A szabálysértési ügyben a szabálysértési hatóság és bíróság tagjaként nem járhat el a sértett és képviselője és nem járhat el az ügyben az a szabálysértési hatóság és bíróság, amelynek vezetőjével szemben kizárási ok áll fenn

Nyomtatóbarát változat
Dátum: 
2020. március 27.

Tájékoztató a Kúria Bkk.I.184/2020. számú jelentős ügyben 2020. február 18-án hozott határozatáról: a szabálysértési ügyben a szabálysértési hatóság és bíróság tagjaként nem járhat el – többek között – a sértett és képviselője [Szabs.tv. 46. § (1) bekezdés a) pont], akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható [ Szabs.tv. 46. § (1) bekezdés c) pont] és nem járhat el az ügyben az a szabálysértési hatóság és bíróság, amelynek vezetőjével szemben az (1) bekezdésben meghatározott kizárási ok áll fenn [ Szabs.tv. 46. § (1) bekezdés (3) bekezdés].

Az ítélőtábla elnöke nem járhat el, mert a sértett törvényes képviselője, s ezen okból nem járhat el az ítélőtábla egyetlen bírája sem. Tehát – az elfogulatlan megítélés hiányára hivatkozástól függetlenül – az ítélőtábla elnöke és bírái eleve a törvényben kizárt bírák.
A szabálysértési hatóságnak és a bíróságnak az a tagja, aki a kizárási okot maga jelentette be, bejelentésének elbírálásáig az ügyben nem járhat el [Szabs.tv. 47. § (1) bekezdés].

A járásbíróság előtt tulajdon elleni szabálysértés miatt indult eljárás az eljárás alá vont személy ellen, mert az ítélőtábla parkolójának sorompóját megrongálta, a beléptető érzékelőt kitépte a talajból. Mivel harmincezer forintot el nem érő kár keletkezett, a Rendőrkapitányság Közrendvédelmi Osztály Szabálysértési és Előkészítő Alosztálya a rongálással elkövetett tulajdon elleni szabálysértés [Szabs.tv. 177. § (1) bekezdés b) pont 1. fordulat] miatt az iratokat az előkészítő eljárás befejezését követően járásbíróságnak megküldte.

A szabálysértési ügyben a járásbíróság büntető és szabálysértési ügyszakba beosztott bírái és bírósági titkárai, a törvényszék büntető és az ítélőtábla büntető ügyszakába beosztott bírái (közéjük tartozik az utóbbi elnöke is) egyezően bejelentették, hogy tőlük az ügy elfogulatlan megítélése nem várható [Szabstv. 46. § (1) bekezdés c) pont, ún. egyéb okú elfogultság], mivel az ügy sértettje az ítélőtábla.
Az ügyet az ítélőtábla elnöke az eljáró bíróság kijelölése érdekében felterjesztette a Kúriához.
A szabálysértési ügy sértettje az ítélőtábla mint jogi személy [a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi. 22. § (3) bekezdés 1. mondat], törvényes képviselője az elnök [uo. (2) bekezdés].
A szabálysértési ügyben a szabálysértési hatóság és bíróság tagjaként nem járhat el – többek között – a sértett és képviselője [Szabs.tv. 46. § (1) bekezdés a) pont], akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható [uo. c) pont] és nem járhat el az ügyben az a szabálysértési hatóság és bíróság, amelynek vezetőjével szemben az (1) bekezdésben meghatározott kizárási ok áll fenn [uo. (3) bekezdés].
A járásbíróság büntető és szabálysértési ügyszakba beosztott bírái és bírósági titkárai, a törvényszék büntető és az ítélőtábla büntető ügyszakába beosztott bírái egyezően bejelentették, hogy a szabálysértési ügy sértettjére tekintettel tőlük az ügy elfogulatlan megítélése nem várható.
Az ítélőtábla elnöke nem járhat el, mert a sértett törvényes képviselője, s ezen okból nem járhat el az ítélőtábla egyetlen bírája sem. Tehát – az elfogulatlan megítélés hiányára hivatkozástól függetlenül – az ítélőtábla elnöke és bírái eleve a törvényben kizárt bírák.
A szabálysértési hatóságnak és a bíróságnak az a tagja, aki a kizárási okot maga jelentette be, bejelentésének elbírálásáig az ügyben nem járhat el [Szabs.tv. 47. § (1) bekezdés].
A kizárás e törvényben nem szabályozott eseteire a büntetőeljárásról szóló törvény kizárásra vonatkozó rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni [Szabs.tv. 47. § (5) bekezdés].
A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) 17. § (3) bekezdése: Ha a bíróságnak nincs olyan bírája, akire a kizárási ok nem vonatkozik, a kizárásról a másodfokú bíróság, ha pedig a kizárás iránti bejelentés a másodfokú bíróság valamennyi bírájára vagy rájuk is vonatkozik, a harmadfokú bíróság határoz. Ha a kizárási ok az ítélőtábla mint harmadfokú bíróság valamennyi bírájára vagy rájuk is vonatkozik, a kizárásról a Kúria határoz.
A Kúria – mivel az elfogulatlanság hiányát bejelentették – a járásbíróság büntető és szabálysértési ügyszakába beosztott bíráit és bírósági titkárait, továbbá a törvényszék büntető ügyszakba beosztott bíráit az ügyből kizárta.
Az eljáró bíróságot ki kell jelölni, ha a bíróság kizárás miatt nem járhat el [Be. 24. § (1) bekezdés 2. fordulat]. Ha a kijelölés kizárás miatt szükséges, arról a kizárás kérdésében döntő bíróság a kizárással egyidejűleg határoz [uo. (4) bekezdés].
A jelen ügyben kialakult helyzetben az ítélőtábla illetékességi területén nincs olyan bíróság, amely – az ítélőtábla sértetti státusára figyelemmel – kijelölhető volna.
A Kúria ezért az elsőfokú eljárásra a más ítélőtábla illetékességi területén működő kerületi bíróságot és az esetleges másodfokú eljárásra az F.-i Törvényszéket jelölte ki.

Budapest, 2020. március 27.

A  Kúria  Sajtótitkársága