hogy az új ÁSZ-törvénynek köszönhetően minden számvevőszéki jelentés nyilvános, illetve hogy az ÁSZ Hírportál elindításával nemzetközi szinten is egyedülálló módon átláthatóvá vált a Számvevőszék működése. Az ÁSZ munkatársai számos korrupcióval foglalkozó nemzetközi rendezvényen vettek részt, melyek között olyan is volt, ahol egyedül az ÁSZ képviselte Magyarországot. Az Állami Számvevőszék részt vesz a KIM által koordinált antikorrupciós szakértői munkacsoport és a tematikus szakértői munkacsoportok munkájában is.

A kormány (KIM) részéről az alábbiakat emelték ki: A megállapodás aláírása óta a Kormány számos intézkedést, jogszabály-módosítást hajtott végre a korrupció megelőzése és visszaszorítása érdekében. A parlament idén elfogadta az Új Büntető Törvénykönyvet, amely szintén jelentős előrelépést hoz a korrupció elleni harcban, a korrupciós bűncselekmények szigorú büntetésében. A kabinet márciusban fogadta el a Közigazgatás Korrupció-megelőzési Programját, és az annak végrehajtásához szükséges intézkedésekről is határozott. Ez jelentős lépés a korrupció elleni küzdelemben, hiszen a rendszerváltás óta nem volt ilyen jellegű Kormányzati szintű program. A program célja, hogy az állam korrupcióval szembeni ellenálló képessége erősödjön, a korrupció jelenségét felismerő, azt elítélő és elhárító közszféra jöjjön létre, továbbá egy olyan társadalmi összefogás életre hívása, amely elősegíti etikai értékeink gyakorlatban való megszilárdítását. A program megalkotásánál és végrehajtásában is figyelembe vették a nemzetközi gyakorlatokat is. Zajlik a bejelentő védelem jogi szabályozásának felülvizsgálata, amelynél a legfontosabb kitűzött alapelvek az általános jelleg, rosszhiszemű bejelentések visszaszorítása, az anonimitás biztosítása, az átjárhatóság biztosítása a bejelentők védelmét szolgáló egyes jogintézmények között, elektronikus alkalmazások biztosítása, adatbiztonság és szubszidiaritás. Az OECD szakértőinek bevonásával, az államigazgatási szervek munkatársainak részvételével a KIM októberben „A bejelentő-védelem megerősítése” címmel szemináriumot tartott. Ennek eredményei értékes szempontokat biztosítanak az új rendszer kialakításához. Már több hónapja tart a közszolgálati etikai kódexet megalapozó Zöld Könyv előkészítése, szintén OECD szakértők bevonásával, a szakszervezetek képviselőivel való egyeztetések történtek. Hamarosan közigazgatási és társadalmi vita kezdődik róla. A Kormány a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet is bevonta a korrupció-megelőzési projektbe, hogy a tervezett képzések minél inkább szervesen illeszkedjenek a közszolgálati képzési és továbbképzési struktúrába. A tervek szerint 2013 ilyen jellegű szakirányú továbbképzési szak indulhat. A központi közigazgatás antikorrupciós képzéseinek első lépéseként a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj Programban résztvevő valamennyi ösztöndíjas idén augusztusától részt vesz a korrupció megelőzési képzésen. A kormány további korrupció elleni intézkedéseiről bővebben: http://www.kormany.hu/hu/gyik/osszefoglalo-a-kormany-korrupcioellenes-intezkedeseirol

Budapest, 2012. december 5.

A Kúria Sajtótitkársága

 

A megjelent tudósítások: