Tájékoztató a Kúria Gfv.X.30.037/2012/4. számú ügyében hozott határozatról

Nyomtatóbarát változat
Dátum: 
2012. május 14.

A felperes mint vevő és az alperesek mint eladók között ingatlan adásvételi szerződések jöttek létre. A felperes a szerződésektől elállt és keresetet nyújtott be a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbírósághoz, melyben kérte, hogy kötelezze egyetemlegesen a per alpereseit visszajáró első vételárrészlet, illetve visszajáró előleg jogcímén 124.660.517 forint és ennek kamatai megfizetésére. Az alperesek kérték a kereset elutasítását.

A felek által jelölt választottbírák és az általuk megválasztott elnök nyilatkoztak a jelölésre és megválasztásra vonatkozóan, kijelentették, hogy a felektől függetlenek és nincs tudomásuk olyan körülményről, amely az ügyben való pártatlanságukat vagy függetlenségüket sértené. Az egyik alperessel egy egyetemen, de más karon dolgozó választottbíró ezt a tényt bejelentette a feleknek, a felperes e körülményre figyelemmel nem kifogásolta a választottbíró személyét.

A Választottbíróság a keresetnek részben adott helyt, a kereset fennmaradó részét elutasította.

A felperes keresetet nyújtott be az elsőfokú bírósághoz a Választottbíróság ítéletének érvénytelenítése iránt, melyet a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény (Vbt.) 55. § (1) bekezdés c) és e) pontjára, valamint (2) bekezdés b) pontjára hivatkozással terjesztett elő. Állította, hogy az alperesek által jelölt választottbíró nem tett eleget a Vbt. 17. § (1) bekezdésében írt feltárási kötelezettségének, mert nem közölte a felekkel, hogy azonos ügyvédi kamarában tag az egyik alperessel és az alpereseket képviselő valamennyi ügyvéddel. Az alperesek a kereset elutasítását kérték.

Az elsőfokú bíróság a Választottbíróság ítéletét érvénytelenítette. Elsődlegesen a Vbt. 55. § (1) bekezdés e) pontja szerinti érvénytelenségi okot vizsgálva kifejtette, hogy az alperesek által jelölt választottbíró az egyik alperessel, valamint az alperesek jogi képviselőjével azonos ügyvédi kamarai tagságát nem tárta fel, bár erre vonatkozóan feltárási kötelezettség terhelte, ezért a Vbt. 55. § (1) bekezdés e) pontja szerinti érvénytelenítési ok megvalósult, a választottbíróság összetétele nem felelt meg a felek megállapodásának. Mivel a választottbírói tanács nem volt szabályszerűen megalakítva, illetve a határozat meghozatalában kizárt bíró vett részt, a választottbíróság eljárását nem lehet érvényesnek tekinteni. Erre tekintettel az elsőfokú bíróság érvénytelenítette a Választottbíróság ítéletét, a többi érvénytelenítési ok fennállását, mint szükségtelent, érdemben nem vizsgálta.

Az alperesek felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria megállapította, hogy nem tartozott a választottbíró feltárási kötelezettsége körébe az a mindenki által ismert tény, hogy az egyik alperes és az alperesek jogi képviselői, valamint a választottbíró ugyanazon ügyvédi kamara tagjai. Ezt a törvényi szabályozásból következő és közismert körülményt nem kellett külön feltárnia a felek előtt, mivel az a választottbíró függetlensége és pártatlansága tekintetében nem ébreszt jogos kétségeket. Miután az elsőfokú bíróság a másik két érvénytelenítési ok fennállását - eltérő jogi álláspontja miatt - érdemben nem vizsgálta, a Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a keresetben megjelölt további érvénytelenítési okok érdemi vizsgálatára utasította.

Budapest, 2012. május 14.

A Kúria Sajtótitkársága