Öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelemmel kapcsolatos ügyet bírált el a Kúria

Nyomtatóbarát változat
Dátum: 
2020. május 25.

Tájékoztató a Kúria Kfv.X.38.136/2019.számon elbírált határozatáról.

A Khtv. 18. § (3) bekezdés első mondata alapján az újraszámítást azok kérhetik, akiknek az öregségi nyugdíjuk megállapítására az (1) vagy a (2) bekezdése szerint, a korhatár előtti ellátás, illetve a szolgálati járandóság átalakításával került sor.
Az 1954. október 26-án született felperes az elsőfokú társadalombiztosítási szervnél 2018. december 10-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti igénybejelentést terjesztett elő. Az alperes a kérelmet az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 46. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (Khtv.) 18. § (3) bekezdése alkalmazásával visszautasította. A másodfokú társadalombiztosítási szerv az elsőfokú döntést helybenhagyta. A közigazgatási és munkaügyi bíróság az első- és másodfokú végzéseket megsemmisítette és az alperest új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezte. Az alperes felülvizsgálati kérelme alapján eljárva a Kúria a bíróság jogerős ítéletét a Khtv. 1. § e) pontjának és 18. § (3) bekezdésének téves értelmezése miatt hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította a következő indokok alapján. A törvényhozó az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött személyek számára 2012. január 1. előtt megállapított, a Khtv. 1. § c) pont ca) – cj) alpontjaiban felsorolt kedvezményes nyugellátásokról a 2012. január 1-től hatályba lépett Khtv-ben rendelkezett. Ezen időponttól a felperes előrehozott öregségi nyugdíja korhatár előtti ellátás címén került továbbfolyósításra, majd 2013. július 1-től (amely időponttól a törvényhozó a korhatár előtti ellátás igénybevételét és kereső tevékenység folytatását közalkalmazotti és más jogviszonyokban egymás mellett nem engedte), szüneteltetésre. A Khtv. „A korhatár előtti ellátásban és a szolgálati járandóságban részesülő személyek öregségi nyugdíja” alcíme alatti szabályok hatálya alá tartozó személyek meghatározása során a Khtv. 1. § értelmező rendelkezései az irányadók. Míg a korhatár előtti ellátásokat, köztük a felperes által 2007-től igénybe vett előrehozott öregségi nyugdíjat a törvényhozó a c) pontban sorolta fel, az e) pontban definiálta azt is, hogy kiket kell nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban és szolgálati járandóságban részesülő személyeknek tekinteni. A rendelkezés értelmében korhatár előtti ellátásban részesülő személyeknek minősülnek azok, akiknek a felsorolt ellátásokat folyósítják, valamint azok is, akiknek az ellátását szüneteltetik. A Khtv. 18. § (1) bekezdése azt az esetet szabályozza, amikor a korhatár előtti ellátásban részesülő, vagyis – a Khtv. 1. § e) pontja szerint – az a személy, aki a folyósítás folytán ténylegesen részesül az ellátásban, valamint az a személy, akinek a folyósítás szüneteltetése miatt nem folyósítják az ellátást, az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti: ezen személyek korábbi, korhatár előtti ellátásának csökkentés nélküli összegét a törvényhozó a továbbiakban öregségi nyugdíjként rendeli továbbfolyósítani. A Khtv. 18. § (3) bekezdésében a törvényhozó azoknak a személyeknek, akik a korhatár előtti ellátás (illetve a szolgálati járandóság) igénybevétele alatti időszakban legalább 365 nap szolgálati időt szereztek, lehetőséget adott arra, hogy az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítását kérjék. Ezen személyek öregségi nyugdíja összegét – a nyugdíjkorhatár betöltésének napjától kezdődően – abban az esetben lehet ismételten megállapítani, ha az így (vagyis a beszámított szolgálati idő és a nyugdíjjárulék köteles kereset alapulvételével) megállapított összeg magasabb, mint az (1) bekezdés szerint folyósított összeg (vagyis a korhatár előtti ellátás csökkentés nélküli összege). A Tny. 18. § (3) bekezdésében a törvényhozó az (1) és (2) bekezdés alapján járó öregségi nyugdíj összegének újraszámítását azon személyek számára biztosította, akik a korhatár előtti ellátás (és a szolgálati járandóság) tényleges igénybevétele, vagy az ellátásuk szüneteltetése mellett – munkavégzésük és nyugdíj-járulék fizetés alapján – viszonylag hosszabb szolgálati időt szereztek. Az igényérvényesítést a törvényhozó időkorláthoz kötötte: az ismételt megállapítást „az öregségi nyugdíj (1) vagy (2) bekezdés szerinti folyósítása esetén a nyugdíjas – a nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapon belül – a nyugdíjmegállapító szervtől kérheti”. A közigazgatási és munkaügyi bíróság a Khtv. 1. § e) pontja és 18. § (3) bekezdése téves értelmezésével jutott arra a következtetésre, hogy az öregségi nyugdíj ismételt megállapítása iránti igény érvényesítésére előírt hat hónapos jogvesztő csak azon személyekre irányadó, akiknek a Khtv. 18. § (1) és (2) bekezdése alapján megállapított öregségi nyugdíjat ténylegesen folyósítják is, és a szabályt nem kell alkalmazni azokra, akiknek az öregségi nyugdíja – pl. a közalkalmazotti jogviszonyban történő munkavégzés miatt – szünetel. A Khtv. 18. § (3) bekezdésének az „öregségi nyugdíj (1) vagy (2) bekezdése szerinti folyósítása esetén” fordulata az öregségi nyugdíj ismételt megállapítását igénylő személyek körét határozza meg; a rendelkezésben a „folyósítása esetén” kifejezés használata nem jelenti azt, hogy a törvényhozó az igényérvényesítési határidőt illetően azon az alapon kívánt volna különbséget tenni a korhatár előtti ellátás mellett szolgálati idő szerzését megalapozó jogviszonyban dolgozó, öregségi nyugdíjkorhatárt betöltő személyek között, hogy a korhatár előtti ellátásuk vagy az öregségi nyugdíjuk az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor, vagy azt követően ténylegesen folyósításra került-e. A Khtv. 18. § (3) bekezdés első mondata – helyes értelmezés szerint – azt jelenti, hogy az újraszámítást azok kérhetik, akiknek az öregségi nyugdíja megállapítására az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározottak szerint, a korhatár előtti ellátás, illetve a szolgálati járandóság átalakításával került sor (vagyis a korábbi ellátás csökkentés nélküli összegét folyósították tovább). Annak, hogy az Khtv. 18. § (3) bekezdésében előírt igényérvényesítési határidő kezdetét vehesse, nem képezheti feltételét az, hogy a korhatár előtti ellátás, illetve az időközben megállapított öregségi nyugdíj ténylegesen folyósításra kerüljön, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével azok a korhatár előtti ellátásból és szolgálati járandóságból – a Khtv. 18. § (1)-(2) bekezdése alapján – öregségi nyugdíjjá átalakított ellátásra jogosultak is hat hónapon belül kérhetnek újraszámítást, akiknek az ellátásait az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor szüneteltették. A Khtv. 18. §-ához fűzött miniszteri indokolás valóban a korhatár előtti ellátás és szolgálati járandóság „folyósítása alatt” dolgozó, legalább 365 nap szolgálati időt szerző öregségi nyugdíjasokra nézve fogalmazza meg annak lehetőségét, hogy a korhatár betöltésétől számított hat hónapon belül kérjék a nyugdíjuk összegének megállapítását, a törvényjavaslatnak a folyósításra vonatkozó szóhasználata azonban, a Khtv. 18. § (3) bekezdés első mondatával kapcsolatban fent kifejtettekkel azonosan, a szabálynak a Khtv. 1. § e) pontjával együttes értelmezése alapján, nem jelenti azt, hogy az ellátás szünetelésével érintettekre nem vonatkozik igényérvényesítési határidő. Igényérvényesítési és egyéb határidők a jogban a jogbiztonságot szolgálják; a Khtv. 18. § (3) bekezdésében foglalt, az öregségi nyugdíj újbóli megállapításának kezdeményezésére biztosított hat hónapos határidő – bár annak jogvesztő jellege miatt a szabály szigorúnak tekinthető –, nem minősül olyan rövidnek, amely az igényérvényesítést ellehetetlenítené. Jogszabály nem kötelezi az alperest arra, hogy a Khtv. 18. § (3) bekezdésének szabályáról, az abban foglalt határidőről és annak jelentőségéről a jogosultakat tájékoztassák, az alperes részéről ebben a körben mulasztás nem állapítható meg.

Budapest, 2020. május 25.

A Kúria Sajtótitkársága