Román állampolgárságú magyar férfi ügyében hozott döntést a Kúria Lomnici Zoltán által vezetett tanácsa.
A hitelintézet és a Magyar Államkincstár elutasította uniós állampolgár új lakás vásárlásához adható közvetlen támogatás iránti igényét.
A férfi keresettel élt a döntés ellen, de az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. A felperes a Kúriától az elsőfokú ítélet és az alperesi határozat hatályon kívüli helyezését kérte.
A Kúria azt állapította meg, hogy a felperes, aki magyarországi munkavállaló, saját ügyében hivatkozhatott a közvetlen hatályú közösségi jogra.
A Kúria álláspontja szerint az uniós állampolgár által igényelt támogatás olyan szociális kedvezménynek minősül, amit ugyanolyan feltételekkel kell nyújtani az uniós állampolgárnak, mint a magyar állampolgárnak. A nemzeti jogszabály azonban az uniós állampolgár felperes esetében – a magyar állampolgárhoz képest – olyan többlet feltételeket támaszt, amelyek a felperesen kívül álló okból, objektíve teljesíthetetlenek és nem állnak arányban az elérni kívánt céllal. A felperes esetében ezért rejtett, közvetett diszkrimináció valósult meg. Mivel az ügyben a diszkrimináció tilalma alól felmentést adó okok (közrend, közbiztonság, közegészségügy védelme) fel sem merülhetnek, és a bíróságnak a nemzeti jogot a közösségi joggal összhangban állóan kell alkalmaznia, a Kúria azt állapította meg, hogy az a Magyar Államkincstár alperes határozata és az elsőfokú bíróság ítélete ellentétes a közösségi joggal, ezért jogszabálysértő. Az új eljárás során a felperes ügyében az alperes nem alkalmazhatja a közösségi joggal ellentétes nemzeti jogszabályt.
A döntés más hazánkban élő határon túli magyar számára is kedvező fordulatot jelent.
Sajtótitkárság